Vasas (Pécs)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Vasas
Munkás Szent József templom
Munkás Szent József templom
Vasas címere
Vasas címere
Közigazgatás
Település Pécs
Irányítószám 7691[1]
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Elhelyezkedése
Vasas (Pécs)
Vasas
Vasas
Pozíció Pécs térképén
é. sz. 46° 08′ 06″, k. h. 18° 19′ 28″Koordináták: é. sz. 46° 08′ 06″, k. h. 18° 19′ 28″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vasas témájú médiaállományokat.

Vasas (németül Eisenau) Pécs egyik külső városrésze 1954 óta,[2] Somogy és Hird között. A hely látványosságai közé tartozik a horgásztó,[3] a víztorony[4] és a labdarúgó stadion,[5] melyben a megyei harmadosztályú Bányász Torna Club SE edz. A település szélén található a főleg szőlőtermesztésről ismert Kerékhegy.

Története[szerkesztés]

Vasas Árpád-kori település, a török hódoltság alatt is valószínűleg folyamatosan lakott magyar helység volt. 1554-ben 14, 1565-ben itt 16 adózót írtak össze.[6]

A bányatörténet kutatói szerint Vasas volt a Pécs környéki kőszénbányászat bölcsője. A Búzaberki-dűlőtől északra létesült a híres vasasi Thommen-akna, újabban Petőfi-akna, amely egy Thommen nevű bányamérnökről kapta első nevét. Állítólag Vasason már 1766-ban bányásztak szenet. 1782-ben pécsváradiak is bekapcsolódtak a vasasi kőszén kitermelésébe és értékesítésébe. A vasasi kőszénbánya a 18. században a pesti egyetem alapítványi uradalmának pécsváradi jószágkormányzása alá tartozott. 1840-ben már 21 helyi polgárnak volt itt bányája (bányatelke). A 19. század közepén volt néhány nem magyar anyanyelvű lakosa is. 1870 körül kezdtek Vasason nagyobb számban letelepedni nem magyar (főleg német) nyelvű bányászok.[7]

Újabban geológusok, régészek is foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy Vasason és környékén léteznek-e a középkori vasgyártásra utaló nyomok. Ezek alapján elmondható, hogy a Mecsekben előfordult a vasérckő. Vasason a Csatorna-völgy keleti szakaszán ököl nagyságú hematit gumókat találtak. 1976-ban a Szövetkezet utcában vassalakdarabok és fúvókák kerültek felszínre. A vasolvasztó maradványa a helyi vaskohászat bizonyítékának tekinthető. E leletek tehát megerősítik a felismerést, hogy a Vasas helynév a kora középkori vasművességgel van kapcsolatban.

Nevének eredete[szerkesztés]

Az 1865-ből származó néphagyomány szerint „Az itteni hegyekben találtak elsőben kevés mennyiségű vas követ”. Kiss Lajos szerint a Vasas helynév azzal lehet kapcsolatos, hogy lakói vassal adóztak a pécsváradi apátságnak. A név a magyar vas főnév -s képzős származékából, a vasas melléknévből keletkezett.[8] Györffy is utal arra, hogy Vasas a pécsváradi apátság alapítólevelében „tributarii ferri” néven említett vasasoktól (vasbányászoktól kapta nevét.[9] Az itteni vasasok vascipó (nyersvas) előállításával foglalkoztak. A nyersvas feldolgozását a közeli Sarlóós (ma: Magyarsarlós) falu sarlókészítő mesterei végezték,[10] a kovácsolás pedig a kazár-magyar tárkányok mellett főként a szláv „vasverők” feladata volt.

Címere[szerkesztés]

Vasas címerében egy leveles szőlőfürtöt tartó kar szerepel.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. www.iranyitoszamkereso.hu, Pécs-Vasas
  2. Baranya Megye Földrajzi Nevei I. 1982. 134/1, 2645
  3. www.tavak.hu, Pécs - Vasas horgásztó
  4. www.viztorony.hu, Pécs-Vasas víztorony
  5. www.magyarfutball.hu Pécs-Vasas stadion
  6. Káldy-Nagy Gyula: Baranya megye XV. századi törökök adóösszeírásai. Budapest, 1960. 75-76.p.
  7. Baranya Megye Földrajzi Nevei I. 1982. 134/1, 2589
  8. FNESZ. 1978. 683.p.
  9. Györffy-Árpád-kor 1987. 403.p.
  10. Györffy György: István király és műve (Budapest, 1977) 445. o.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vasas (Pécs) témájú médiaállományokat.