Virágos szakállzuzmó
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Rajz a virágos szakállzuzmóról | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Usnea florida (L.) Weber ex F. H. Wigg., 1780 | ||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Virágos szakállzuzmó témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Virágos szakállzuzmó témájú médiaállományokat és Virágos szakállzuzmó témájú kategóriát.
|
A virágos szakállzuzmó (Usnea florida) a tömlősgombák (Ascomycota) egyik faja.
Előfordulása
[szerkesztés]A virágos szakállzuzmó Európa hegységein gyakori.
Megjelenése
[szerkesztés]A telep hengeres, fonal alakú, sima vagy kissé érdes, sárgászöld-szürkészöld színű, villásan, tömötten elágazó, bokorszerű, ágai mintegy 1 milliméter vastagok, alapi részük gyakran kiterjedten feketés, szorédiumai és izidium-csoportjai (ivartalan szaporodási szervek) nincsenek, a főágakat gyakran sűrűn álló, hengeres papillák borítják. Fibrillumok (többnyire egyenlő méretű, igen rövid oldalágak) rendszerint nagy számban találhatók, és a telep ágait nagyrészt takarják. A felső kéreg kristályos usninsav-lerakódásokat tartalmaz; a bélréteg pókhálószerűen vékony; a központi ág erőteljes, a főágak csaknem mindegyike korong alakú apotéciumban (a zuzmó termőteste) végződik. A 3-10 milliméter széles apotéciumok karimája gazdagon pillás.
Életmódja
[szerkesztés]A virágos szakállzuzmó a hegyvidéki övezetben, ködösebb helyeken, tűlevelű fák kérgére és öreg faszerkezetekre telepedve él.
Források
[szerkesztés]- Nagy Európai Természetkalauz, Szlovákia, OFFICINA NOVA, 1993–, ISBN 963-8185-40-6
