Villanyszerelés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A villanyszerelés egy egyre népszerűbb, és az építőipari ágazat számára nélkülözhetetlen szakma napjainkban. A szakma besorolási száma: 34 522 04.

Jellemzően a szakma irányelvei és fogalmai a folyamatosan változó és megújuló MSZ HD 60364 szabványra épülnek.

Történelem[szerkesztés]

A villanyszerelés, az elektromosság felfedezéséig nyúlik vissza. Az elektromosság története talán az évezred egyik legizgalmasabb felfedezéséről és alkalmazásairól szól.

Manapság az elektromosság vagy más néven a villamosság alkalmazása egyre sokrétűbb és szerteágazóbb tevékenységekké alakult.

Alkalmazási területek[szerkesztés]

A villanyszerelés egy manapság divatos szakma. Leginkább az építőiparhoz kapcsolható. De a szakma jól alkalmazható ipari környezetben vagy automatizálási feladatok megoldására, de az áramellátó, elosztó rendszerek építésénél és karbantartásánál is.

A villanyszerelést a villanyszerelő szakember végzi.

Általános villanyszerelői tevékenységek[szerkesztés]

A villanyszerelés legalapvetőbb tevékenységei:[szerkesztés]

Tervezés[szerkesztés]

Ez nem a villanyszerelő feladata, de szervesen érinti. Hiszen a szakember helyszíni tapasztalatai sokban segítik a villamos tervezők munkáját. A tervezési folyamat végén a villanyszerelő felel a tervező által készített terv szabványoknak megfelelő megvalósításáért.

Költségvetések készítése[szerkesztés]

Ez részben villanyszerelői feladat, hiszen kisebb munkáknál is szereti tudni az építtető, a beruházó, hogy milyen költségekkel is kell számolnia. Alapvetően a teljes tervezői folyamat része egy úgynevezett "árazatlan költségvetés" elkészítése, ami alapján a villanyszerelő, a napi árakat és a saját munkaidejét figyelembe véve kitölti ezt a költségvetést, A költségvetés készítéséhez jelentős segítséget nyújtanak a már jól bevált norma alapú számítások. Ezekben meghatározásra került például az, mennyi időbe telik 1m cső helyének kivésése, vagy egy méter cső elhelyezése a kialakított horonyba. Ez az úgynevezett normaidő. A normaidő és a villanyszerelő rezsióradíjának szorzata a tevékenység munkadíja, a felhasznált anyagok (például 1m Mü III-as védőcső) ára pedig az anyagár. Ilyen módon precízen meghatározható 3 dolog:

  • Mennyibe kerül az anyagdíj?
  • Mennyibe kerül a munkadíj, ami az anyag felhasználásához kötődik
  • Mennyi időbe kerül a munkavégzés?

Természetesen a normák kialakításánál figyelembe lett véve az anyagok szállítási, deponálási, sőt bontási költsége is, a költségvetések részletekbe menően tartalmazzák.

Energia biztosítása[szerkesztés]

Az energia biztosítása történhet:

  • Közüzemi villamos hálózatról, ami tarifaméréssel állapítja meg a felhasznált villamos energia mennyiségét és árát
  • Ideiglenes áramforrásokról (generátor, akkumulátoros tápellátás), amik akár vissza is táplálhatnak közüzemi, vagy magán hálózatra, tarifát is érinthet
  • Alternatív energiaforrások felhasználásával, amik akár vissza is táplálhatnak a közüzemi hálózatra, ez szintén tarifát is érinthet, sőt alternatív elszámolási módokat (Geotarifa, H-tarifa, stb.)
  • stb.

Alapszerelés[szerkesztés]

Ez több, alapvető tevékenységet jelent egyszerre. Többféle technológia ismeretét és használatát öleli fel. Iyen technológiák segítségével érhető el, hogy a villamos áram egyik végpontból a másikba eljusson.

Az alapszerelés legalapvetőbb feladatai: Nyomvonalak kialakítása, fészekvésések, csövek elhelyezése, kábelek elhelyezése, berendezések helyeinek, végpontjainak kialakítása.

