Velence (Magyarország)
| Velence | |||
 | |||
| Légi felvétel a városról | |||
| |||
| Mottó: Velence virágváros | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Fejér | ||
| Járás | Gárdonyi | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Koszti András Zoltán (FIDESZ-KDNP) (független)[1] | ||
| Irányítószám | 2481 | ||
| Körzethívószám | 22 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 7538 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 168,38 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 119[3] m | ||
| Terület | 33,37 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Alföld[4][5] | ||
| Földrajzi középtáj | Mezőföld[4][5] | ||
| Földrajzi kistáj | Velencei-medence[4][5] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 14′ 30″, k. h. 18° 38′ 52″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 30″, k. h. 18° 38′ 52″ | |||
 Velence
Pozíció Fejér vármegye térképén
| |||
| Velence weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Velence témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Velence város Fejér megyében, a Gárdonyi járásban, a Velencei-tó keleti partján.[6] Gyorsan fejlődő, országos jelentőségű fürdőváros, mely főként a Velencei-tónak, valamint két nagyváros, Budapest és Székesfehérvár közelségének köszönheti gazdaságának és népességének jó ütemű növekedését. Mind közúton (7-es főút, 6207-es közút, 8116-os közút, 8119-es közút), mind vasúton (Budapest–Székesfehérvár-vasútvonal) kiváló közlekedési kapcsolatai vannak. 2000-ben Magyarország legvirágosabb - akkor még - nagyközsége lett. A város déli része, Velencefürdő főként üdülőtelep.
Fekvése
A város körbeöleli a Velencei-tó északkeleti végét. Déli része a Velencefürdő nevű üdülőtelep. A 7-es számú főút, az M7-es autópálya és a Budapest–Székesfehérvár-vasútvonal is érinti a várost, amelyek kiváló közlekedési feltételeket biztosítanak számára. A vasúton két megállója van a városnak: Velence megállóhely és Velencefürdő megállóhely
Autóbusz-összeköttetésben áll a Velencei-tó környéki településekkel, továbbá Székesfehérvárral, Budapesttel, Zichyújfaluval és Pusztaszabolccsal is. Az 1163-as, 1171-es, 8022-es, 8024-es 8025-ös, 8026-os, 8027-es, 8028-as, 8151-es, 8152-es, 8154-es, 8156-os, 8157-es, 8158-as járatok érintik a várost.[7]
Három hajóállomása (Velencefürdő, Velence, Óvelence) működik, amelyek Pákozd, Gárdony és Agárd felől érkező hajókat fogadnak.
Településrésze Hajdútanya, amely Velence centrumától 4 kilométerre fekszik, délkeleti irányban. 2011-es adatok szerint Hajdútanya lakónépessége 62, a lakások száma 16.[8] Hajdútanyán talajvízfigyelő kutat üzemeltet a KDT Vízügyi Igazgatóság.[9]
Infrastruktúra
2017-ben Velencén kerékpárforgalom-számláló berendezést állítottak fel, melynek bemutatója szeptember 25-én volt a velencei Kerékpáros Kompetencia Központban. Magyarországon először Velencén állítottak fel kerékpárforgalom-számláló berendezést.[10]
Története
Velence a Buda és az Adriai-tenger között futó fő kereskedelmi út mellett feküdt, így már a római korban komoly településnek számított a Savaria és Aquincum között futó hadiúton. A középkorban valószínűleg székesfehérvári épületeken dolgozó olasz, velencei mesteremberek éltek itt. Ők adhatták a település nevét.[11] A település legrégebbi temploma az 1690 körül épült református templom. A 19. században a városban élt Molla Szádik, akinek a sírját a helyi temetőben találjuk. Az 1930-as években a község, Gárdonyhoz hasonlóan, üdülőfaluvá vált, komoly fejlődésnek indult. Az 1970-es években ismét fellendülő Velencén épült meg az ország első Ifjúsági és Kiránduló Központja. 2004-ben városi rangot kapott a település. 2014-ben adták át a Velence Korzót, mely beruházás a Velencei-tó Kapuja projekt keretében valósult meg.
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 4027 | 4254 | 4979 | 5474 | 5445 | 5552 | 6441 | 7144 | 7255 | 7538 |
| 1980 | 1990 | 2001 | 2011 | 2013 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 1,5% németnek, 0,3% románnak mondta magát (16,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34%, református 10,2%, evangélikus 1,1%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 17,5% (34,8% nem nyilatkozott).[12]
Nevezetességei
A település hagyományos központjától délre, a Fő utca – Tópart utca által határolt parkban, a tóra néző domboldalon található a helyiek által csak kastélynak nevezett Meszleny-Wenckheim kúria. Az 1888 körül a Meszleny család által építtetett földszintes, neoreneszánsz, nyerstégla épület tulajdonosa 1921-ben gróf Wenckheim Ferenc lett. A házban 1945 után általános iskola működött. A szépen helyreállított épület napjainkban a városi könyvtárnak, játékháznak, házasságkötő teremnek ad otthont.[13]
További nevezetességek
Gazdaság
A település bevétele egyrészt az idegenforgalomból, másrészt az idetelepülők nagy számának köszönhetően fellendülő építőiparból szerzi. A gyors fejlődésben nem csak ezek a tényezők meghatározók, Velence földrajzi helyzete is kiváló, hiszen félúton helyezkedik el két gazdasági fellegvár - Székesfehérvár és Budapest között. Ennek köszönhetően Velencén születik a legtöbb gyerek országos viszonylatban, természetesen a népesség számához viszonyítva. Velence a tókörnyék legdinamikusabban fejlődő települése, népessége gyorsabban növekszik, mint az egyébként szintén nagyon jó mutatókkal rendelkező szomszédos város, Gárdony népessége.
További képek
-
Hauszmann–Gschwind-kastély -
Hauszmann–Gschwind-kastély -
Meszleny–Wenckheim kúria -
Meszleny–Wenckheim kúria -
Homokos part -
A Velence-korzó -
A Velence-korzó -
Tópart -
Tópart
Jegyzetek
- ↑ Velence települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 15.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Velence, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
- ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ 2007. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosításáról. Magyar Közlöny 2007. évi 121. szám. Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 2007. szeptember 17. (Hozzáférés: 2008. július 30.)
- ↑ http://www.knykk.hu/images/m_fm_2016/a_fm_helysegnev.pdf
- ↑ A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (magyar nyelven) (php). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. július 7.)
- ↑ Területi Tervezési Koncepció (magyar nyelven) (pdf). Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar; Fejér Megyei Agrárkamara, 2008. február 26. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
- ↑ S. Töttő Rita: Új velencei fejlesztést állítottak forgalomba a kerékpárút mentén (HTML). Fejér Megyei Hírlap, 2017. szeptember 28. [2017. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 2.)
- ↑ Kiss, Lajos. A földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai Kiadó (1980). ISBN 963 05 2277 2
- ↑ Velence Helységnévtár
- ↑ http://www.velence.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=5&Itemid=2
További információk
- Velence város honlapja
- Légifotók Velencéről
- Velence a funiq.hu-n
- Velence: Elkészült a Velencei-tó kapuja (képek)
.svg)
