Vikosz-szurdok
Vikosz-szurdok (Φαράγγι του Βίκου) | |
Kilátás a Vikosz-szurdokra Beloiból | |
Ország | Görögország |
Település | Epirusz |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 39° 55′ 44″, k. h. 20° 44′ 27″39.928889°N 20.740833°EKoordináták: é. sz. 39° 55′ 44″, k. h. 20° 44′ 27″39.928889°N 20.740833°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vikosz-szurdok témájú médiaállományokat. |
A Vikosz-szurdok, esetleg Vikosz-kanyon (görögül: Φαράγγι του Βίκου) mély szurdokvölgy az észak-görögországi Píndosz-hegységhez tartozó Timfi-hegység déli lejtőin. körülbelül 20 kilométer hosszú, mélysége 120 és 490 méter között változik, szélessége pedig a maximális 400-tól mindössze néhány méterig terjed a legszűkebb részén.[1] Területe a Vikosz– Aóos Nemzeti Park és a Vikosz–Aóosz Geopark része, amelyek leghíresebb látnivalójának számít.[2] A Vikosz-szurdok a világ „szélességéhez képest legmélyebb szurdokaként” szerepel többek között a Guinness Rekordok Könyvében, habár ennek tényleges megalapozottságát sokan jogosan vitatják.[3]
Nevének eredete
[szerkesztés]A Vikosz név valószínűleg az albán híd vagy fa átjáró (vig-u vagy vig-ku) szóból származik egy az Oszmán Birodalom idejében itt álló fahíd miatt, amelyet egykor a kanyonban építettek fel.[4]
Földrajza
[szerkesztés]Fekvése
[szerkesztés]A szurdok Görögország északkeleti felén, az albán határ közelében található, Joánina prefektúra Zagori régiójában, légvonalban alig 30 km-re Joánina városától. A Timfi-hegység déli lejtőinél húzódik, Monodendri és Koukouli falvak között kezdődik és Vikosz falu közelében ér véget. Hosszának mintegy 60 százaléka a Vikosz– Aóos Nemzeti Park magterületéhez tartozik.
Geomorfológiája
[szerkesztés]A 20 km hosszúságú Vikosz-szurdok, amelynek falai 120-490 m magasságúak, környezetéhez viszonyított maximális mélysége közel 1000 m, legnagyobb szélessége pedig 400 m. Szélességhez arányosan a világ legmélyebb kanyonjaként említi fel a Guinness Rekordok Könyve, ezt az állítást azonban nemzetközileg is sokan vitatják.[5][6] A világ legmélyebb kanyonjai, mint pl. a Grand Canyon vagy a tibeti kanyonok ugyan jóval mélyebbek, de sokkal szélesebbek nála. A mindössze néhány méter széles, de több tíz méter mély kanyonokat és szurdokokat, mint amilyen pl. az Antilop-kanyon, viszont önkényesen kivették a rekordaspiránsok közül. A Vikosz legnagyobb mélység/szélesség aránya emellett mindössze a szurdok egyharmadánál mérhető, ahol a mélysége körülbelül 650 m, ami nem tekinthető kiemelkedőnek, így a „rekord” állításai igencsak megkérdőjelezhetők.[7]
A 20 km hosszú szurdokot, amely 12 km-es szakasza a park magzónájához tartozik, változatos domborzat jellemzi, és hirtelen magasságváltozások jellemzik. A középső és a magasabb zónában meredek lejtők, illetve a nedves sziklák dominálnak. Számos kristálytiszta forrás tör elő a karsztos mészkőből, a helyiek ezeket Európa legtisztább forrásainak tartják.[8] vízfolyás szabdalja a szurdok mindkét oldalát, és a különféle sziklás törmeléket elszállító víz kiterjedt törmeléklejtőket hoz létre. A szurdok számos kisebb karsztforrás és patak vizét gyűjti össze, és a szurdokban eredő, azt létrehozó Voidomatisz folyóba vezeti őket, amely aztán a közeli Aoószba torkollik. A Voidomatisz vízellátottságának nagy része csak időszakos, felsőbb szakaszai többször kiszáradhatnak, és csak a szurdok legalacsonyabb részén állandósul a mederben lévő vízmennyiség.
