Vas István (költő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Syp (vitalap | szerkesztései) 2015. szeptember 26., 13:36-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Ez a szócikk a költőről, íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Vas István (egyértelműsítő lap).
Vas István
A Szép versek antológia 1986-ban megjelent részében látható portréja
A Szép versek antológia 1986-ban megjelent részében látható portréja
Élete
Született1910. szeptember 24.
Budapest
Elhunyt1991. december 16. (81 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
HázastársaSzántó Piroska
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers, próza
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Vas István témájú médiaállományokat.

Vas István (Budapest, 1910. szeptember 24. – Budapest, 1991. december 16.) Kossuth-díjas magyar költő, író, műfordító. Harmadik felesége Szántó Piroska festő, grafikus író volt. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja (2015).

Életrajza

Szentendre, 1987. október 13

A Markó utcai Berzsenyi Gimnáziumban tanult.

1926-ban Kassák Lajos lapja, a Dokumentum munkatársa volt, majd 1928-ban beiratkozott a bécsi Kereskedelmi Intézetbe. Megismerkedett Nagy Etel mozdulatművésszel, Kassák nevelt lányával, aki később az első felesége lett, de fiatalon elhunyt.

1933-1935 közt írt a Független Szemlébe. 1933-ban verseit kezdte közölni a Nyugat, később a Válasz is. 1929–1939 között különböző budapesti cégeknél dolgozott, míg a numerus clausus miatt el nem bocsátották; ezidőben halt meg a felesége. 1944–1945-ben Ottlik Géza és Szántó Piroska bújtatta. A második világháború idején többször hívták be munkaszolgálatra, az elviselhetetlen fizikai munka és a megalázó bánásmód miatt több alkalommal is megpróbálkozott az öngyilkossággal.

1946-ban a Révai Kiadó lektora lett. 1949–1953 között nem publikálhatott, ekkor műfordításaiból élt. 1951-ben feleségül vette Szántó Piroska festőművészt. 1956–1971 között az Európa Könyvkiadó lektora volt.

Művei

Emléktáblája:
Várkert rakpart 17.
Vas István és Szántó Piroska sírja Budapesten. Farkasréti temető: 31-3-74. Fekete Tamás (szobrász) alkotása
  • 1932 – Őszi rombolás (verseskötet)
  • 1935 – Levél a szabadságról (verseskötet)
  • 1938 – Menekülő Múzsa (verseskötet)
  • 1943 – Elveszett otthonok (önéletrajzi kisregény)
  • 1947 – Kettős örvény (verseskötet)
  • 1948 – Római pillanat (verseskötet)
  • 1955 – Hét tenger éneke (versfordítások)
  • 1956 – A teremtett világ (válogatott verseskötet)
  • 1957 – Nehéz szerelem (regény)
  • 1957 – Trisztán (dráma) (Illés Endrével)
  • 1958 – Évek és művek (esszék)
  • 1959 – Angliai utazás (útirajz versfordításokkal - Nagyvilág, szeptember)
  • 1960 – Rapszódia egy őszi kertben (verseskötet)
  • 1961 – Egy szerelem három éjszakája (musical) (Hubay Miklóssal és Ránki Györggyel)
  • 1962 – Római rablás (verseskötet)
  • 1963 – Rendetlen bűnbánat (dráma) (Illés Endrével)
  • 1964 – Nehéz szerelem (regény)
  • 1965 – Földalatti nap (verseskötet)
  • 1967 – A félbeszakadt nyomozás (regény)
  • 1969 – Nem számít (verseskötet)
  • 1969 – Megközelítések (esszék)
  • 1970 – Mit akar ez az egy ember? (összegyűjtött versek)
  • 1972 – A kimondhatatlan (válogatott versek)
  • 1974 – Az ismeretlen Isten (összegyűjtött esszék)
  • 1975 – Önarckép a hetvenes évekből (új összegyűjtött versek)
  • 1978 – Vonzások és választások (esszék)
  • 1981 – Mért vijjog a saskeselyű? (regény)
  • 1983 – Ráérünk (verseskötet)
  • 1987 – Igen is, nem is (esszék)
  • 1990 – Szentendrei elégia (verseskötet)
  • 1990 – Válogatott versek
  • 1991 – Azután (regény)
  • 1992 – Feloldozás (regénytöredék, Holmi, április-május)

Műfordításai

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 235.[1]

Díjai

Megjegyzések


Jegyzetek

  1. ↑ 2013 január 12-i lekérdezés

Külső hivatkozások

Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Vas István (költő) témában.

Források

Sablon:Újkori magyar irodalom

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vas_István_(költő)&oldid=16601568”