Victor Sjöström

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Victor Sjöström
SzületettVictor David Sjöström
1879. szeptember 20.
Silbodal, Svédország
Elhunyt1960. január 3.(80 évesen)
Stockholm Svédország
Állampolgárságasvéd
HázastársaAlexandra Stjagoff (1900-1912)
Lili Bech (1913-1916)
Edith Erastoff (1922-1945)
GyermekeiGuje Lagerwall
SzüleiElisabeth Sjöström
Olof Adolf Sjöström
Foglalkozásafilmrendező, színész, forgatókönyvíró, filmproducer,
KitüntetéseiNational Board of Review Award for Best Actor
SírhelyeNorra Bregravningsplatsen (1960. január 9., Kvarter 7A, gravnummer 113)[1][2][3]

A Wikimédia Commons tartalmaz Victor Sjöström témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Victor Sjöström (1879. szeptember 20.1960. január 3.), svéd filmrendező, színész, forgatókönyvíró és producer. A XX. század első felének legnagyobb hatású svéd filmese, aki az Egyesült Államokban is dolgozott.

Élete[szerkesztés]

1879. szeptember 20-án született Silbodalban, Värmland tartományban. Egyéves korában édesapja, Olof Adolf Sjöström a családjával a New York-i Brooklynba költözött. 1886-ban meghalt édesanyja, ezután visszatért Svédországba, ahol a rokonainál lakott Stockholmban. 17 évesen kezdte el színészi karrierjét amikor egy vándorszíntársulathoz csatlakozott.

A színháztól később átkerült a filmiparba, első filmjét 1912-ben készítette Mauritz Stiller irányítása alatt. 1923-ig 41 némafilmet rendezett Svédországban, ezek közül mára sajnos néhány már elveszett. Egyik leghíresebb munkája az 1921-ben bemutatott A halál kocsisa volt, melynek alapjául a Nobel-díjas Selma Lagerlöf regénye szolgált. A produkció Sjöströmt a legkiválóbb némafilmrendezők soraiba emelte. Legtöbb filmjére jellemző a finom karakterábrázolás, remek történetvezetés és hatásos látványvilág, melyben a svéd táj gyakran kulcsfontosságú szerepet játszik pszichológiai értelemben. Az akkoriban forradalminak számító naturalista hatású filmjeinek hangulatát csak fokozták az eredeti helyszíneken történő felvételek. Ami azt jelentette, hogy a vidéki és falusi jeleneteket nem stúdióban, hanem helyben vette fel.

A hazai sikerei után aláírt egy szerződést Louis B. Mayer hollywoodi stúdiófőnökkel, és Amerikába ment dolgozni. A svéd filmjeiben színészként is feltűnt, de az amerikai munkáiban már csak kizárólagosan rendezéssel foglalkozott. Első Hollywoodban készített filmje az 1924-ben bemutatott Name the Man volt. Ezután még nyolc némafilmet gyártott Amerikában az 1930-as első hangosfilmjéig, olyan korabeli filmsztároknak rendezett, mint: Greta Garbo, John Gilbert, Lillian Gish, Lon Chaney és Norma Shearer.

A hangosfilmek betörésével kényelmetlenül érezte magát, ezért visszatért Svédországba, ahol még további két filmet rendezett az utolsó 1937-ben bemutatott munkájáig, az angol nyelvű és Egyesült Királyságban forgatott Under the Red Robe című drámáig. A következő tizenöt évben Sjöström a színészetre fókuszált. Többször dolgozott együtt Ingmar Bergmannal is. Sjöström volt a producere Bergman első nagyjátékfilmjének, a Válságnak. 1950-ben színészként is játszott A boldogság felé című Bergman filmben, majd hét évvel később 78 éves korában, utolsó, egyben legemlékezetesebb alakítását nyújtotta egy öreg professzor szerepében A nap végében.

1960. január 3-án 80 évesen hunyt el Stockholmban, a fővárosban található Északi temetőben helyezték örök nyugalomra.

Fontosabb filmjei rendezőként[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Norra begravningsplatsen: Berömda personer på S på Norra begravningsplatsen i Solna. (Hozzáférés: 2016. december 18.)
  2. Kungliga och Norra begravningsplatserna: vandringar bland berömda personers gravar, 45
  3. Sjöström, VIKTOR DAVID. Svenskagravar.se. (Hozzáférés: 2023. május 27.)

További információk[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Victor_Sjöström című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.