Vaso Čubrilović

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vaso Čubrilović
(Васо Чубриловић)
Vaso Cubrilovic.jpg
Született 1897. január 14.[1]
Gradiška
Elhunyt 1990. június 11. (93 évesen)[2]
Belgrád
Állampolgársága szerb
Foglalkozása
  • történész
  • politikai tiszt
  • egyetemi oktató
  • politikus
Iskolái Belgrádi Egyetem Filozófiai Kar
Kitüntetései Order of the Yugoslavian Great Star
Sírhely Belgrád–Újtemető
A Wikimédia Commons tartalmaz Vaso Čubrilović témájú médiaállományokat.

Vaso Čubrilović, vagy magyaros írásmóddal Vasza Csubrilovity (Васо Чубриловић) (Bosanska Gradiška, 1897. január 14.Belgrád, 1990. június 11.), jugoszláviai szerb politikus, történész, akadémikus. Részt vett a Ferenc Ferdinánd főherceg elleni szarajevói merényletben. Ugyan nem ő gyilkolta meg a trónörököst és állapotos feleségét, de 16 évi börtönbüntetésre ítélték.

Élete[szerkesztés]

Gyermek- és ifjúkora[szerkesztés]

Általános iskoláit és a gimnáziumot Szarajevóban végezte. Gimnáziumi évei alatt ismerte meg Danilo Ilićet, és az Ifjú Bosznia (Mlada Bosna) illegális szervezet tagja lett.

1914. június 28-án részt vett a Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörökös és felesége, Chotek Zsófia elleni gyilkos merényletben. Mivel fiatalkorú volt, a bíróság nem ítélte halálra, hanem 16 év börtönbüntetést kapott, amit egy szarajevói fegyintézetben kezdett el letölteni.

1918-ban, az Osztrák–Magyar Monarchia széthullása után kiszabadult és Szerbiába költözött.

Politikai és egyetemi karrierje[szerkesztés]

1922-ben Belgrádban történészi diplomát szerzett. Gimnáziumi tanár volt Karlócán (Sremski Karlovci), Szarajevóban, Belgrádban. 1929-ben doktorált, 1934-től docens, 1939-től óraadó, majd 1946-tól rendes professzora volt a belgrádi egyetemnek. Összesen mintegy 40 évet töltött ebben az intézményben. 1937. március 7-én látott napvilágot az albánokra vonatkozó hírhedt kitelepítési terve, „Az albánok kiűzése” („Istеrivаnjе Аlbаnаcа”).

A második világháborúban részese volt a németellenes propagandának, a megszálló hatóságtól nem fogadta el kinevezését a Belgrádi Egyetemre, ezért elfogták, és a banjicai tábor foglya lett (Bаnjicа a mai Belgrád egyik elővárosa). 1943-ban engedték szabadon. Belgrádban várta ki a háború végét.

A Demokratikus Föderatív Jugoszlávia (Demokratska Federativna Jugoslavija DFJ) első, ideiglenes kormányában mint tekintélyes tudóst a földművelésügyi miniszternek nevezték ki, 1945-ben. A második világháború előtt tagja volt a Földműves Pártnak (Zemljoradnička stranka), de ekkor a Jugoszláv Kommunista Pártnak (Komunistička Partija Jugoslavije) is tagja lett. Ezután a titói rendszert kritikátlanul kiszolgálta, amiért több miniszteri tárcát is kapott.

Belgrád felszabadítása után tudományos karrierje is felfelé ívelt. A Bölcsészettudományi Egyetem dékánja lett. Vеsеlin Čајkаnоvićot váltotta fel, akit Belgrád városának becsületbírósága megfosztott „nemzeti becsületétől”, és ennek értelmében minden funkciójától is.

Tagja lett az egyetemet megújító bizottságnak, és a Bölcsészettudományi Egyetem felügyelője (komesar) lett. A délvidéki vérengzéseket követően Čubrilović volt a tervezett kitelepítések egyik ideológiai értelmi szerzője, aki a németek, magyarok, albánok, olaszok és románok eme internálási sorrendjét kívánta alkalmazni. Úgy vélte, hogy miután e „kisebbségek a háború alatt bűnöket követtek el a jugoszláv nemzetek ellen, nem tűrhetők meg Jugoszlávia területén.”[3]

A Jugoszláv Föderatív Népköztársaság (Federativna Narodna Republika Jugoslavija, FNRЈ) kormányának megalakulásakor 19451946 között a földművelésügyi tárcát kapta meg, 19461950 között erdészeti miniszter volt.

1970-ben megalapította a belgrádi Balkanológiai Intézetet (Bаlkаnоlоški institut), és a Jugoszlávia Története fakultáson rendes professzorként együtt dolgozott annak létrehozójával, dr. Јоvаn Mаrјаnоvić-tyal.

Belgrád városának Októberi díját (Оktоbаrskа nаgrаdа grаdа Bеоgrаdа) és a Július 7-e díjat (Sеdmојulskа nаgrаdа) is megkapta.

Művei[szerkesztés]

Több történelni mű szerzője, főleg a délszláv történelemmel foglalkozott:

  • Istеrivаnjе Аlbаnаcа, Belgrád, 1937
  • Bоsаnski ustаnаk 1875-1878, Srpskа krаljеvskа аkаdеmiја nаukа 1930 LXXXIII; Szаrајеvó, 1962
  • Bоsаnski Frајkоri u Аustrо-turskоm rаtu 1788-1791, Brаtstvо (Szabadka?), 1933
  • Pоrеklо muslimаnskоg plеmstvа u Bоsni i Hеrcеgоvini, Јugоslоvеnski istоriski čаsоpis, Belgrád, 1935. br.1-4.
  • Prvi srpski ustаnаk i bоsаnski Srbi, Belgrád, 1939
  • Pоlitičkа prоšlоst Hrvаtа, Belgrád, 1940
  • Istоriја pоlitičkе misli u Srbiјi 19. vеkа, Belgrád, 1956; Szаrајеvó, 1960
  • Tеrminоlоgiја plеmеnskоg društvа u Crnој Gоri, Belgrád, 1956
  • Оdаbrаni istоriјski rаdоvi, Belgrád, 1966
  • Srpskа prаvоslаvnа crkvа pоd Turcimа оd XV dо XIX vеkа, Belgrád, 1967

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
  3. Hornyák Árpád: Kiirtás, kiűzés, vagy integrálás? A kisebbségi kérdés Jugoszláviában, 1944–1945; A kisebbségek kisöprése, Rubicon, 2015. május 6. 130. o.

Források[szerkesztés]

  • Imami, Petrit: Srbi i Albanci kroz vekove. 253-279. o. (Albanci u Kraljevini SHS/Jugoslvije)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Васо Чубриловић című szerb Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Vaso Čubrilović című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.