VI. Magnus norvég király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
VI. Magnus
Norvégia királya
Uralkodási ideje
1263. december 16. – 1280. május 9.
KoronázásaBergen
1261. szeptember 14.
ElődjeIV. Haakon
UtódjaII. Erik
Életrajzi adatok
UralkodóházYngling-ház
Született1238. május 1.
Tønsberg
Elhunyt1280. május 9. (42 évesen)
Bergen[1][2]
NyughelyeBergen Cathedral
ÉdesapjaIV. Haakon
ÉdesanyjaMargrete Skulesdatter
Testvére(i)
HázastársaIngeborg Eriksdatter
Gyermekei
A Wikimédia Commons tartalmaz VI. Magnus témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

VI. Magnus Haakonsson vagy Törvényjobbító Magnus (1238. május 1. – 1280. május 9.[1][2]) norvég király 1263-tól haláláig, az ország jogrendjének megreformálója;[1] az általa bevezetett új országos, városi és egyházi törvények mintául szolgáltak Norvégia számos gyarmatán is.[1] Országos törvényei több, mint 400 évig voltak érvényben.[1]

Édesapját, IV. Haakont követte a norvég trónon, s hamarosan békét kötött III. Sándor skót királlyal, váltságdíj és évenként fizetség fejében átengedve Skóciának a Hebridákat és a Man-szigetet.[1][2] 1274-ben új nemzeti törvénykönyvet léptetett életbe,[2] amely a meglévő jogrendre támaszkodott, a régi, tartományi törvényeket azonban egységes, országos jogszabályokkal váltotta fel.[1] Az új kódex értelmében a bűncselekmények közügynek minősültek, és megtorlásuk immár nem a személyes bosszú, hanem a központi igazságszolgáltatás hatáskörébe tartozott.[1] Főként a bergeni törvényekre alapozva,[2] Magnus 1277-ben új városi törvénykönyvet vezetett be, amely a norvég városok és községek kormányzására városi tanácsokat hozott létre.[1] Norvégia tengeri kereskedelme, amely elsősorban a városokban koncentrálódott, Magnus korában olyan jelentős fellendülést ért meg, amelyhez fogható később csak a XIX. században következett be.[3] Magnus az egyházzal is 1277-ben egyezett meg, amikor Vörös Jon érsekkel megkötötte a tønsbergi konkordátumot.[2][4] Az egyezség lényegében függetlenné tette az egyházat, megnövelve bevételeit és tekintélyét, s a következő kétszáz esztendőre meghatározta a norvég egyházjogot.[4] Az utolsó norvég király volt, akinek az életét az izlandi sagák is elbeszélik,[2] de ezek csak töredékesen maradtak fenn.[4]

Gyermekei[szerkesztés]

Magnus 1261-ben[5] házasodott össze Svédországi Ingeborggal[5] (1244 – 1287. március 24./26.), aki négy gyermeket szült férjének:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b c d e f g h i Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, 439. oldal
  2. ↑ a b c d e f g Magyar Nagylexikon, főszerkesztő: Élesztős László, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 2001, ISBN 963-9257-00-1, 12. kötet, 395. oldal
  3. ↑ Uralkodók és dinasztiák, 439–440. oldal
  4. ↑ a b c Uralkodók és dinasztiák, 440. oldal
  5. ↑ a b c d e f Yngling family (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]


Előző uralkodó:
IV. Haakon
Norvégia uralkodója
1263 – 1280		A Norvég Királyság címere
 Következő uralkodó:
II. Erik
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=VI._Magnus_norvég_király&oldid=23256461”