Vilsandi Nemzeti Park
| Vilsandi Nemzeti Park (Vilsandi rahvuspark) | |
| IUCN kategória: II (Nemzeti park) | |
 | |
| Ország |  Észtország |
| Elhelyezkedése | Saaremaa Rural Municipality |
| Terület | 238 km² |
| Alapítás ideje | 1971 |
| Elhelyezkedése | |
_no_rivers.svg)
 Vilsandi Nemzeti Park
Pozíció Észtország térképén
| |
 é. sz. 58° 22′ 43″, k. h. 21° 52′ 38″58.378611°N 21.877222°EKoordináták: é. sz. 58° 22′ 43″, k. h. 21° 52′ 38″58.378611°N 21.877222°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vilsandi Nemzeti Park témájú médiaállományokat. | |
A Vilsandi Nemzeti Park (észtül: Vilsandi rahvuspark) nemzeti park a kelet-észtországi Saare megyében. Magában foglalja a Vilsandi sziget egy részét, számos kisebb szigetet, valamint Saaremaa nyugati partvidékét és a Harilaid félszigetet. A terület jelentőségét a madarak adják, így a nemzeti park UNESCO Bioszféra-rezervátum, Natura 2000 és rámszari terület minősítéssel is rendelkezik.[1][2]
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A szigeten a madarak védelmét Artur Toom kezdte, aki 1906-ban a helyi világítótorony élére került, és a Kihelkonna plébániától bérelte a Vilsandi környéki szigeteket. Meg akarta akadályozni a madártojások begyűjtését, ezzel viszont más vilsandiak ellenzését váltotta ki. Néhány hajókapitánytól azonban támogatást kapott, és végül a szigeteken létrehozták az Orosz Birodalom első védett területét, az 1910-ben megalapított madárrezervátumot. Az első és a második világháború súlyos pusztításokat végzett a vidéken, de mindkét alkalommal helyreállt az élővilág. 1957-ben a védett terület újjáalakult, és ezúttal Vilsand szigetét is magába foglalta. Észtország függetlenségének visszaállítását követően 1993. december 7-én hivatalosan is nemzeti parkként vették nyilvántartásba. A területet 2009 óta a Környezetvédelmi Tanács, vagyis az Észt Környezetvédelmi Ügynökség kezeli.[3]
Földrajza
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Vilsandi Nemzeti Park közigazgatásilag Saaremaa községhez tartozik, területe ma 238 km², ennek többségét a Balti-tenger teszi ki. Magában foglalja a Vilsandi sziget körüli régiót, az Atla, Kihelkonna és Kuusnõmme öblöket, valamint a környező tengeri világot, mintegy 160 kisebb-nagyobb védett szigettel. Észtország legnyugatibb pontja a nemzeti park területén található. A vizek télen nagyrészt jégmentesek.[4]
Vilsandi az egyetlen lakott sziget a nemzeti parkban. Egy biológiai kutatóállomás is található rajta, ahol tudósok és turisták számára is tudnak szállást biztosítani.
Fauna
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Elsősorban a nemzeti park madárvilága lenyűgöző, eddig több mint 250 különféle fajt figyeltek meg . A területen 112 madárfaj fészkel, ezek közül a pehelyréce a legelterjedtebb, amelynek mintegy 4000 példánya költ itt. A nemzeti park emellett az apácalúd, a dolmányos sirály, az ezüstsirály, valamint különféle csérféléknek is élőhelye. A legkülönlegesebb előforduló faj a Steller-pehelyréce. A fajgazdag területekre vezetett madárleseket is szerveznek.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Suunamine". www.saaremaa.ee. Hozzáférés: 2021. június 10.
- ↑ "Vilsandi | Ramsar Sites Information Service". rsis.ramsar.org. Hozzáférés: 2021. április 3.
- ↑ "Vilsandi rahvuspark | Kaitsealad". kaitsealad.ee. Hozzáférés: 2021. június 10.
- ↑ "About National Park | Kaitsealad". kaitsealad.ee. Hozzáférés: 2021. április 3.
- ↑ "Bird watching » Visit Saaremaa". Visit Saaremaa (amerikai angol nyelven). 2017. november 19. Hozzáférés: 2021. április 3.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Nationalpark Vilsandi című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
