Verő László (költő)

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a költőről, íróról, irodalomszervezőről szól. Hasonló címmel lásd még: Verő László (egyértelműsítő lap).
Verő László
Élete
Született1954. április 12.
Budapest
Elhunyt2007. május 24. (53 évesen)
Budapest
Nemzetiségmagyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)publicisztika, vers
Verő László weboldala

Verő László (Budapest, 1954. április 12. – Budapest, 2007. május 24.[1]) magyar író, költő, irodalomszervező.

Az érettségi és a Ságvári Nyomdaipari Szakiskola elvégzése után öt évig az Offset Nyomdában dolgozott. 1980-ban a Magyar Hirdető nyomdai osztályán vállalt munkát, eközben elvégezte a Könnyűipari Műszaki Főiskolán a belker reklám, pr. szakot. 1986-ban alakította a Harsona Reklám-Propaganda Kisszövetkezetet, majd 1988-ban létrehozta a Héttorony Reklám-Propaganda és Könyvkiadó Kft-t, melynek ügyvezető igazgatója lett. A kiadó működésének tíz éve alatt több, mint 100 kötetet adott ki, és a szakmában elismerést váltott ki.[2] 1994-ben nyitotta meg a Király utca 50. alatt a Budapest Székesfőváros Könyvesházát,[3] melynek fővédnöke Göncz Árpád köztársasági elnök volt.[4][5] A Ház 700 négyzetméteren működött és Budapest legszebb könyvesboltja és irodalmi kávéháza volt a vezetése idején. Vállalkozásait 1995-ben – családi okok miatt – eladta.[6]

2006. június 3-án hozta létre az internetes Héttorony irodalmi magazint (7torony.hu online irodalmi magazin), és elindította az azóta hagyományossá vált 7torony irodalmi találkozókat.

Szabó Zoltán Szellemi honvédelem című, a Magyar Nemzetben közölt sorozatából a Héttorony adott ki kötetet, elsőként ő hívott létre s osztott Szabó Zoltán-díjat. Murányi Gábor Volt egyszer egy Magyar Nemzet című könyvét 1992-ben ugyanő adta ki. Bossányi Katalin írásaiból jelentős könyvet jelentetett meg, hanglemezt adott ki, riporterkedett a Duna TV-nél, publikált a Népszabadságban, kéthavonta tartott felolvasó irodalmi estet az Erzsébet téri gödörben.[7] A Duna TV-nél 1999 elejétől dolgozott havonta két-három műsor külsős műsorkészítőjeként az Esti kérdés és a Héthatár című adásokban. Emellett a Népszabadságban is rendszeresen jelentek meg írásai. Megbízatását 1999 szeptemberében egy, a Népszabadságban 1999. szeptember 17-én megjelent Példakép című publicisztikája[8] miatt vonták vissza, amelyben bírálta az akkori miniszterelnököt, Orbán Viktort.[9]

2007-ben vírusos tüdőgyulladást követően, szívelégtelenség következtében 53 éves korában elhunyt. Az irodalmi magazin alapítójának emlékére minden évben líra és próza kategóriában Verő László-díj (emlékérem) kerül átadásra.

„ Talán marad utánam egy fa,

Talán marad egy ház,
Talán nevem is megmarad,
Talán egy gondolatom élhet tovább,
Talán jószívvel gondol valaki rám.

Talán ha elmegyek,
Egy könnycsepp is születik,
Talán...

”
– Verő László: Talán


Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Verő László. Petőfi Irodalmi Múzeum
  2. ↑ Kozma Mária: Volt egyszer egy.... hargitanepe.eu, 2017. szeptember 15. [2018. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 2.)
  3. ↑ Ráday Mihály: Sirály repül. epiteszforum.hu, 2007. június 22. (Hozzáférés: 2018. március 2.)
  4. ↑ Göbölyös N. László (1994. július 5.). „Könyvek kastélyában”. Kurír – reggeli kiadás 5 (182), 15. o.  
  5. ↑ (1994. július 28.) „Békebeli kapucíner a könyvesházban”. Népszabadság 52 (175), 12. o.  
  6. ↑ Verő László. valasztas.hu. (Hozzáférés: 2018. március 2.)
  7. ↑ Bodor Pál (Diurnus): Verő László (Héttorony) halálára. klubhalo.hu, 2007. május 29. [2016. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 2.)
  8. ↑ (1999. szeptember 17.) „Példakép”. Népszabadság 57 (217), 12. o.  
  9. ↑ (1999. november 10.) „Egy "leépítés" története”. Népszabadság 57 (262), 9. o.  

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Verő_László_(költő)&oldid=26421326”