Varacskosdisznó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Varacskosdisznó
Evolúciós időszak: Pliocén - jelen
Sivatagi varacskosdisznó (Phacochoerus aethiopicus)
Sivatagi varacskosdisznó (Phacochoerus aethiopicus)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Artiofabula
Alrend: Disznóalakúak (Suina)
Család: Disznófélék (Suidae)
Alcsalád: Suinae/?Phacochoerinae
Nemzetség: Phacochoerini
Gray, 1868
Nem: Phacochoerus
F. Cuvier, 1826
Szinonimák
  • Aper Pallas, 1766
  • Dinochoerus Gloger, 1841
  • Eureodon G. Fischer von Waldheim, 1817
  • Macrocephalus Frisch, 1775
  • Macrocephalus Palmer, 1904
  • Phacellochaerus Hemprich & Ehrenberg, 1832
  • Phacellochoerus Hemprich & Ehrenberg, 1832
  • Phacochaeres Gray, 1821
  • Phacocherus Fleming, 1822
  • Phacochoerus G. Cuvier, 1816
  • Phascochaeres Cretzschmar, 1828
  • Phascochaerus Desmarest, 1822
  • Phascochoeres Ranzani, 1821
  • Phascochoerus Ranzani, 1821
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Varacskosdisznó témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Varacskosdisznó témájú kategóriát.

A varacskosdisznó (Phacochoerus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznófélék (Suidae) családjába és a Suinae/?Phacochoerinae alcsaládjába tartozó nem.

Előfordulásuk[szerkesztés]

Szavannai varacskosdisznó (Phacochoerus africanus)

A varacskosdisznók előfordulási területe kizárólag Afrika. A nagyobb elterjedési területtel rendelkező szavannai varacskosdisznó a száraz Száhil övezettől kezdve Afrika legnagyobb részén keresztül – kivéve a nyugati esőerdőket – egészen a Dél-afrikai Köztársaság keleti részéig sokfelé megtalálható. A rokon sivatagi varacskosdisznó elterjedése manapság e kontinens keleti részére, azaz Etiópia, Szomália és Kenya területeire szorult vissza; ennek a fajnak a dél-afrikai állományát kiirtották.

Megjelenésük[szerkesztés]

A szavannai faj valamivel nagyobb, mint a sivatagi rokona; hiszen a testhossza 90-150 centiméter, marmagassága 63,5-85 centiméter és testtömege 50-150 kilogramm; míg a rokon testhossza 100-145 centiméter, marmagassága 50-75 centiméter és testtömege 45-130 kilogramm. Mind a két faj esetében a kanok nagyobbak a kocáknál. Mindkét állat szürkésbarna színű; a fejüktől a hát közepéig sötétebb, hosszú szőrszálakkal. Főleg a kanok pofáin nagy varacskok vannak, a szájukból pedig hatalmas agyarak nőnek ki. A kocáknál is megvannak ezek a névadó jellemzők, de kisebb méretekben. E fajokra a hosszú, vékony lábak is jellemzőek; ezek segítségével igen jól szaladnak. Meneküléskor a bojtos farkaikat felemelik.

Életmódjuk[szerkesztés]

A kondákat több koca és azok malacai alkotják; a kanok magányosak. A koca üregben hozza világra a malacait; a felnőtt állatok is üregekbe menekülnek veszély esetén. Táplálékuk fűfélék, lágy szárú növények, gumók, gyökerek, alkalmanként dögök is. Ezek az állatok számos ragadozónak szolgálnak táplálékul.

A varacskosdisznó okvetlenül nem támad emberre, viszont veszélyes ellenfél lehet. Különösen a malacai féltő koca, vagy a sebesült, sarokbaszorított példányok ádáz ellenállásra képesek és agyaraikkal súlyos sérüléseket tudnak okozni. A varacskosdisznó olykor képes felülkerekedni egy leopárdon.

Természetes ellenségei az oroszlán, leopárd, hiéna, gepárd és a krokodil.

Szaporodásuk[szerkesztés]

Körülbelül mindkét varacskosdisznófajnál az ivarérettséget 18 hónapos korban érik el. A vemhesség 171-175 napig tart, ennek végén 3-4 malac jön a világra.

Rendszerezésük[szerkesztés]

A nembe az alábbi 2 faj tartozik:

A varacskosdisznó a kultúrában[szerkesztés]

A világhírű Oroszlánkirály c. rajzfilm egyik szereplője Pumbaa maga is varacskosdisznó, bár a rajzfilm alkotói nem határozták meg, hogy a sivatagi vagy a szavannai fajba tartozik.

Források[szerkesztés]