Valeria Golino

	Valeria Golino
	A 2015-ös cannes-i filmfesztiválon
Született	1966. október 22. (59 éves); Nápoly
Állampolgársága	olasz
Nemzetisége	olasz
Élettársa	Riccardo Scamarcio (2006–2018); Peter Del Monte; Benicio del Toro; Fabrizio Bentivoglio; Andrea Di Stefano;
Foglalkozása	színész; modell; filmrendező; filmszínész; forgatókönyvíró; filmproducer;
Kitüntetései	Lista Busto Arsizio Film Festival (Grazia szigete); Ökumenikus zsűri díja (Miele, 2018-as cannes-i fesztivál); David di Donatello for Best Actress (Mario's War, 51st David di Donatello Awards); David di Donatello for Best Supporting Actress (Esélylesők, 59th David di Donatello Awards); Festival del Cinema Europeo; Flaiano Prize; Giffoni Film Festival; Haifa International Film Festival (Miele); Nastro d'Argento for Best Actress (Storia d'amore, Grazia szigete); Nastro d'Argento for Best New Director (Miele); Taormina Film Fest (Mario's War); Volpi Cup for Best Actress (Storia d'amore, Per amor vostro, 43rd Venice International Film Festival, 72nd Venice International Film Festival); Ciak d'oro - Best Lead Actress; Ciak d'oro - Best first work by an Italian director;
	Színészi pályafutása
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1982–
Tevékenység	színész
	Díjai
	David di Donatello-díj Legjobb női főszereplő; La guerra di Mario (2006); Legjobb női mellékszereplő; Esélylesők (2014); 5 A tökéletes szám (2020); Legjobb adaptált forgatókönyv; L'arte della gioia (2025);
	IMDb; PORT.hu;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Valeria Golino témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Valeria Golino (Nápoly, 1965. október 22. –)^[7]^[8] négyszeres David di Donatello-díjas olasz színésznő és filmrendező.

Európában és Hollywoodban is filmezett. Ismert alakításai voltak az Esőember és a Pee Wee nagy kalandjai című filmekben, valamint a Nagy durranás első és második részében. Több olasz szakmai elismerést kapott, jelölték David di Donatello-díjra, megkapta az Ezüst Szalagot, a Ciak d’orót (Golden Ciak-at) és a Globo d’orót (az olasz Golden Globe-ot), továbbá kétszer is elnyerte a Velencei Fesztiválon a legjobb színésznőnek járó Volpi-kupát.

Élete

Származása, pályakezdése

Apja olasz germanista filológus volt, anyja görög festőművésznő. Valeria így Nápolyban és Athénban nevelkedett. Már középiskolás korában modellkedett, hogy keresethez jusson. auf. Tizenhét éves volt, amikor a hosszú filmcímeket kedvelő Lina Wertmüller felfedezte, és mellékszerepet kínált neki az 1982-ben forgatott Scherzo del destino in agguato dietro l’angolo come un brigante da strada (magyarul kb.: „A végzet fordulata a sarkon ólálkodik, mint egy utcai rabló” című filmjében, itt mutatkozhatott be első filmszerepében (1983).

Színészi pályája

Két évvel később, 1985-ben friss élettársának, Peter Del Monte rendezőnek Kis tüzek című filmdrámájában már főszerepet játszott. A következő évben, 1986-ban Francesco Maselli rendező Storia d’amore című romantikus drámájának főszerepéért Golino a Velencei Filmfesztiválon megkapta a legjobb színésznőnek járó kitüntetést.

Hollywoodban is felfigyeltek rá. Barry Levinson rendező 1988-as Esőember c. filmdrámájában Susannát, a Tom Cruise által játszott Charlie élettársát alakította, ezzel nemzetközi ismertséget szerzett. Erős olasz akcentusa miatt azonban Garry Marshall rendező 1990-es Micsoda nő! c. romantikus filmjében nem ő, hanem Julia Roberts kapta meg Viviant, a női főszerepet.

Népszerűsége azonban további amerikai filmes szerepekhez segítette, játszott a sikeres Nagy durranásban (1991) és a Nagy durranás 2. – A második pukk-ban (1993) is. Vonzó testi adottságait látványosan megcsillogtatta a köldökéből kilőtt olivabogyós jelenetben. Szerepelt Mike Figgis rendező 1995-ös Las Vegas, végállomás-ában és John Carpenter rendező 1996-os Menekülés Los Angelesből c. akciófilmjében is.

