Ugrás a tartalomhoz

Világtörténelem – 1. kötet

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Világtörténelem – 1. kötet
(History of the World, Part I)
1981-es amerikai film
RendezőMel Brooks
ProducerMel Brooks
Műfaj
ForgatókönyvíróMel Brooks
Főszerepben
ZeneJohn Morris
OperatőrWoody Omens
VágóJohn C. Howard
Gyártás
GyártóBrooksfilms
Ország Amerikai Egyesült Államok
Nyelvangol
Játékidő
  • 92 perc
  • 89 perc
Forgalmazás
Forgalmazó20th Century Studios
Bemutató
  • 1981
  • 1982. február 11. (Németország)[1]
Korhatár16 III. kategória (F/9000/J)
Kronológia
KövetkezőVilágtörténelem, 2. rész
További információk

A Világtörténelem – 1. kötet (eredeti cím: History of the World, Part I) 1981-es amerikai vígjáték. Rendezője, írója és producere Mel Brooks. Brooks továbbá öt szerepet is alakít a filmben: Mózest; Comicust, a stand-up filozófust; Tomás de Torquemada-t, XVI. Lajos francia királyt és egy Jacques nevű fiút. A további szerepekben Sid Caesar, Shecky Greene, Gregory Hines, Charlie Callas, Ron Carey, Dom DeLuise, Madeline Kahn, Harvey Korman, Cloris Leachman, Andreas Voutsinas, és Spike Milligan láthatóak.

A filmben Royce D. Applegate, Bea Arthur, Hugh Hefner, John Hurt, Phil Leeds, Barry Levinson, Jackie Mason, Paul Mazursky, Andrew Sachs és Henny Youngman is feltűnnek kisebb szerepekben. A narrátor Orson Welles. A film premierje az Amerikai Egyesült Államokban 1981. június 12-én volt, Magyarországon az InterCom Zrt. forgalmazásában jelent meg VHS-en 1995. március 9-én.[2]

Az "első kötet" ("Part I") cím ellenére nem tervezték a készítők, hogy második részt csináljanak hozzá; az eredeti cím szójáték Walter Raleigh The History of the World, Volume 1 című művének címével. 2021-ben bejelentették, hogy a Hulu és a Searchlight Pictures elkészíti a folytatást, aminek írásában maga Mel Brooks is részt vett. Ez végül Világtörténelem, 2. rész néven került fel Hulu platformra 2023-ban.[3][4]

A film a történelmi antológia filmek paródiája. A történetek a kőkorban, a Római Birodalomban, a spanyol inkvizíció idején és a francia forradalom idején játszódnak. Továbbá a tízparancsolat és az utolsó vacsora komikus feldolgozása is látható.

Cselekmény

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A film a történelmi filmművészet paródiája. Négy fő részre oszlik, amelyek a kőkorszak, a Római Birodalom, a spanyol inkvizíció és a francia forradalom idején játszódó történeteket mesélnek el. A Tízparancsolat és az utolsó vacsora jelenetei is láthatók.

