Vakame
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Undaria pinnatifida (Harvey) Suringar 1873 | ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz vakame témájú médiaállományokat és vakame témájú kategóriát. |
A vakame (Undaria pinnatifida) tengeri barnamoszatfaj, amely a Csendes-óceán északnyugati részének hideg, mérsékelt égövi partjainál őshonos. Ehető tengeri moszatként finoman édes, de jellegzetes és erős ízű, valamint selymes állagú. Leggyakrabban levesekben és salátákban tálalják.
A vakamét régóta gyűjtik élelmiszerként Kelet-Ázsiában,[1] és a japán tengeri gazdák a nyolcadik század (Nara-korszak) óta termesztik.
Bár Japán, Korea, Kína és Oroszország hideg, mérsékelt égövi partvidékein őshonos[2], a világ mérsékelt égövi régióiban is meghonosodott, többek között Új-Zélandon, az Egyesült Államokban, Belgiumban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Spanyolországban, Olaszországban, Argentínában, Ausztráliában és Mexikóban.[3] 2018-tól az Invazív Fajok Szakértői Csoportja felvette a fajt a 100 legveszélyesebb globálisan invazív faj listájára.[4]
A vakame, akárcsak az összes többi barnamoszat, megjelenésében a növényekre hasonlít, de nem közeli rokonuk, ehelyett a Sar szupercsoport fotoszintetizáló, többsejtű sárgásmoszatai egyike.[5]
Egészségügyi hatásai
[szerkesztés]A Hokkaidói Egyetemen végzett tanulmány kimutatta, hogy a vakaméban található fukoxantin nevű vegyület segíthet a zsírszövet elégetésében egerekben és patkányokban.[6] Egereken végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a fukoxantin a belső szervek körüli zsírszövetben felhalmozódó zsírégető fehérje, az UCP1 expresszióját idézi elő. Az UCP1 fehérje expressziója jelentősen megnőtt a fukoxantinnal etetett egerekben. A vakamét helyi szépségápolási kezelésekben is használják.
A vakame gazdag eikozapentaénsav-forrás. Több mint 400 mg/(100 kcal) vagy majdnem 1 mg/kJ-lal az egyik legmagasabb tápanyag-energia aránnyal rendelkezik ehhez a tápanyaghoz képest, és a vegetáriánus források között a legmagasabbak között van.[7] A vakame alacsony kalóriatartalmú élelmiszer. Egy átlagos (10–20 g, 1–2 evőkanál) adag vakame nagyjából 16–31 kJ-t (3,75–7,5 kcal) tartalmaz, és 15–30 mg omega-3 zsírsavat biztosít. A vakame emellett magas nátrium-, kalcium-, jód-, tiamin- és niacintartalmú.
A keleti gyógyászatban a vér tisztítására, a bélrendszer erősítésére, a bőr, a haj, a nemi szervek és a menstruációs ciklusok rendszerességének javítására használták.[8]
Koreában a miyeok-guk levest a szülés utáni nők körében népszerűen fogyasztják, mivel a tengeri mustár (miyeok) magas kalcium- és jódtartalmú, amelyek fontos tápanyagok a szoptató anyák számára. Sok nő a terhesség alatt is fogyasztja. Emiatt hagyományosan születésnapokon is fogyasztják, emlékeztetőül az anya első ételére, amelyet az anya megevett, és az anyatejjel továbbadott az újszülöttjének.[forrás?]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ FAO Fisheries & Aquaculture. www.fao.org. (Hozzáférés: 2025. november 10.)
- ↑ Epstein, Graham (2017. október 1.). „Undaria pinnatifida: A case study to highlight challenges in marine invasion ecology and management”. Ecology and Evolution 7 (20), 8624–8642. o. DOI:10.1002/ece3.3430. ISSN 2045-7758. PMID 29075477. (Hozzáférés: 2025. november 10.)
- ↑ Torres, Américo I., José L. (2004. június 1.). „Nutrient uptake rates by the alien alga Undaria pinnatifida (Phaeophyta) (Nuevo Gulf, Patagonia, Argentina) when exposed to diluted sewage effluent” (angol nyelven). Hydrobiologia 520 (1-3), 1–6. o. DOI:10.1023/B:HYDR.0000027686.63170.6c. ISSN 0018-8158. (Hozzáférés: 2025. november 10.)
- ↑ Synergy International Limited (http://www.synergy.co.nz):+Global Invasive Species Database. www.issg.org. [2010. április 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2025. november 10.)
- ↑ 국립생물자원관 한반도의 생물다양성 (ko-KR nyelven). species.nibr.go.kr. [2024. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2025. november 10.)
- ↑ (2005) „Fucoxanthin from edible seaweed, Undaria pinnatifida, shows antiobesity effect through UCP1 expression in white adipose tissues”. Biochemical and Biophysical Research Communications 332 (2), 392–397. o. DOI:10.1016/.bbrc.2005.05.002. PMID 15896707.
- ↑ Nast, Condé: SELF: Health, Fitness, Nutrition, Beauty, Love, and Culture (amerikai angol nyelven). SELF. (Hozzáférés: 2025. november 10.)
- ↑ Kristina Turner: The self-healing cookbook: a macrobiotic primer for healing body, mind & moods with whole, natural foods. 2nd ed., rev. 1988. ISBN 978-0-945668-10-7 Hozzáférés: 2025. november 10.
