Vaszilij Oszipovics Kljucsevszkij

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vaszilij Oszipovics Kljucsevszkij
Kluchevsky by L. Pasternak (1909) FRAME.jpg
Életrajzi adatok
Született1841
Voskresenovka
Elhunyt1911
Moszkva
Sírhely Új Donszkoj temető
Ismeretes mint történész
Iskolái Moszkvai Egyetem, Történelem és Filológia Kar
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Moszkvai Egyetem Bölcsészettudományi Kara
A Wikimédia Commons tartalmaz Vaszilij Oszipovics Kljucsevszkij témájú médiaállományokat.

Vaszilij Oszpovics Kljucsevszkij (orosz nyelven: Василий Осипович Ключевский;(Oroszország, Voszkresznszkoje, 1841. január 28. – Oroszország, Penza Gubernija, 1911. május 25.) orosz történész.

Életpályája[szerkesztés]

Vaszilij Oszpovics Kljucsevszkij falusi lelkész családból származott, szülei őt is papi pályára szánták. 1861-ben azonban otthagyva a papi szemináriumot Moszkvába ment, és beiratkozott a Moszkvai Egyetem Bölcsészettudományi Karára, amelyet 1865-ben végzett el. Ezt követően ugyanitt az orosz történelem tanszéken lett „gyakornok", majd 1871-től a moszkvai Hittudományi Akadémiára ment tanítani. Később több felsőoktatási intézményben is oktatott, majd 1879-ben elfoglalta mestere, Sz. M. Szolovjov helyét mint a Moszkvai Egyetem Orosz Történelem Tanszékének új professzora.

Első fontos kiadványai közé tartozott a Szoloveckij-kolostor gazdasági tevékenységéről szóló cikk (1867) és egy értekezés a középkori orosz hagiográfiáról (1871).

Munkássága[szerkesztés]

Kljucsevszkij volt az az első orosz történész volt, aki a figyelmet a politikai és társadalmi kérdésektől a földrajzi és gazdasági erőkre irányította. Különösen érdekelte a szibériai és a távol-keleti orosz békés kolonizációs folyamat. 1882-ben közzétette a Boyar-duma mérföldkő-tanulmányát, amelyben a társadalom különböző osztályai közötti együttműködés eredményeképpen egy államot képvisel.

1889-ben Kljucsevszkijt az orosz Tudományos Akadémia tagjává választották. Bár előadásai rendkívül népszerűek voltak a Moszkvai Egyetem hallgatói körében, csak néhány művét publikálták, például egy maroknyi "reprezentatív ember" életrajzát, köztük Andrej Kurbszkij, Afanaszij Ordin-Nascsokin, Fjodor Rtiscsev, Vaszilij Galitzine és Nyikolaj Novikov.

Életének utolsó évtizedét előadások nyomtatott változatának elkészítésével töltötte.

A Kljucsevszkij múzeum épülete Penza Gubernijában

Magyarul[szerkesztés]

  • Az orosz történelem terminológiája; ford. Kis János; Russica Pannonicana, Bp., 2009 (Ruszisztikai könyvek)

Források[szerkesztés]

  • Szvák Gyula: Vaszilij Oszpovics Kljucsevszkij [1]