Vadász Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vadász Ferenc
A Megáll a szél/Karolina, negyvenkilenc szeptember/Nyugtalanságok nyara című kötetében (Csigó László felvétele)
A Megáll a szél/Karolina, negyvenkilenc szeptember/Nyugtalanságok nyara című kötetében (Csigó László felvétele)
Született 1916. június 22.
Komárom
Elhunyt 2009. július 21.
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar, magyar
Házastársa Sudár Vilma
Foglalkozása író, újságíró
Kitüntetései SZOT-díj (1971)
József Attila-díj (1976)
Rózsa Ferenc-díj (1981)

Vadász Ferenc (Komárom, 1916. június 22.2009. július 21.) magyar író, újságíró.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei Vadász Oszkár[1] és Weinman Ilona voltak. 1934-től ifjúmunkás; levelezőként tudósításokat írt a csallóközi munkások és parasztok életéről. 1936-1938 között a szlovákiai Magyar Nap tudósítója volt. 1939-1945 között börtönben, valamint internáló- és koncentrációs táborban volt. 1945-1948 között Kecskeméten a MKP- és MDP tisztségekben dolgozott. 1947-ben házasságot kötött Kecskeméten Sudár Vilmával.[2] 1949-1950 között a Szabad Nép munkatársa volt. 1950-1957 között a MÚOSZ főtitkára volt. 1957-1959 között az Esti Hírlap főszerkesztő-helyettese volt. 1959-1984 között a Népszabadság rovatvezetőjeként dolgozott. 1984-ben nyugdíjba vonult.

Művei[szerkesztés]

  • Szeged, Csillagbörtön (önéletrajzi regény, 1949)
  • A harcnak nincs vége (ifjúsági regény, 1952)
  • Obrád Radojevics küldetése (elbeszélés, 1952)
  • Harcunk a magyar pokollal (emlékezés, 1961)
  • Ketten a Remete utcából (önéletrajzi regény, 1962, 1979)
  • Hajdúsági krónika (1965)
  • A tizenharmadik tél (regény, 1966)
  • A nagy optimista, Sollner József életregénye (1967)
  • Megáll a szél (önéletrajzi regény, 1968)
  • Föld alól a fénybe, Skolnik József életregénye (1969)
  • Tenyérnyi ég, Schönherz Zoltán életregénye (1970, szlovákul: 1974, csehül: 1979)
  • Ma mások halnak meg (regény, 1972)
  • Legenda nélkül. Száz partizán és ellenálló története (1975)
  • A védő (dokumentumregény, 1975)
  • Karolina, negyvenkilenc szeptember (önéletrajzi regény, 1976)
  • Küzdtünk híven. Berzeviczy Gizella, Martos Flóra, Braun Éva élete és politikai pályája (1978)
  • Csorba Mária, Hámán Kató, Bagi Ilona élete és politikai pályája (Komáromi Magdával és Vida Sándorral, 1979)
  • Nyugtalanságok nyara (önéletrajzi regény, 1979)
  • Megáll a szél. – Karolina, negyvenkilenc szeptember. – Nyugtalanságok nyara (regény-trilógia, 1982)
  • A statárium fiai (regény, 1985)
  • Megtörténhetett?; Tízes Kft., Bp., 1994
  • A véres huszadik; Budakönyvek, Bp., 1998

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

  • Miniszterelnöki Elismerő Okirat (1948)
  • A Munka Érdemrend ezüst fokozata (1954)
  • Magyar Partizán Emlékérem (1955)
  • Kiváló Szolgálatért Érdemérem (1955)
  • Szocialista Munkáért Érdemérem (1955)
  • Szocialista Hazáért Érdemrend (1967)
  • A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata (1968)
  • A Munka Érdemrend arany fokozata (1970)
  • Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970)
  • SZOT Művészeti Díj (1971)
  • Szocialista Magyarországért Érdemrend (1976)
  • József Attila-díj (1976)
  • Rózsa Ferenc-díj (1981)
  • A Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1984)
  • Demény Pál-emlékérem (1999)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]