Veress Ferenc (orvos, 1907–1989)
| Veress Ferenc | |
| Született | 1907. május 14. Kolozsvár |
| Elhunyt | 1989. január 19. (81 évesen) Kolozsvár |
| Nemzetisége | magyar |
| Szülei | Veress Ferenc |
| Foglalkozása | orvos, bőrgyógyász, orvosi szakíró, egyetemi tanár |
| Tisztsége | egyetemi tanár |
| Sírhelye | Házsongárdi temető (Veress Ferenc (1877–1962) és ifj. Veress Ferenc (1907–1989) orvostanárok síremléke, I. A.)[1][2][3] |
Veress Ferenc (Kolozsvár, 1907. május 14. – Kolozsvár, 1989. január 19.) erdélyi magyar orvos, bőrgyógyász, orvosi szakíró, egyetemi tanár. Veress Ferenc (1877–1962) orvos fia.
Életútja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Középiskolai tanulmányait szülővárosában, a Református Kollégiumban végezte. Orvosi oklevelet 1933-ban szerzett az I. Ferdinand Egyetem Orvosi Karán. 1933–40 között a Bőr- és Nemibetegségek Klinikáján nyert szakképesítést, majd ugyanott gyakornok és tanársegéd. Ebben az időszakban az EME Orvostudományi Szakosztálya választmányának tagja. 1940-től 1943-ig a Kolozsvárra visszatért I. Ferenc József Tudományegyetemen ugyanannak a klinikának első tanársegédje, 1943–45 között adjunktusa, előadótanára. 1945-től a Bolyai Tudományegyetem Marosvásárhelyre áttelepített Orvosi Kara Bőrgyógyászati klinikájának tanszékvezető professzora, 1946–49 között az OGYI-n az Általános Orvosi Kar dékánhelyettese, 1948–52 között a Diákpoliklinika igazgatója. 1952-ben politikai okok miatt Brassóba helyezték, innen azonban rövid idő után sikerült visszatérnie a kolozsvári Bőr- és Nemibetegségek Klinikájára, ahol nyugdíjazásáig (1969) főorvos, utána haláláig a fizetéses poliklinika szakorvosa volt.
Családi sírja a kolozsvári Házsongárdi temetőben található (I. A.), műemléki védettség alatt áll: CJ-IV-m-B-07839.224.[4]
Főbb kutatási területei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A pszoriázis, a tuberculosis cutis luposa (más néven lupus vulgaris), szifilisz, sclerodermatitis (keményedéses bőrgyulladás) és a foglalkozási bőrbetegségek. Első dolgozata a Clujul Medical c. lapban jelent meg 1936-ban a szifilisz kezeléséről. További közleményei a Dermatologica, Orvosképzés, Orvostudományi Közlemények, Bőrgyógyászati–Urológiai–Venerológiai Szemle, Magyar Népegészségügyi Szemle, Kozmetika, Értesítő az EME Orvostudományi Szakosztályából, Revista de Dermato-Venerologie c. folyóiratokban láttak napvilágot. Marosvásárhelyről való távozása után még 102 dolgozatot mutatott be, amelyek közül 17 nyomtatásban is megjelent a Revista de Dermato-Venerologie c. szaklapban. Aktív résztvevője volt a bőrgyógyászati kongresszusoknak.
Egyetemi jegyzete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Bőr- és nemibetegségek. I.: A bőr betegségei; II.: Nemibetegségek (Újváry Imre társszerzővel, Marosvásárhely, 1951, 1952).
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "archive.today/2025.10.22-174251/https://hazsongardalapitvany.ro/index.php?option=com_content&view=article&id=212&bytopo=13".
{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link) - ↑ "hazsongardalapitvany.ro/index.php?option=com_content&view=article&id=212&bytopo=13".
- ↑ "ghostarchive.org/archive/1mdk7".
- ↑ "Sírja a Házsongárd Alapítvány adatbázisában". 2025. október 22.
{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.
.svg){kind=small}