A következő években számos filmet forgatott az USA-ban és Európában is, de a sztárok első vonalába nem tudta magát felküzdeni. 2002-ben Lupe Marín szerepét játszotta Julie Taymor rendező Frida (2002) című drámájában, amelyet Oscar-díjra jelöltek. Nagy főszerepet kapott Emanuele Crialese rendező Grazia szigete („Lampedusa” címen is ismert) 2002-es olasz–francia filmdrámájában. A saját lelki problémáitól gyötört, és környezet által kitaszított Grazia asszony megformálásáért a kritikusok Golinót egyöntetűen felmagasztalták, és David di Donatello-díjra jelölték. Ugyanezért a szerepért a filmes újságírók olaszországi szövetsége (Sindacato Nazionale Giornalisti Cinematografici Italiani) neki ítélte az Ezüst Szalag díjat (Nastro d’Argento). 2002-ben Calpurnia szerepét játszotta Uli Edel rendező nemzetközi kétrészes televíziós Julius Caesar-produkciójában, Richard Harris, Jeremy Sisto és Christopher Walken mellett.

2013-ban megrendezte első saját nagyjátékfilmjét, Miele (Méz) címmel, Mauro Covacich „A nome tuo” című novellájából. A filmet beválogatták a 66. cannes-i fesztivál mezőnyébe, az Un certain regard szekcióban.^[9] 2018-ban forgatta második filmjét, az Euforiát.

2008-ban, a 65. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál zsürijének elnöke, Wim Wenders meghívta Golinót zsüritagnak.^[10] 2016-ban is tagja volt 69. 2016-os cannes-i fesztiválon zsürijének. 2019-ben szerepelt Costa-Gavras rendező Görögország, 2015 c. politikai dokumentarista filmjében.

Magánélete

Valeria Golino élettársai:

1985–1987 között a nála 18 évvel idősebb Peter del Monte (1943–2021) filmrendező,
1988–1992 között Benicio del Toro (*1967) színész,
1993–2001 között Fabrizio Bentivoglio (*1957) színész,
2002–2006 között Andrea Di Stefano (*1972) színész-író,^[11]
2006-2018 között Riccardo Scamarcio (*1979) színész.^[12]

Filmográfia

Film

Filmrendező, forgatókönyvíró és producer

Év	Eredeti cím	Feladatkör			Megjegyzések
Év	Eredeti cím	Rendező	Író	Producer	Megjegyzések
1996	I sfagi tou kokora	Nem	Nem	Igen
2001	To tama	Nem	Nem	Társproducer
2010	Armandino e il madre	Igen	Igen	Nem	rövidfilm
2012	L'uomo doppio	Nem	Nem	Igen
2013	Miele	Igen	Igen	Nem
2015	The Time of a Young Man About to Kill	Nem	Nem	Koproducer	rövidfilm
2016	Pericle il nero	Nem	Nem	Igen
2017	Julian Schnabel: A Private Portrait	Nem	Nem	Igen	dokumentumfilm
2018	Euforia	Igen	Igen	Nem
2018	Dei	Nem	Nem	Igen
2022	Il filo invisibile	Nem	Nem	Igen

