Vas(III)-bromid
| Vas(III)-bromid | |
| |
| |
| |
| IUPAC-név | vas(III)-bromid |
| Más nevek | vas-tribromid tribrómvas |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 10031-26-2 |
| PubChem | 25554 |
| ChemSpider | 23830 |
| EINECS-szám | 233-089-1 |
| SMILES | [Fe](Br)(Br)Br |
| InChI | 1/3BrH.Fe/h3*1H;/q;;;+3/p-3 |
| InChIKey | FEONEKOZSGPOFN-UHFFFAOYSA-K |
| UNII | 9RDO128EH7 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | FeBr3 |
| Moláris tömeg | 295,56 g mol−1 |
| Megjelenés | barna, szilárd anyag |
| Szag | szagtalan |
| Sűrűség | 4,50 g cm−3 |
| Olvadáspont | 200 °C (bomlik) |
| Kristályszerkezet | |
| Kristályszerkezet | trigonális, hR24 |
| Tércsoport | R-3, No. 148 |
| Veszélyek | |
| Főbb veszélyek | korrozív |
| NFPA 704 |  0
3
0
|
| R mondatok | R36/37/38 |
| S mondatok | S26 S37/39 |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
A vas(III)-bromid szervetlen vegyület, képlete FeBr3. Vörösbarna, szagtalan anyag, Lewis-sav katalizátorként használják aromás vegyületek halogénezéséhez. Vizes oldata savas kémhatású.
Szerkezete, előállítása, alapvető tulajdonságai
[szerkesztés]Szilárd fázisban polimer szerkezetű, melyben hatos koordinációjú, oktaéderes vascentrumok találhatók.[1] Bár a kereskedelemben olcsón beszerezhető, fémvas és bróm reakciójával is elő lehet állítani:
- 2 Fe + 3 Br2 → 2 FeBr3
200 °C hőmérséklet felett FeBr2 keletkezése közben bomlik:
- 2FeBr3 → 2FeBr2 + Br2
A vas(III)-klorid lényegesen stabilabb vegyület, ennek oka, hogy a klór a brómnál erősebb oxidálószer. A FeI3 nem stabil, a vas(III) oxidálja a jodidionokat.
Felhasználása
[szerkesztés]A szerves kémiában esetenként oxidálószerként alkalmazzák, például alkoholok ketonná történő átalakításához. Az aromás vegyületek brómozásához Lewis-sav katalizátorként használják, melyhez gyakran in situ állítják elő.[2]
Lásd még
[szerkesztés]- vas(II)-bromid, a vas alacsonyabb oxidációs fokú bromidja
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Holleman, A. F.; Wiberg, E. "Inorganic Chemistry" Academic Press: San Diego, 2001. ISBN 0-12-352651-5.
- ↑ Drapeau, Martin Pichette; Lafantaisie, Mathieu; Ollevier, Thierry (2013). „Iron(III) bromide”. e-EROS Encyclopedia of Reagents for Organic Synthesis. DOI:10.1002/047084289X.rn01568.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Iron(III) bromide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.