Alkalmazott Technológiák:[szerkesztés]
  • MMFAL fezeték kialakítása. Ez egy speciális, kettős szigetelésű lapos kábel, ami három vezetőeret tartalmaz. Segítségével nagyon gyorsan lehet tégla vagy betonfalra vezetékeket rögzíteni, például stukatúrgipsz alkalmazásával. Előnye a rendkívüli gyorsaság. Hátránya, ha véletlenül elfúrják, vagy megsérül, csak bontás és rombolás árán javítható, illetve ha felújításra kerül a sor, akkor nem egyszerű a cseréje még részlegesen sem. Létezik aluminium és réz vezetőerekkel ellátott változat is. A kialakítása új építésű épületnél nem feltétlenül jár véséssel, de felújításnál legalább a vakolatréteg megbontását igényli a teljes nyomvonalon.
  • Mü III vékonyfalú cső technológia. Ezt főként oldalfalakban lehet használni. Előnye, hogy könnyedén bővíthető minimális rombolással, ami főként a köztes kötődobozokat és a kötéseket érintheti. Javítás, felújítás esetén, ha megfelelő a beépített, a falba fektetett csövek keresztmetszete - elegendő sokszor csak az elöregedett vezetékek cseréje, új kötések, áramkörök kialakítása. A csövek elhelyezése történhet falazatba, vakolatba történő véséssel, horonymarással. A csöveket csőhajlító ágy és kézi erő segítségével lehet ívesre hajlítani, a sarkoknál, kanyaroknál ez teszi lehetővé a cső későbbi átjárását.
  • Hajlékony gégecső technológia. Ez a fajta védőcső könnyedén hajlik minden irányba. Létezik puhafalú, de lépésélló változata is, illetve UV álló anyagú változat is, ami kültéren, például tetőn kívüli vezetékek, kábelek elhelyezésére alkalmas. Létezik előre befűzött gégecső is, amibe már gyárilag van kábel, ez jelentősen meggyorsíthatja a szerelést. Könnyű telepíteni falba, álmennyezetbe, kültérre, de sok esetben nehézkes vagy éppen lehetetlen a benne lévő vezetéket, kábel cserélni.
  • Vastagfalú cső, illetve betonon belül használható technológiák. Ez már némi előrelátást igényel. Ha ugyanis a tervezők jó előre gondolnak a megfelelő padló és mennyezet rétegrendekre, vagy akár már egy betontest zsalurendszer kialakítása folyamán és ezekre alapozva alakítja a villanyszerelő a nyomvonalakat, ami később kiöntésre kerül. Vastagfalú cső technológiák:
    • Mü I, Mü II , vagy MÜVII cső alkalmazása. Ez történhet falazatba, földbe, de akár előre gyártott, hajlított idomokkal falon, betontesten kívül is úgynevezett csőbilincsek alkalmazásával. A csövek 2-3 méteres szálakból kerülnek összetoldásra
    • Symalen csőtechnológia.Az egyik legmodernebb technológia. Bontás mentesen akár 50m hossz is azonnal lefektethető például szerelőbeton szintre, amit betonszögekkel is lehet rögzíteni. Mivel vastagfalú és lépésálló, jól viseli a mechanikai igénybevételeket. Nagy ívben hajlik, így az utólagos átfűzése sem jelent gondot. Nem igényli kötődobozok meglétét, emiatt egyre közkedveltebb a Intelligens épület technológiák kialakításánál. Ehhez a cső típushoz kapható kész toldóidom, így jelentősen növelhető a cső hossza.

A cső alapú technológiákról összességében elmondható, hogy a technológia kiforrott, többféle méretben és típusban léteznek villanyszerelésre alkalmas csövek, amelyek jól szigetelnek elektromosan, könnyedén megmunkálhatóak, hajlíthatóak, utólag is - egy átalakításnál például - toldhatóak, illetve többféle idom és rögzítő segíti az elhelyezésüket. Oldalfalban először több ponton gipsz segítségével fogathatóak meg, falon kívüli szerelésnél csőbilincsek, vagy rugós kapcsok teszik lehetővé a rögzítést. A csőbilincsekhez is többféle technológia társulhat:

  • Tipli (dübel), aminek a helyét fúrógéppel (gépesíthető technológia) lehet kialakítani többféle méretben. Ezen belül a rögzítés történhet csavarral (kézi vagy gép csavarozással) vagy beütőcsavarral (gyors kézi megoldás) is.
  • Léteznek csőbilinccsel egybegyártott beütős technológiájú rögzítők is, ezek egy lépésben teszik lehetővé az előre kifúrt lukakba a rögzítő elhelyezését.