Filmszínész

Év	Magyar cím	Eredeti cím	Szerep	Magyar hang^[13]
1983		Scherzo del destino in agguato dietro l'angolo come un brigante da strada	Adalgisa De Andreiis
1984	Fantomkép	Blind Date	bikinis lány (cameo)
1985		Figlio mio, infinitamente caro...	Francesca
1985	Kis tüzek	Piccoli fuochi	Mara
1986	Kétbalkezes kopók	Detective School Dropouts	Caterina Zanetti
1986		Storia d'amore	Bruna
1987		Gli occhiali d'oro	Nora Treves
1987	Utolsó nyár Tangerben	Dernier Été à Tanger	Claudia Marchetti	Hegyi Barbara
1988	Három nővér	Love and Fear	Sandra Parini
	Pee Wee nagy kalandjai	Big Top Pee-wee	Gina Piccolapupula	Hámori Eszter
	Esőember	Rain Man	Susanna	Borbély Viktória
1989	Tavaszi vizek	Torrents of Spring	Gemma Rosselli	Györgyi Anna
1990		Tracce di vita amorosa	Lucia
1990	A király ágyasa	La putain du roi	Jeanne de Luynes	Orosz Helga
1991	Nagy durranás	Hot Shots!	Ramada Thompson	Tóth Enikő
	Indián vér	The Indian Runner	Maria	Virághalmy Judit
	Az erőszak éve	Year of the Gun	Lia	Nyírő Beáta
	Az erőszak éve	Year of the Gun	Lia	Györgyi Anna
1992		Puerto Escondido	Anita
1993	Nagy durranás 2. – A második pukk	Hot Shots! Part Deux	Ramada Thompson	Tóth Enikő
1994	Tiszta őrület	Clean Slate	Sarah Novak / Beth Holly
	Halhatatlan kedves	Immortal Beloved	Julie Guicciardi	Balogh Erika
	Halhatatlan kedves	Immortal Beloved	Julie Guicciardi	Juhász Réka
	Mint két krokodil	Come due coccodrilli	Marta
1995		Submission (rövidfilm)	Dolores
	Las Vegas, végállomás	Leaving Las Vegas	Terri
	Négy szoba	Four Rooms	Athena	Prókai Annamária
1996	Menekülés Los Angelesből	Escape from L.A.	Taslima	Orosz Helga
1996		Escoriandoli	Ida
1997		Le acrobate	Maria
1998	Körtefa	L'albero delle pere	Silvia
1998		Side Streets	Sylvie Ottie
1999	Az utolsó hárem	Harem Suare	Anita	Zakariás Éva
2000	A nő ötször	Things You Can Tell Just by Looking at Her	Lilly	Kisfalvi Krisztina
	Spanyol bírák	Spanish Judges	Jamie
		Ivans Xtc	Constanza Vero
		Controvento	Nina
2001	Szálló	Hotel	olasz színésznő (cameo)
2002	A tél	L'inverno	Anna
	Grazia szigete	Respiro	Grazia	Spilák Klára
	Frida	Frida	Guadalupe Marín
2003	Fogjál meg és vigyél el!	Prendimi e portami via	Luciana
2004	San Antonio	San Antonio	olasz nő	Mics Ildikó
2004	36 – Harminchat	36 Quai des Orfèvres	Camille Vrinks	Zakariás Éva
2005		La guerra di Mario	Giulia
2005		Texas	Maria
2006	Szűkebb pátriánk	A casa nostra	Rita	Málnai Zsuzsa
2007	Színésznők	Actrices	Nathalia Petrovna	Major Melinda
	A tó leánya	La ragazza del lago	Chiara Canali
		Lascia perdere, Johnny!	Annamaria
	Fekete nap	Il sole nero	Agata	Kisfalvi Krisztina
2008		Caos calmo	Marta Siciliano
	Csalások hálója (Svindler)	Cash	Julia Molina	Farkasinszky Edit
		La fabbrica dei tedeschi	feleség
2009	Giulia este otthon marad	Giulia non esce la sera	Giulia
	Helyes kölykök	Les beaux gosses	színésznő a filmben (cameo)
	A mumus	L'uomo nero	Franca
2010		Come un soffio (rövidfilm)	hosztesz
		L'amore buio	pszichológus (cameo)
		La scuola è finita	Daria
2011	Kryptonit a táskában	La kryptonite nella borsa	Rosaria Sansone	Pokorny Lia
2012	Szerencsés szerencsétlenek	Ouf	Giovanna	Sipos Eszter Anna
2013		Come il vento	Armida Miserere
2013	Esélylesők	Il capitale umano	Roberta Morelli	Bánfalvi Eszter
2014	Jacky a nők országában	Jacky au royaume des filles	Bradi Vune
2014		Il ragazzo invisibile	Giovanna Silenzi
2015		Il nome del figlio	Betta
		Per amor vostro	Anna Ruotolo
		La vie très privée de Monsieur Sim	Luigia
2016		La vita possibile	Carla
2017		Il colore nascosto delle cose	Emma
2018		Il ragazzo invisibile: Seconda generazione	Giovanna Silenzi
	Az én lányom	Figlia mia	Tina
		Les Estivants	Elena
2019	Casanova - Az utolsó szerelem	Dernier amour	La Cornelys
	Portré a lángoló fiatal lányról	Portrait de la jeune fille en feu	grófnő
	5 a tökéletes szám	5 è il numero perfetto	Rita
	Görögország, 2015	Ενήλικοι στην αίθουσα	Danaī
		Tutto il mio folle amore	Elena Manzato
		Un confine incerto	Paola Cristiani
2020		Lasciami andare	Perla Gallo
2020		Fortuna	Gina / Rita
2021	A fiak földje	La terra dei figli	boszorkány
	A katolikus iskola	La scuola cattolica	Ilaria Arbus	Zakariás Éva
		Occhi blu	Valeria
2022		Marcel!	pszichoanalitikus
2024	A gyönyörű játék	The Beautiful Game	Valeria	Tóth Enikő
2024	Maria	Maria	Yakinthi Callas

