Vajda János Társaság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Vajda János Társaság (1926-1952) magyar irodalmi társaság, melynek tagjai Vajda János magyar költőt tekintették példaképüknek, szellemi vezérüknek. Céljuk volt olyan költők, írók, művészek egyesítése, akik a politikától mentes irodalmat képviselték és népszerűsítették.

Története[szerkesztés]

A Madách Társaság néhány fiatal tagja alakította a Vajda János Társaságot 1926-ban Plätz Rudolf vezetésével. Könyvkiadói tevékenységet folytattak, továbbá kortárs írók műveinek bemutatására irodalmi esteket, előadássorozatokat, neves írók, költők, művészek tiszteletére emléküléseket szerveztek. Gyakran igen neves előadókat hívtak meg, köztük Cs. Szabó László, Féja Géza, Halász Gábor, Kárpáti Aurél, Németh László, Rubinyi Mózes, Schöpflin Aladár, Sík Sándor, Supka Géza, Szerb Antal, Cs. Szabó László, Tersánszky Józsi Jenő, Weöres Sándor.

1944-46 között szünetelt a társaság működése a háborús körülmények miatt, 1946-ban újraindult, majd a társaság belügyminisztériumi rendelet nyomán 1952-ben több más irodalmi társasággal együtt beolvadt a Magyar Irodalomtörténeti Társaságba.

A társaság elnökei[szerkesztés]

Tagok és tiszteletbeli tagok[2][szerkesztés]

A társaság kiadványai (válogatás)[szerkesztés]

  • Kodolányi János: Küszöb : Kisregények. (1933)
  • Új magyar lira : kortárs költők versei. (1934)
  • Guillaume Apollinaire válogatott versei. Ford. Radnóti Miklós, Vas István ; Cs. Szabó László tanulmányával ; Pablo Picasso rajzával. (1940)
  • Puder Sándor: Paracelsus : Paracelsus magyar vonatkozásaival. (1942)
  • Muszaiosz (Musaios): Héró és Leandros. Görögből ford. Trencsényi-Waldapfel Imre. (1942)
  • Tizennyolc év a magyar közművelődés szolgálatában : ügyvezető elnöki jelentés a Vajda János Társaság tizennyolc éves munkásságáról : [Platz Rudolf összeállítása]. (1943)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Rédei Tivadar néven is jegyzik
  2. A lista nem teljes.
  3. Asszonynév: Barát Endréné.
  4. 1947-1949-ig MTA rendes tag.

Források[szerkesztés]

  • Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 2188. o. ISBN 963-05-6807-1  

További információk[szerkesztés]

  • Szalai Imre: A Vajda János Társaság. Budapest, Akadémia Kiadó, 1975. (Ser. Irodalomtörténeti füzetek. 87.)
  • Centropa

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]