Az ideiglenesen gipsszel rögzített csöveket a vakolat teljesen elfedi, mintegy láthatatlanná téve azokat a falban. A technológia megköveteli, hogy a csövek átjárhatóak legyenek utólag is. Ezért szükséges a csövek végeit vagy ívvel kifordítani a falból (például egy falikarnál), vagy szerelvény és kötő, húzódobozokkal ellátni.

Ilyen szerelvény és kötődobozok megtalálhatóak falon belüli (süllyesztett), vagy falon kívüli változatban is,

A dobozok lehetnek IP20, vagy magasabb IP (víz és por elleni védettség) fokozatúak. Jellemzően kapcsolókhoz, konnektorokhoz(dugaljakhoz) szerelvénydobozokra van szükség. A szerelvénydoboz lehet önálló, vagy sorolható kivitel is. Vannak betontestbe előre elhelyezhető szerelvénydobozok is, amiket a zsaluszerkezethez lehet rögzíteni ideiglenesen.

Kötő vagy húzódoboz jellemzően akkor szükséges, ha például egy kapcsoló fölött kötéseket kell kialakítani, vagy az alkalmazott csövön már legalább két ív van, így nehézkessé válna az utólagos behúzás.

További technológiák alkalmazása, vezetékek, kábelek a teljesség igénye nélkül, 0,4kV-os hálózathoz alkalmas szigeteléssel ellátva:

  • MMCu kábel (erről korábban már esett szó)
  • MCu egy eres, , merev erű, szigetelt vezeték. Ez több színben kapható, amiket a szabvány alaposan kitárgyal. általánosságban elmondható, hogy kék színű vezetéken nulla vezetőnek kell lennie, zöldsárga csíkos vezetéken védőföldnek, a legsötétebb vezetéken pedig a fázisnak, ami lehet egy vagy több fázis. L1 fázisnak jellemzően fekete színű a vezetéke, de speciális esetekben ez lehet akár barna is - például olyan erőátviteli kábelek esetén, amibe ilyen színű ér van. L2 általában Barna, L3 általában szürke színű. Többféle szabványos keresztmetszetben létezik, ezek a keresztmetszetek határozzák meg a vezeték terhelhetőségét a hosszúság és beépítési körülmények figyelembevételével. MCu 1x 1,5mm2 például 1,5mm2 rézvezetőt tartalmaz. Ebből az M jelzi a műanyag szigetelést, a Cu a vezető anyagát. Létezik természetesen MAl vezeték is, ami aluminium vezetőeret tartalmaz.
  • MKh egy eres , hajlékony szálakból sodrott hajlékony, szigetelt vezeték. Több, színben és keresztmetszetben kapható, kedvelt vezeték típus. Míg az MCu az egy eres kialakításának megfelelően alapvetően sprőd, nehezebben hajlik, addig ez a vezeték típus könnyedén hajlítható, formálható, könnyebb vele dolgozni. Azonban bekötés esetén célszerű úgynevezett érvéghüvelyekkel ellátni, amik présszerszám segítségévell zömítik a sodrott ereket, összefogva azokat a kiszálkásodás ellen.
  • MBCu (NYM) kábel Közkedvelt kábeltípus. Bár merev erekkel rendelkezik, Tartalmaz egy kék egy fekete és egy zöldsárga vezetőt, ami habosított gumiágyban fut és egy külső műanyag köpeny is körülveszi, alaposan megvédve a mechanikai behatásokkal szemben. Bár sprőd, de önmagában is sok helyre beépíthető, könnyen húzható egy-egy áramkör számára. Többféle keresztmetszetben elérhető.
  • MTL kábel, vagy más néven lámpazsinór Jellemzően egy fekete (vagy barna) eret, valamint egy kék eret tartalmaz. A vezető anyaga réz és sodrott, többszálas kialakítású. A színezett szigetelésen felül egy könnyen eltávolítható külső, rugalmasabb szigeteléssel rendelkezik, Kis mérete és keresztmetszete miatt közkedvelt különböző berendezések bekötőkábeleként. Kapható kettős szigetelésű villásdugóval egybesajtolt készülékkábelként is. Alapvetően teljesíti a kettős szigetelés követelményeit. Lapos lóversenypálya keresztmetszetű.
  • MTK kábel. Nagyon sokrétű, talán a legtöbb helyen megtalálható erőátviteli kábel. Három, vagy több színezett eret tartalmaz. Minden esetben kör keresztmetszetű. A színezett ereken felül tartalmaz egy rugalmas külső szigetelést és sok esetben belül, az erek között, egy erősebb műanyag feszítőszálat is. Nagyon jól használható berendezések bekötésére, de akár tömített szerelésnél is, hiszen kör keresztmetszete révén a gyárilag erre tervezett tömszelencék teljesen körbe tudják fogni, kizárva az IP védelemben jól definiált osztályoknak megfelelően a port és a párát, vizet.
  • YSLY kábel szintén közkedvelt kábeltípus. Nagyon hasonlít minden jellemzőjében az MTK kábelre, azonban nem erőátvitelre, hanem vezérlésekre van méretezve. Emiatt a szigetelése vékonyabb, az erei számozottak, kivéve a zöldsárga, vagy egyes típusoknál a zölsárga és kék ereket.
  • NYY, NYY-J, NYY-O kábel. Hasonlóak, mint az MBCU, vagy NYM kábelek, azonban beltéren és kültéren, akár földbe is rakhatóak. Kedvelt erőátviteli, betáp kábel típus, tömör vagy sodrott erű vezetőerekkel, színes szigeteléssel, akár páncélozva és földálló, a mechanikai behatásokkal szemben is ellenállóbb kemény műanyag köpennyel. Többféle egészen nagy keresztmetszetekkel is beszerezhető.
  • stb.

Természetesen sokkal többféle vezeték és kábel létezik. Jól látható tehát, hogy a villanyszerelési tevékenységhez hatalmas anyagismeret is szükséges, hiszen mindegyik cső, doboz, vezeték, kábel egyedi mechanikai és villamos vezető és szigetelőképességével is tisztában kell lennie az azt beépítő szakembernek.

Egyéb, nyomvonal kialakítására alkalmas, technológiák[szerkesztés]

  • Kábelcsatorna. Lehet műanyag vagy fém, elég változatos a méret, forma és színvariáció. Létezik egészen vékony, csík jellegű, amibe csak egy kábel fér el. Létezik mellvédcsatorna, amibe beleférnek a szerelvények és a kábel egyaránt, erős és gyengeáram szeparáltan. Létezik padlócsatorna, élvédő helyére felrakható padlószegély csatorna stb.
  • Kábeltálca. Jellemzően fém, betonszerkezetre, függesztőszárakra szerelhető tálca technológia, galvanizált vagy saválló anyagból. Többféle profillal, egyenes, íves elemekkel összerakható, szerelhető, többféle tűzállósággal. Létezik betonba ágyazható padlótálca is.
  • Álpadló technológiák
  • Álmennyezet technológiák
  • Villámvédelmi eszközök. Ezek zömében szigeteletlen nyers, valamilyen felületvédelemmel ellátott nagy keresztmetszetű vezetőanyagok, bilincsek és tartozékok.
  • Kültéri kábelárok téglázással, vagy műanyag elemekből kialakítva, homokágyban.
  • stb.