Televízió

Év	Magyar cím	Eredeti cím	Szerep	Megjegyzések
1995	Bukott angyalok	Fallen Angels	Eugenie Kolchenko	1 epizód
1999	Az eljövendő élet	La vita che verrà	Nunzia	minisorozat (4 epizód)
2002	Julius Caesar	Julius Caesar	Calpurnia	minisorozat (2 epizód)
2008		Tigri di carta	Delacroix	minisorozat (3 epizód)
2013		In Treatment	Eleonora	9 epizód
2021	The Morning Show	The Morning Show	Paola Lambruschini	8 epizód
2023	A felnőttek hazug élete	The Lying Life of Adults	Vittoria	6 epizód

Díjak és elismerések

Számtalan jelölés mellett a következő díjakat nyerte el:

David di Donatello-díj

2006: a legjobb női főszereplő díja (La guerra di Mario)
2014: a legjobb női mellékszereplő díja (Esélylesők)
2020: a legjobb női mellékszereplő díja (5 a tökéletes szám)

Ezüst Szalag díj (Nastro d’argento)

1987: a legjobb női főszereplő díja (Storia d’amore)
2002: a legjobb női főszereplő díja (Grazia szigete/Lampedusa)
2009: a legjobb eredeti dal (Piangi Roma) díja (Giulia este otthon marad)
2013: a legjobb elsőfilmes rendező díja (Miele)
2020: a legjobb női mellékszereplő díja (5 a tökéletes szám és Portré a lángoló fiatal lányról)

Globo d’oro

1986: a legjobb feltörekvő színésznő díja Figlio mio infinitamente caro… és Kis tüzek
2006: a legjobb színésznő díja (La guerra di Mario)
2013: a legjobb elsőfilmes díja (Miele)

Ciak d’oro

1987: a legjobb női főszereplő díja (Storia d’amore)
2012: a legjobb női főszereplő díja (La kryptonite nella borsa)
2014: a legjobb elsőfilmes díja (Miele)

Velencei Nemzetközi Filmfesztivál

1986: Volpi Kupa a legjobb női közreműködőnek (Storia d’amore)
2015: Volpi Kupa a legjobb női közreműködőnek (Per amor vostro)
2015: Pasinetti-díj a legjobb női közreműködőnek (Per amor vostro)
2019: Pasinetti-díj a legjobb női közreműködőnek (5 a tökéletes szám)

Bari Nemzetközi Filmfesztivál

2018: Mariangela Melato-filmdíj a legjobb női főszereplőnek (Az én lányom)
2019: Federico Fellini-díj, Platina fokozat, kiemelkedő filmkészítő munkájáért

Egyéb díjak

2006: Flaiano-díj a legjobb női közreműködőnek (La guerra di Mario)
2015: a Museo nazionale del cinema Cabiria-díja

