Vida Goldstein

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vida Goldstein
Vida Goldstein-01.jpg
Született 1869. április 13.[1]
Portland[2]
Elhunyt 1949. augusztus 15. (80 évesen)[1][3]
South Yarra
Állampolgársága ausztrál
Foglalkozása
Iskolái Presbyterian Ladies' College
Kitüntetései Victorian Honour Roll of Women
Halál okarák
A Wikimédia Commons tartalmaz Vida Goldstein témájú médiaállományokat.

Vida Goldstein (teljes neve: Vida Jane Mary Goldstein; (Portland, 1869. április 13. – South Yarra, 1949. augusztus 15.) ausztrál szüfrazsett[4] volt.

Az első nő volt a Brit Birodalomban, aki parlamenti képviselőválasztáson elindulhatott. Az 1903-as szövetségi választásokon ugyanis – a világon elsőként megtartott olyan választásokon, amelyen nők is indulhattak – a négy női jelölt közül az egyik volt.[5]

Felvilágosult szemléletű családba született. Apja gondos oktatást biztosított lányainak, szabad, független szemléletben nevelte őket.

Gyermekkorában a család Melbourne-be költözött. Édesanyjuk is már a női egyenjogúság harcosa volt.

Vida Goldstein a Ladies 'Presbyterian College-be járt. Már tinédzserként segítette anyját aláírások gyűjtésében egy petícióhoz, amely a nők szavazati jogát követelte (Woman Suffrage Petitiont).

Belépett a United Council for Women’s Suffrage szervezetbe, és 1899-ben elnökévé választották.

1900-ban The Australian Women’s Sphere névvel, majd The Woman Voter címmel hetilapot alapított.

Érdekességek[szerkesztés]

  • Vida Goldstein egyike annak a hat ausztrálnak, akiknek háborús tapasztalatait a The War That Changed Us című négy részből álló televíziós dokumentumfilmsorozat mutatta be Ausztrália részvételét az I. világháborúban.
  • Vida Goldstein az egyik főszereplőként jelenik meg az Out of the Silence című Wendy James regényben.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. The Feminist Companion to Literature in English, 436-437
  3. FemBio. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. A XX. század elején az egyik nagy visszhangot kiváltó mozgalmat a szüfrazsettek indították a nők választójogáért, és más egyenjogúsági reformokért.
  5. A négy ausztrál nő egyike, aki bekerült a parlamentbe.