Szerelvényezés[szerkesztés]

A szerelvényezés az alapszerelési munkálatokra épül. Magába foglalja elosztóberendezések telepítését, kábelek kifejtését, feliratozását, alapvető tesztjeit és méréseit, végponti berendezések bekötéseit. Például kapcsolók, lámpák, ventillátorok, dugalj áramkörök, egyéb villamos berendezések bekötése. A világon sok cég gyárt villamosipari szerelvényeket. Ezek azonban a vonatkozó szabványokhoz igazodnak, nálunk például az EU előírásaihoz. Ezek az előírások tartalmazzák a külső méretre, rögzítésre, villamos paraméterekre való ajánlásokat, de ennek ellenére jelentős eltérések lehetnek a készülék formatervét illetően, így gyakorlatilag szinte mindenki találhat a saját ízlésének leginkább tetsző dizájnt. Gyártók a teljesség igény nélkül:

Elosztók előszerelése[szerkesztés]

Ez opcionális tevékenység. Egy kisebb lakáselosztónál például elegendő a kismegszakító tábla elhelyezése, rögzítése, a kismegszakítók és az elmenő áramkörök bekötése. Azonban előfordulhat jóval szerteágazóbb, szelektívebb áramköri hálózat kialakítása, például egy vagy több berendezés, vagy egy intelligens épület automatikájának kiépítése. Ebben az esetben egyszerűbb egy műhelyben előszerelni az elosztóberendezést, lepróbálni, lemérni, elkészíteni a szükséges jegyzőkönyveket, majd a helyszínen feléleszteni, beüzemelni a hozzá tartozó áramköröket. Természetesen ehhez már komolyabb tervezésre, előkészítésre van szükség mérnöki oldalról is. Elosztóberendezéseket és az elosztáshoz szükséges védelmi berendezéseket is több cég készít. Ezeknek is meg kell felelniük a vonatkozó előírásoknak, szabványoknak:

Áramkörök felélesztése[szerkesztés]

Ebbe a tevékenységbe tartozik például a behúzott vezetékek egyesével történő bekötése, lepróbálása. Működik-e valóban az elképzeléseknek megfelelően egy adott áramkör, követett -e el hibát a szakember? Ha van hiba, akkor természetesen azt meg kell keresni és ki is kell javítani. A hibák feltárásához számos eszköz és szerszám szükséges. Egyszerű kéziműszertől kezdve a szigetelésvizsgáló készüléke át, a vezeték nyomvonal és szakadásvizsgáló készülékekig.

Beüzemelés[szerkesztés]

A beüzemelés során felkerülnek a végberendezések is. Lámpák ventillátorok, transzformátorok, erős és gyengeáramú fogyasztók stb. A beüzemelés az elvégzett összes villanyszerelési tevékenység teljes ellenőrzéséből és próbájából áll. Azaz nem elegendő minden vezetéket és berendezést szolgai módon bekötni, a végén szisztematikusan le is kell próbálni minden áramkört, hogy helyesen van-e bekötve, úgy működik-e, ahogyan az elvárható volt a teljes folyamat tervezésekor? Az üzemi próbák és a próbaüzem letelte után a berendezések és a villamos hálózat egy utolsó mérést követően használatra kész állapotba kerül.

A beüzemelés során a később használandó, beépítendő áramkörök próbáit is el kell végezni. Olyanokat például, mint egy beépített sütő áramkörének a lepróbálása, ami kötődobozban marad a berendezés beszerzéséig, dugalj áramkörök, amik működőképességét és a hozzájuk tartozó védelmi berendezések működőképességét is próbálni, tesztelni kell!

A berendezések származhatnak a világ szinte bármely pontjáról. Azt, hogy beköthető legyen egy villanyszerelő által előkészített épületbe a szabványok, előírások és ajánlások, valamint a tanúsított megfelelőségek teszik lehetővé. Számos, vonatkozó tanúsítvány és jelkészlet ismerete szükséges a berendezés megfelelőségének és összeférhetőségének megállapítására. Teljesítmény, működtető feszültség, fogyasztás jellege, fázistolása, szigetelése stb, Ezek mind hatással vannak a kiépített hálózatra. Egyes esetekben ezen fogyasztók olyan jelenségeket is előidézhetnek, aminek az eredményeként például fázisjavításra is lehet szükség.