Jegyzetek

↑ Német Nemzeti Könyvtár: Gemeinsame Normdatei (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország). (Hozzáférés: 2015. augusztus 14.)
↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
↑ filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
↑ Proleksis enciklopedija (horvát nyelven). Proleksis Encyclopedia
↑ Német Nemzeti Könyvtár: Gemeinsame Normdatei (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország). (Hozzáférés: 2014. december 12.)
↑ https://dilei.it/vip/valeria-golino-riccardo-scamarcio-venezia/560772/
↑ Lucio Giordano: Valeria Golino: „A quarantanni mi vergogno a recitare nuda” (Al Festival di Taormina) (olasz nyelven). il Giornale, 2006. június 23. (Hozzáférés: 2022. július 28.)
↑ Valeria Golino (olasz nyelven). la Repubblica (Archivio), 2006. november 5. (Hozzáférés: 2022. július 28.)
↑ 2013 Official Selection. Un certain regard. Miele, realisé par Valéria Golino (francia nyelven). Festival-Cannes.fr. (Hozzáférés: 2022. augusztus 2.)
↑ Nick Vivarelli: Venice Film Festival announces slate. „Burn After Reading”, „Hurt Locker” top lineup (angol nyelven). Variety.com, 2009. július 29. [2009. június 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. augusztus 3.)
↑ Redazione ANS: Valeria Golino, 50 anni e una lunga carriera sul set, con »La stessa ingenua allegria di allora« – Cultura & Spettacoli (olasz nyelven). Ansa.it, 2015. október 19.
↑ Redazione: Una nuova fidanzata per Riccardo Scamarcio (tale e quale a Valeria Golino) (olasz nyelven). Today.it, 2018. augusztus 29.
↑ Valeria Golino - adatlap - ISzDb (magyar nyelven). Internetes Szinkron Adatbázis. (Hozzáférés: 2024. május 20.)

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Valeria Golino témájú médiaállományokat.

Valeria Golino a PORT.hu-n (magyarul)
Valeria Golino az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
Valeria Golino az Internet Movie Database-ben (angolul)
Valeria Golino a Rotten Tomatoeson (angolul)
Valeria Golino. Filmkatalógus.hu (magyarul)
Valeria Golino az AlloCiné weboldalán (franciául)
Valeria Golino Pictures (angol nyelven). famousfix.com

[c455d0483ce64e615fdbf838092ea5419e20a1bf-1] Német Nemzeti Könyvtár: Gemeinsame Normdatei (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország). (Hozzáférés: 2015. augusztus 14.)

[cbd45f5b7610c6eceb5ea71f4e0af801d84de548-2] SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

[7392d72a8a6ccb3b10cc7b40d267e7fdeb405328-3] filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)

[4c4bead862956888c7a1bed867bec23c25a0edec-4] Proleksis enciklopedija (horvát nyelven). Proleksis Encyclopedia

[737c462b8294235aacca2d7c79c83ce9a586ce9f-5] Német Nemzeti Könyvtár: Gemeinsame Normdatei (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország). (Hozzáférés: 2014. december 12.)

[dd61260e58ce6df786e54c28e18f50ae1ba780b3-6] https://dilei.it/vip/valeria-golino-riccardo-scamarcio-venezia/560772/

[giornale-7] Lucio Giordano: Valeria Golino: „A quarantanni mi vergogno a recitare nuda” (Al Festival di Taormina) (olasz nyelven). il Giornale, 2006. június 23. (Hozzáférés: 2022. július 28.)

[ricerca-8] Valeria Golino (olasz nyelven). la Repubblica (Archivio), 2006. november 5. (Hozzáférés: 2022. július 28.)

[9] 2013 Official Selection. Un certain regard. Miele, realisé par Valéria Golino (francia nyelven). Festival-Cannes.fr. (Hozzáférés: 2022. augusztus 2.)

[10] Nick Vivarelli: Venice Film Festival announces slate. „Burn After Reading”, „Hurt Locker” top lineup (angol nyelven). Variety.com, 2009. július 29. [2009. június 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. augusztus 3.)

[11] Redazione ANS: Valeria Golino, 50 anni e una lunga carriera sul set, con »La stessa ingenua allegria di allora« – Cultura & Spettacoli (olasz nyelven). Ansa.it, 2015. október 19.

[12] Redazione: Una nuova fidanzata per Riccardo Scamarcio (tale e quale a Valeria Golino) (olasz nyelven). Today.it, 2018. augusztus 29.

