Vaskapu I. vízerőmű
| Vaskapu I. vízerőmű | |
 | |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1964–1972 |
| Megnyitás | 1972. május 16. |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | vízierőmű |
| Alapadatok | |
| Kimenő teljesítmény | 2280 MW |
| Elhelyezkedése | |
 Vaskapu I. vízerőmű
Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 44° 40′ 15″, k. h. 22° 31′ 45″44.670833°N 22.529167°EKoordináták: é. sz. 44° 40′ 15″, k. h. 22° 31′ 45″44.670833°N 22.529167°E | |
 | |
| A(z) weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vaskapu I. vízerőmű témájú médiaállományokat. | |
A Vaskapu I. vízerőmű (románul: Porțile de Fier I, szerbül: Ђердап I / Đerdap I) a legnagyobb gát a Dunán és az egyik legnagyobb vízerőmű Európában, mely a Románia és Szerbia közötti Vaskapu-szorosban, Szörényvár közelében található.
Az erőmű román oldala évi 5,24 TWh áramot termel, míg a szerb oldalon 5,65 TWh a termelés. Az eltérés a létesítmény két oldala között annak köszönhető, hogy míg Romániában egy újabb, így elméletben hatékonyabb áramfejlesztő-típust használnak, mint a szerb oldalon, az a valóságban megbízhatatlanabb, így az ebből fakadó gyakori karbantartási és javítási igények következtében éves teljesítménye összességében alacsonyabb.[1]
Története
[szerkesztés]Az energetikai projekt 1964-ben indult Románia és Jugoszlávia közös vállalkozásaként. 1972-es befejezése idején ez volt az egyik legnagyobb vízerőmű a világon a benne található tizenkét turbinaegység által generált 2,052 GW-os teljesítménnyel, amely egyenlően oszlott meg a két ország között.
Az építkezés során a törökök által lakott Ada Kaleh dunai sziget elárasztásra került.
Az erőművön 1972-ben közúti híd is épült.[2]
Korszerűsítés
[szerkesztés]Mivel az eredeti turbinák 30 éves élettartama lejárt, 1998-ban a román oldalon felújítási programot kezdtek. Ennek részeként az első a turbinát 1999-ben állították le. 2007-re a program befejeződött, azóta a román oldalon az erőmű teljes kapacitással működik. A felújítással a hat egység névleges kapacitása 171 MW-ról 194,3 MW-ra nőtt, így a román oldal teljes telepített kapacitást sikerült 1166 MW-ra[3] növelni, valamint a gát teljes villamosenergia-termelő kapacitását 2192 MW-ra emelni. A szerb oldalon a gát és erőmű korszerűsítése 2008 júliusában kezdődött;[4] eddig a 4-es, 5-ös és 6-os egység felújításával.[5] A berendezéseket egy szentpétervári orosz cég vezetésével, tizenegy helyi alvállalkozó részvételével fejlesztik.
 |
Ez a szócikk vagy szakasz tervezett vagy jövőbeni eseménnyel kapcsolatos információkat tartalmaz. Az adatok lehetnek spekulatív természetűek, a tartalom pedig – az esemény közeledtével, illetve további információk beérkeztével – jelentősen változhat. Legutóbbi módosítás: 2025. május 1. |
A felújítások mellett Szerbia tervezi egy új, kisebb erőmű megépítését is Vaskapu III. (szerbül: Ђердап III / Đerdap III) néven.[6]
Jellemzők
[szerkesztés]Közúti híd
[szerkesztés]A közúti híd a Duna főágát hidalja át. 934 méteres teljes hosszúságát 30 nyílás adja, melyből a legnagyobb, 34 m-es a romániai végén levő hajózózsilip felett található. Nyílásonként négy feszített vasbeton gerendából áll. 9,1 m széles útpálya, valamint egyik oldalon 1,5 m széles járda vezet rajta.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Politika: Đerdap još čeka majstore (szerbül)
- ↑ a b Gyukics Péter (fotó), dr. Träger Herbert, dr. Tóth Ernő, dr. Kordos László, Reich Gyula. Romániai hidak, A Duna hídjai – A Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig. Budapest: Yuki Studio, 318–319. o.. ISBN 978-963-87472-1-1 (2010). Hozzáférés ideje: 2021. április 11.
- ↑ Hidroelectrica. [2012. november 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 2.)
- ↑ Archived copy. [2009. június 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 26.)
- ↑ Đerdap: Počela treća faza revitalizacije. [2016. szeptember 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 2.)
- ↑ Archived copy. [2009. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 26.)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]