Vatikáni Apostoli Könyvtár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Vatikáni Könyvtár szócikkből átirányítva)
Vatikáni Apostoli Könyvtár
IV. Szixtusz pápa és Bartholomaeus, Melozzo da Forlì freskója
IV. Szixtusz pápa és Bartholomaeus, Melozzo da Forlì freskója
Építési adatok
Megnyitás 1475
Rekonstrukciók évei 2007-2010
Hasznosítása
Felhasználási terület könyvtár
Elhelyezkedése
Vatikáni Apostoli Könyvtár (Vatikán)
Vatikáni Apostoli Könyvtár
Vatikáni Apostoli Könyvtár
Pozíció Vatikán térképén
é. sz. 41° 54′ 17″, k. h. 12° 27′ 16″Koordináták: é. sz. 41° 54′ 17″, k. h. 12° 27′ 16″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vatikáni Apostoli Könyvtár témájú médiaállományokat.

A Vatikáni Apostoli Könyvtár (latinul Biblotheca Apostolica Vaticana) a Szentszék könyvtára, jelenleg a Vatikánban található. Egyike a világ legrégibb könyvtárainak, és az egyik legkülönlegesebb történelmi iratgyűjteménnyel rendelkezik. Formálisan 1475-ben alapították, de valójában sokkal régebben. 2007. júliusától felújítási munkák zajlottak az épületen, ezek 2010-ben fejeződtek be.

Történelmi korszakok[szerkesztés]

A könyvtár történetét 5 korszakra szokás bontani:

  • Pre-Lateráni - a könyvtár első évei, a Lateráni Palotába való áthelyezése előtt
  • Lateráni - a Lateránban volt a könyvtár. Ez a 13. század végén ért véget, VIII. Bonifác uralkodásával.
  • Avignoni - az az időszak, amikor a pápák Avignonban székeltek (VIII. Bonifác halálától az 1370-es évekig)
  • Pre-Vatikáni - 1370-től 1446-ig a könyvtár egyes darabjai Avignonban, Rómában, és más helyeken voltak.
  • Vatikáni - 1448-tól tart, a könyvtár újra egyesült, a Vatikánban van

Alapítás[szerkesztés]

V. Miklós pápa alapította meg a Vatikánban 1448-ban 350 görög, latin, és héber nyelvű kódexszel. A Bibliotheca Apostolica Vatcana-t csak 1475-ben alapították meg.

Amikor Bartolomeo Platina, az első könyvtáros leltárt készített 1481-ben, a könyvtár 3500 darabot tartalmazott. Akkoriban ez volt a nyugati világ legnagyobb könyvtára. 1587 körül V. Szixtusz pápa megbízta Domenico Fontana-t egy könyvtárépület megépítésére, a könyvtár ezt az épületet használja most is.

Hagyatékok és beszerzések[szerkesztés]

A könyvtár néhány nagy hagyatékkal és beszerzéssel bővült a századok során.

1623-ban I. Miksa bajor herceg a heidelbergi Palatine Könyvtárat, amely 3500 kéziratot tartalmazott, adta a könyvtárnak, hálából XV. Gergely pápa politikai segítségéért. (Mert támogatta őt a harcban a protestánsokkal szemben a választói helyért.) Ebből az anyagból 39 darab előbb Párizsba, majd 1815-ben visszakerült Heidelbergbe. A Palatine Könyvtár máig a vatikáni könyvtárban van.

1657-ben a az urbinói hercegek kéziratai is a Vatikánba kerültek. 1661-ben a görög tudós Leo Allatius könyvtáros lett.

Jelenlegi adatok[szerkesztés]

A Sixtus-terem

Jelenleg a könyvtár 75 000 kéziratot, 1,1 millió nyomtatott könyvet, ebből 8 500 ősnyomtatvány. A Vatikáni Titkos Levéltár a XVII. század elején választódott le, 150 000 darabja van.

A könyvtár leghíresebb darabja a Codex Vaticanus, a legrégebbi ismert Biblia-kézirat. A Prokopiosz által írt Titkos történet-et 1623-ban a könyvtárban fedezték fel, és adták ki.

A Vatikáni Apostoli Könyvtár történelmi, jogi, tudományos, teológiai és filozófiai kutatókönyvtár. Bárki szabadon kutathatja, aki megfelelő kutatói okmányokkal rendelkezik, és a kutatásához szüksége van a könyvtár anyagára.

Főkönyvtárosok listája[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vatikáni Apostoli Könyvtár témájú médiaállományokat.