  • A kőkorszak unalmas, amíg a humort és a zenét fel nem fedezik. A zene felfedezése véletlenszerű: munka közben egy kő esik egy ősember lábára, amitől az sikoltozni kezd. A különböző lábak leütése különböző hangokat eredményez: ez az első dallam.
  • Mózes szerepében Brooks 15 parancsolatot kap Jehovától. Miközben a zsidó néphez intézett beszédét gyakorolja, a három tábla egyike kicsúszik a kezéből és eltörik. Így a zsidó nép csak tíz parancsolatot ismer meg.
  • A Római Birodalomban Brooks a törzsfilozófus (eredetiben: „stand-up filozófus”) Comicus imitációja. Éppen munkanélküli segélyt készül felvenni, amikor megjelenik az ügynöke, és közli vele, hogy van egy eljegyzése a Caesars Palace-ban,[5] azaz a Császári Palotában, amit ő el is fogad. Comicus ezután találkozik a császári palotában dolgozó leánykával, és egy etióp rabszolgával. A császári palotában a pufók császárral kapcsolatos politikai viccei rosszul sülnek el, ezért menekülni kényszerül. Etióp barátjával együtt eltűnik a városból. Üldözőiket egy hatalmas, kábítószeres cigaretta elszívásával ködbe borítja, amelyet az etióp egy tekercsből és az út szélén szedett marihuánaból készített.
    Az El Al[6] nevű hajó kék-fehér csíkos vitorlája alatt a barátok elérik Júdeát, ahol Comicus ideiglenes pincérként vállal munkát, és első dolga, hogy megpróbál rábeszélni egy „isteni szelídséggel megáldott fiatalembert” és tizenkét barátját, hogy megegyék az aznapi maradék levest (szójáték az angol last supper kifejezéssel, amely szó szerint „utolsó vacsora” és ugyanakkor az utolsó vacsora eseményére utal).
  • Röviden érinti a spanyol inkvizíciót, amelyben Brooks a nagy inkvizítort, Torquemadát alakítja egyfajta musicalben.
  • A film utolsó része a francia forradalom idején játszódik. XVI. Lajos francia király, aki teljesen elmerült hedonista és triviális életében, nyomorban hagyja a népet, akik annyira szegények, hogy még saját nyelvük sincs, csak „olyan akcentusuk, mint Maurice Chevalier-nak”.
    Mivel de Monet gróf figyelmezteti a nép közelgő lázadására, a király elhatározza, hogy keres egy helyettest, hogy zavartalanul elmenekülhessen Franciaországból. A választás Jacques-ra, a garçon pipire esik, aki fizikailag mindenben megegyezik az uralkodóval. A terv beválik, és amikor kitör a forradalom, szegény Jacques-ot elfogja a feldühödött tömeg, de amikor éppen le akarják fejezni a guillotine-nal, Josephus érkezik egy szekéren egyenesen a Római Birodalomból, és megmenti őt, magával viszi, az igazi Louis-t pedig otthagyja.
  • Megjelenik egy előzetes a The Mad History of the World 2 című filmből, amelyet soha nem mutattak be: benne Adolf Hitler mint műkorcsolyázó, egy viking temetés és zsidók az űrben láthatók.

Szereplők

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főszereplők

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Szerep Színész Magyar hang[2]
Mózes, Comicus, Tomás de Torquemada, Jacques és XVI. Lajos francia királyMel BrooksCs. Németh Lajos
Nero római császárDom DeLuiseCsuja Imre
Nympho császárnéMadeline KahnFarkasinszky Edit
de Monet grófHarvey KormanSzokolay Ottó
Madame DefargeCloris LeachmanPásztor Erzsi
SwiftusRon CareyMelis Gábor
JosephusGregory HinesHáda János
Mademoiselle RimbaudPamela StephensonBiró Anikó
Marcus VindictusShecky GreeneBognár Zsolt
barlanglakók főnökeSid Caesar(eredeti nyelven)
MiriamMary-Margaret HumesDudás Eszter
narrátorOrson WellesJuhász Jácint
Isten hangjaCarl Reiner

Mellékszereplők az ókori Rómában

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mellékszereplők a francia forradalom idején

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ "www.zweitausendeins.de/filmlexikon/?sucheNach=titel&wert=30679".
  2. 1 2 Világtörténelem – 1. kötet az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul)
  3. ↑ Huff, Lauren (2023. január 4.). "See first look at Nick Kroll, Wanda Sykes, and Ike Barinholtz in 'History of the World Part II'". Entertainment Weekly. 2023. január 14. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2023. január 4.
  4. ↑ Porter, Rick (2023. január 13.). "Mel Brooks' 'History of the World, Part II' Unveils Trailer, Star-Studded Guest Cast". The Hollywood Reporter. 2023. január 23. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2023. február 17.
  5. ↑ Caesars Palace: utalás [[Las Vegas (Nevada)|]]ra, ahol közismerten gyorsan meg lehet házasodni.
  6. ↑ El Al: utalás az El Al nevű izraeli légitársaságra.

Fordítás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a La pazza storia del mondo című olasz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mel Brooks – Die verrückte Geschichte der Welt című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Világtörténelem_–_1._kötet&oldid=28815056”