Vaso Čubrilović

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vaso Čubrilović
Vaso Cubrilovic.jpg
Született
1897. január 14.[1]
Gradiška
Elhunyt
1990. június 11. (93 évesen)
Belgrád
Állampolgársága szerb
Foglalkozása
  • történész
  • politikai tiszt
  • egyetemi tanár
Iskolái University of Belgrade
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vaso Čubrilović témájú médiaállományokat.

Vaso Čubrilović, vagy magyaros írásmóddal Vasza Csubrilovity (Васо Чубриловић) (Bosanska Gradiška, 1897. január 14.Belgrád, 1990. június 11.), jugoszláviai szerb politikus, történész, akadémikus. Részt vett a Ferenc Ferdinánd főherceg elleni szarajevói merényletben. Nem ő ölte meg a trónörököst, de 16 évi börtönbüntetésre ítélték.

Élete[szerkesztés]

Gyermek- és ifjúkora[szerkesztés]

Általános iskoláit és a gimnáziumot Szarajevóban végezte. Gimnáziumi évei alatt ismerte meg Danilo Ilićet, és az Ifjú Bosznia (Mlada Bosna) illegális szervezet tagja lett.

1914. јúnius 28-án részt vett a Ferenc Ferdinánd főherceg, osztrák–magyar trónörökös és felesége, Chotek Zsófia elleni gyilkos merényletben. Mivel fiatalkorú volt, a bíróság nem ítélte halálra, hanem 16 év börtönbüntetést kapott, amit egy szarajevói fegyintézetben kezdett el letölteni.

1918-ban, az Osztrák–Magyar Monarchia széthullása után kiszabadult és Szerbiába költözött.

Politikai és egyetemi kerrierje[szerkesztés]

1922-ben Belgrádban történészi diplomát szerzett. Gimnáziumi tanár volt Karlócán (Sremski Karlovci), Szarajevóban, Belgrádban. 1929-ben doktorált, 1934-től docens, 1939-től óraadó, majd 1946-tól rendes professzora volt a belgrádi egyetemnek. Összesen mintegy 40 évet tölt ebben az intézményben. 1937. március 7-én látott napvilágot az albánokra vonatkozó hírhedt kitelepítési terve, Az albánok kiűzése („Istеrivаnjе Аlbаnаcа”).

A második világháborúban részese volt a németellenes propagandának, a megszálló hatóságtól nem fogadta el kinevezését a Belgrádi Egyetemre, ezért elfogták, és a banjicai tábor foglya lett (Bаnjicа a mai Belgrád egyik elővárosa). 1943-ban engedték szabadon. Belgrádban várta ki a háború végét.

A Demokratikus Föderatív Jugoszlávia (Demokratska Federativna Jugoslavija DFJ) első, ideiglenes kormányában mint tekintélyes tudóst a földművelésügyi miniszternek nevezték ki 1945-ben. A II. világháború előtt tagja volt a Földműves Pártnak (Zemljoradnička stranka), de ekkor a Jugoszláv Kommunista Pártnak (Komunistička Partija Jugoslavije) is tagja lett. Ez után a titói rendszer befogadta, és több miniszteri tárcát kapott.

Belgrád felszabadítása után tudományos karrierje is felfelé ívelt. A Bölcsészettudományi Egyetem dékánja lett. Vеsеlin Čајkаnоvićot váltotta fel, akit Belgrád városának becsületbírósága megfosztott „nemzeti becsületétől”, és ennek értelmében minden funkciójától is.

Tagja lett az egyetemet megújító bizottságnak, és a Bölcsészettudományi Egyetem felügyelője (komesar) lett.

A Jugoszláv Föderatív Népköztársaság (Federativna Narodna Republika Jugoslavija, FNRЈ) kormányának megalakulásakor 19451946 között a földművelésügyi tárcát kapta meg, 19461950 között erdészeti miniszter volt.

1970-ben megalapította a belgrádi Balkanológiai Intézet (Bаlkаnоlоški institut), és a Jugoszlávia Története fakultáson rendes professzorként együtt dolgozott annak létrehozójával, dr. Јоvаn Mаrјаnоvićtyal.

Belgrád városának Októberi díját (Оktоbаrskа nаgrаdа grаdа Bеоgrаdа) és a Július 7-e díjat (Sеdmојulskа nаgrаdа) is megkapta.

Művei[szerkesztés]

Több történelni mű szerzője, főleg a délszláv történelemmel foglalkozott:

  • Istеrivаnjе Аlbаnаcа, Bеоgrаd, 1937.
  • Bоsаnski ustаnаk 1875-1878, Srpskа krаljеvskа аkаdеmiја nаukа 1930 LXXXIII; Sаrајеvо, 1962.
  • Bоsаnski Frајkоri u Аustrо-turskоm rаtu 1788-1791, Brаtstvо,1933.
  • Pоrеklо muslimаnskоg plеmstvа u Bоsni i Hеrcеgоvini, Јugоslоvеnski istоriski čаsоpis, Bеоgrаd 1935. br.1-4.
  • Prvi srpski ustаnаk i bоsаnski Srbi, Bеоgrаd, 1939.
  • Pоlitičkа prоšlоst Hrvаtа, Bеоgrаd, 1940.
  • Istоriја pоlitičkе misli u Srbiјi 19. vеkа, Bеоgrаd 1956; Sаrајеvо, 1960.
  • Tеrminоlоgiја plеmеnskоg društvа u Crnој Gоri, Bеоgrаd 1956.
  • Оdаbrаni istоriјski rаdоvi, Bеоgrаd, 1966.
  • Srpskа prаvоslаvnа crkvа pоd Turcimа оd XV dо XIX vеkа, Bеоgrаd, 1967.

Források[szerkesztés]

  • Imami, Petrit: Srbi i Albanci kroz vekove. 253-279. o. (Albanci u Kraljevini SHS/Jugoslvije).
  • Szerb és Horvát Wikipédia
  1. data.bnf.fr, 2015. október 10., http://data.bnf.fr/ark:/12148/cb121514825