Verići
| Verići | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Banja Luka |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1061 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 55,5 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 19,12 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 55′ 25″, k. h. 17° 03′ 40″44.923600°N 17.061100°EKoordináták: é. sz. 44° 55′ 25″, k. h. 17° 03′ 40″44.923600°N 17.061100°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Verići témájú médiaállományokat. | |
Verići (szerbül: Верићи), falu Banja Luka községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 22, közúton 29 km-re északnyugatra, 220-400 méteres magasságban, a Kozara-hegység déli lejtőin a Bistrica-patak völgyében, a Banja Lukáról Prijedor felé vezető út mentén fekszik. A település szórványos jellegű, észak-déli irányban húzódik, a házak a helyi utak mentén sorakoznak, amelyek a hegyoldalak mentén húzódnak.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 1225 | 1050 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 2 | 4 |
| Jugoszláv | 8 | 1 |
| Egyéb | 2 | 6 |
| Összesen | 1237 | 1061 |
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ezen a területen az emberi élet folytonossága a történelem előtti időkre vezethető vissza. A régészeti leletek tanúsága szerint a falu területe már a késő bronzkortól fogva lakott volt. A település Popovići nevű részén olyan erődítmény maradványait találták meg, mely a késő bronzkorban és a kora vaskorban is használatban volt.[4]
A kora középkorban ez a terület a Horvát Királyság része, majd vele együtt a 11. század végétől a Magyar Királyság része volt. Ezen belül 14. és 15. században a Szlavón bánság, majd a bosnyák bánok igazgatása alatt a Boszniai bánság része lett. A török hódítás következtében az itt lakók közül sokan átmenekültek a Száván, sokan elpusztultak, és valószínűleg csak egyharmaduk maradt szülőföldjén. A Kozara-hegység megközelíthetetlen területein való menedék miatt az itteni lakosságot ez kevésbé érintette.[5]
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. Ivanjska községhez tartozott. 1963-ban megszüntették az önálló Ivanjska községet, és területét Banja Luka községhez csatolták.. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Banja Luka község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
A faluban általános iskola, orvosi rendelő, gyógyszertár, kis kőbánya és gyógynövény felvásárló állomás található.[6]
Kultúra
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A faluban minden téli időszak végén megrendezik a Kozara fesztivált, ahol az ortodox hívők a szűkös napok végét, és a húsvéti időszak kezdetét ünneplik. Ilyenkor Boszniai Szerb Köztársaság minden részéről több száz helyi lakos és vendég jön össze. Dalokat énekelnek és finom falatokat esznek. A szokások szerint, folklór és kulturális és művészeti egyesületek lépnek fel. A háziasszonyok gasztronómiai különlegességeket készítenek. A látogatókat a hagyományos ételekkel kínálják. A helyiek mesélik, hogy őseik 1941-ig, a nagyböjt előtti vasárnapon eljöttek a templomba, és komákkal, barátokkal ünnepeltek. Ez volt az a nap, amikor a veszekedők kibékültek. Mára ezek a fesztiválok vonzó turisztikai attrakcióvá váltak, a szervezők évek óta Banja Luka és Prijedor turisztikai szervezetei.[7]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Biljeg – őskori erődítmény maradványai a Popovići településrészen, egy meredek oldalú magaslat platóján. Az erődöt a könnyebben hozzáférhető keleti oldalon egy tumulus határolta. A platón erődítések nyomai, köztük kötőanyag nélkül rakott kőfalak maradványai láthatók. Korát a késő bronzkorra és a kora vaskorra tették.[4]
- Keresztelő Szent János születése tiszteletére szentelt pravoszláv temploma
- Szent György tiszteletére szentelt pravoszláv temploma
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "www.statistika.ba/?show=12&id=20010".
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20010
- 1 2 "Popis 2013 u BiH – Banja Luka" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2024. december 12.
- 1 2 Arheološki leksikon Bosne i Hercegovine (tom 2 ed.). Sarajevo.
- ↑ Jurica Šalić. Sjeverozapadno od Banja Luke. Banja Luka: Katolička misija Vojnić. 17. o.
- ↑ Srpska enciklopedija - Verići
- ↑ "U Verićima održane tradicionalne „Kozarske poklade"". lat.rtrs.tv. Hozzáférés: 2024. december 14.