Mivel a Vikosz-szurdok a hegység mély keresztmetszete, lejtői különféle korú sziklaalakzatok sorozatát tárják fel. A 0-200 m mélységben lévő felső rétegek viszonylag fiatal eocén mészkőből állnak, 200-700 m mélységében a campaniai korszakból származó rétegből állnak, míg 700 m alatt jura és kréta kori mészkő található. A legmélyebb rétegekben a szürke jura időszaki dolomit dominál.[9] Az üledék- és litológiai vizsgálatok a Voidomatisz-medencében feltárták, hogy a legbelső hordaléklerakódások mészkőből származó anyagokból állnak, amelyeket a folyó mintegy 30 000 évvel ezelőtt a jég által koptatott magasságokból szállított le. Az ezt követő középső lerakódások az eljegesedés megszűnésének és a felvidékről való, mintegy 20 000 évvel ezelőtti kiterjedt lefolyásának a termékei, míg a külső egységet a pásztorkodással összefüggő emberi tevékenységeknek tulajdonítják, amely kiterjedt erdőirtást és talajeróziót okozott. A medence kőzetei bizonyítékok az eljegesedés három fő szakaszára, amelyek közül a két legnagyobb és legkorábbi a középső pleisztocén idején következett be. A gleccseraktivitás utolsó fázisa valószínűleg az utolsó glaciális maximum idején, Kr. e. 22 000 és 20 000 között volt.[10]
Élővilág
[szerkesztés]Flóra
[szerkesztés]A Vikosz-szurdok és a nemzeti parkon belüli szomszédos területek növényeinek jelentős része gyógyhatásúnak bizonyult, és egykor helyi gyógyítók gyűjtötték őket a 18-19. században, akiket a köznyelv „vikoszi orvosok”[1] (görögül: Βικογιατροί) néven őrzött meg. Ezek a gyógyászok speciális recepteket használtak, amelyek gyakran Hippokratész vagy Dioszkoridész ókori görög receptjeinek másolatai voltak, és Görögország határain túl is híressé váltak. Az ezekben a receptekben használt növények közé tartozik a citromfű, az ezüst hárs, a fodormenta, a nagyezerjófű, a közönséges orbáncfű, a fehér üröm, a nagyon népszerű sármányvirág, amelyet Görögországban köznyelven hegyi teaként is emlegetnek, valamint a fekete bodza. Ezeknek az őshonos növényfajoknak a kémiai szűrése azt mutatta, hogy nagyszámú biológiailag aktív összetevőket tartalmaznak. Koukouli falu helyi természettudományi múzeumában 2500 helyi növény és gyógynövény szárított példányának gyűjteményét (herbáriumát) mutatják be a turistáknak.[11]
Fauna
[szerkesztés]Az egyik legkülönlegesebb tagja a környék faunájának a zerge itteni populációja, amely az emberi tevékenységtől távol, nagyobb magasságokban él, különösen a sziklás hegycsúcsoknál, valamint a közeli Megasz Lakosznál, illetve a szurdok területén fordul elő.
Galéria
[szerkesztés]-
A szurdoknak és környékének információs térképe
-
Kilátás Oxia felől
-
Kilátás Papigo felől
-
A több száz méter magas sziklafalak
-
Kokkorisz oszmán kori kőhídja
-
A Vikosz és a Megasz Lakosz szurdokok találkozása
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ FreiDok plus - Analysis and evaluation of a traditional cultural landscape as a basis for its conservation management : a case study in Vikos-Aoos National Park - Greece. freidok.uni-freiburg.de. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ Generally – Γεωπάρκο Βίκου-Αώου. vikosaoosgeopark.com. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ Guinness world records, 2005. Guinness. 50th anniversary ed. 2004. ISBN 1-892051-22-2 Hozzáférés: 2021. május 5.
- ↑ Οικονόμου, Κωνσταντίνος. Toponyms of Zagori (görög nyelven). University of Ioannina. DOI: 0.12681/eadd/0252
- ↑ Nincs is olyan messze a világ legmélyebb szurdoka (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2021. május 6.)
- ↑ Greece. Paul Hellander. 8th ed. 2008. ISBN 978-1-74104-656-4 Hozzáférés: 2021. május 6.
- ↑ Telbisz, Tamás (2018. 10). „Szurdok, gömbkő, sárkány - Pindosz, Vikosz, Guinness”. A Földgömb (Magyarország), 80-81. o, Kiadó: Magyar Földrajzi Társaság, Heiling Média Kft..
- ↑ István, Arday: Ilyen kanyon is van Európában - A Vikosz kanyon Görögországban (magyar nyelven). FÖLDRAJZ MAGAZIN, 2014. május 9. (Hozzáférés: 2021. május 6.)
- ↑ Pedogenic weathering and relative age dating of Quaternary alluvial sediments in the Pindus Mountains of northwest Greece. (Hozzáférés: 2021. május 6.)
- ↑ Woodward, J. C.: Glacial activity and catchment dynamics in northwest Greece: Long-term river behaviour and the slackwater sediment record for the last glacial to interglacial transition. Geomorphology. 2008;101:44-67., 2008 (Hozzáférés: 2021. május 6.)
- ↑ Dana Facaros: Greece. Linda Theodorou. 2003. ISBN 1-86011-898-4 Hozzáférés: 2021. május 6.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Vikos Gorge című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.