[iszdb-13] Valeria Golino - adatlap - ISzDb (magyar nyelven). Internetes Szinkron Adatbázis. (Hozzáférés: 2024. május 20.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

Valeria Golino

A 2015-ös cannes-i filmfesztiválon
Született	1966. október 22. (59 éves)^[1]^[2]^[3]^[4] Nápoly^[5]
Állampolgársága	olasz
Nemzetisége	olasz
Élettársa	Riccardo Scamarcio (2006–2018)^[6] Peter Del Monte Benicio del Toro Fabrizio Bentivoglio Andrea Di Stefano
Foglalkozása	színész modell filmrendező filmszínész forgatókönyvíró filmproducer
Kitüntetései	Lista Busto Arsizio Film Festival (Grazia szigete) Ökumenikus zsűri díja (Miele, 2018-as cannes-i fesztivál) David di Donatello for Best Actress (Mario's War, 51st David di Donatello Awards) David di Donatello for Best Supporting Actress (Esélylesők, 59th David di Donatello Awards) Festival del Cinema Europeo Flaiano Prize Giffoni Film Festival Haifa International Film Festival (Miele) Nastro d'Argento for Best Actress (Storia d'amore, Grazia szigete) Nastro d'Argento for Best New Director (Miele) Taormina Film Fest (Mario's War) Volpi Cup for Best Actress (Storia d'amore, Per amor vostro, 43rd Venice International Film Festival, 72nd Venice International Film Festival) Ciak d'oro - Best Lead Actress Ciak d'oro - Best first work by an Italian director
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1982–
Tevékenység	színész
Díjai
David di Donatello-díj Legjobb női főszereplő La guerra di Mario (2006) Legjobb női mellékszereplő Esélylesők (2014) 5 A tökéletes szám (2020) Legjobb adaptált forgatókönyv L'arte della gioia (2025)

IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Valeria Golino témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

m v sz David di Donatello-díj a legjobb női főszereplőnek
1956–1975	Gina Lollobrigida (1956) Anna Magnani (1958) Anna Magnani (1959) Sophia Loren (1961) Gina Lollobrigida / Silvana Mangano (1963) Sophia Loren (1964) Sophia Loren (1965) Giulietta Masina (1966) Silvana Mangano (1967) Claudia Cardinale (1968) Gina Lollobrigida / Monica Vitti (1969) Sophia Loren (1970) Florinda Bolkan / Monica Vitti (1971) Claudia Cardinale (1972) Florinda Bolkan / Silvana Mangano (1973) Sophia Loren / Monica Vitti (1974) Mariangela Melato (1975)
1976–2000	Monica Vitti (1976) Mariangela Melato (1977) Sophia Loren / Mariangela Melato (1978) Monica Vitti (1979) Virna Lisi (1980) Valeria D'Obici / Mariangela Melato (1981) Eleonora Giorgi (1982) Giuliana De Sio (1983) Lina Sastri (1984) Lina Sastri (1985) Ángela Molina (1986) Liv Ullmann (1987) Jelena Szafonova (1988) Stefania Sandrelli (1989) Elena Sofia Ricci (1990) Margherita Buy (1991) Giuliana De Sio (1992) Antonella Ponziani (1993) Asia Argento (1994) Anna Bonaiuto (1995) Valeria Bruni Tedeschi (1996) Asia Argento (1997) Valeria Bruni Tedeschi (1998) Margherita Buy (1999) Licia Maglietta (2000)
2001–2024	Laura Morante (2001) Marina Confalone (2002) Giovanna Mezzogiorno (2003) Penélope Cruz (2004) Barbora Bobuľová (2005) Valeria Golino (2006) Kseniya Rappoport (2007) Margherita Buy (2008) Alba Rohrwacher (2009) Micaela Ramazzotti (2010) Paola Cortellesi (2011) Zhao Tao (2012) Margherita Buy (2013) Valeria Bruni Tedeschi (2014) Margherita Buy (2015) Ilenia Pastorelli (2016) Valeria Bruni Tedeschi (2017) Jasmine Trinca (2018) Elena Sofia Ricci (2019) Jasmine Trinca (2020) Sophia Loren (2021) Swamy Rotolo (2022) Barbara Ronchi (2023) Paola Cortellesi (2024)
2025–	Tecla Insolia (2025)