Dokumentálás[szerkesztés]

Szükséges az elvégzett villamos tevékenységek megfelelő dokumentálása is. Ez jelentheti az elosztóberendezések feliratainak elkészítését, a tervezettől eltérő módosítások rögzítését felvezetését egy megvalósulási dokumentációba, A szükséges szigetelési és vezetőképességi méréseket, azok jegyzőkönyveinek elkészítését.

Újdonságok[szerkesztés]

Feltörekvőben van az épületvillamossági ágazatban az automatika, az intelligens épületek. Ezek sokkal kifinomultabb tervezést, telepítést, beüzemelést igényelhetnek. Egyes berendezések beüzemelése sokkal több időt, sőt olyan új tevékenységeket is generálhatnak, mint például a számítógépes diagnosztika, vagy a programozás.

Modern technológiák a villanyszerelésben, összehasonlítás:[szerkesztés]

Hagyományos villanyszerelési technológia, áramkör kialakítása:[szerkesztés]

Hagyományos villanyszerelés alkalmazásával egyszerűen kialakítható egy áramkör. Szükség van egy energiaforrásra ( 0,4kV hálózat ), Egy vagy több védelmi berendezésre (túláram, túlfeszültség, hibaáram védelmek), egy vagy több kapcsolóra, valamint egy fogyasztóra:


Smarthome Ready rendszer

A Smarthome Ready áramköri kialakításra akkor lehet szükség, ha a beruházó, építtető bizonytalan a rendszer kialakítását illetően, vagy várható, hogy rövid időn belül sok változás lesz várható az épület kialakítása során. Például lakóparkok egyéni lakásainak kialakítása.

A Smarthome Ready technológia gyakorlatilag a több, más, rokon szakmában is már bevált csillagpontos csövezési és kábelezési technológiára épül részben.

Főbb jellemzői:[szerkesztés]
  • Simafalú csövek használata: MüV II, MÜI, MüII, MüIII, Symalen
  • Aljzatbetonba fektetve megfelelő rétegrenddel történő csövezés
  • Csillagpontos kialakítás, aminek a gócpontja egy vagy több elosztószekrény.
  • Olyan kábelek, vezetékek használata amelyek egyaránt megfelelnek a gyengeáramú és az erősáramú elvárásoknak is. Például: Elosztószekrénytől a vezérlési pontig (szerelvény, kapcsoló nyomógomb) YSLY kábel, MTK kábel, MTL kábel, MCu vezeték, ami elbírja a fogyasztó áramát, erősáramú szigeteléssel rendelkezik, megfelel az erősáramú szabványnak, de ha kell, felhasználható például gyengeáramú vezérlés céljára is.


Smarthome rendszer[szerkesztés]

Smarthome rendszerről akkor beszélhetünk, ha a beruházó, kivitelező már döntött, határozott elképzelése van a rendszer kialakítását illetően.

Az alapvető különbség a Smarthome és a Smarthome Ready kialakítás között, hogy Smarthome esetében az első tollvonástól kezdve már tudott, hogy okos otthon technológia, intelligens épület megoldás kerül beépítésre.

Így a vezérlőkábeleknek nem szükséges elbírniuk a fogyasztó áramát, mivel gyengeáramú távvezérléssel fogja működtetni, valamilyen okos készüléken keresztül a fogyasztókat.

Így megengedett például akár CAT5, CAT6 LAN, vagy akár riasztókábelek, egyéb gyengeáramú kábelek használata is, aminek a szigetelése akár csak 30-60V-os mindössze.

Smarthome rendszer esetében kétféle megoldás létezik a gyakorlatban.

Az egyik a csillagpontos kialakításra épül. Ez sokkal könnyebben telepíthető, javítható rendszer, de több vezetékezést igényel.


Smarthome rendszer buszos szenzorokkal[szerkesztés]

Lehetőség van nagyságrendekkel több elektronika és kevesebb vezeték felhasználására is, ha a vezérlés is okos eszközről történik, például KNX esetében.

Azonban ebben az esetben sokszor a beépített elektronika felhasználása nagyságrendekkel is több költséget eredményezhet, mint egy csillagpontos rendszer; akár a többlet kábelköltségekkel együtt is.