VI. Erik svéd király
| VI. Erik | |
_p1.264_ERIK_SEGERSALL.jpg) | |
| Svédország királya | |
| Uralkodási ideje | |
| 970 – 994 | |
| Elődje | II. Emund |
| Utódja | III. Olaf |
| Dánia királya | |
| Uralkodási ideje | |
| 992 – 993 | |
| Elődje | I. Svend |
| Utódja | I. Svend |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Yngling-ház |
| Született | 932 előtt |
| Elhunyt | 994 Gamla Uppsala[1] |
| Nyughelye | Gamla Uppsala[1] |
| Édesapja | III. Björn |
| Testvére(i) | II. Olaf svéd király |
| Házastársa |
|
| Gyermekei |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz VI. Erik témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
VI. Erik Björnsson vagy Győztes Erik (svédül: Erik Segersäll,[2] németül: Erich der Siegesfrohe[3]), (932 előtt – 994[4]), svéd király 970 és 994 között, és Villásszakállú Svendet elűzve[5] dán király körülbelül 992 és 993 között, Upplandból mind a Baltikumra, mind Európa Keleti részére nagy befolyást gyakorolt.[4]
Élete[szerkesztés]
Ifjúkora[szerkesztés]
III. Björn fiaként született, de édesapja halála után valószínűleg nem ő, hanem II. Emund Emundsson lett a király. Annak 970 körüli halála után lett Eriké a trón, de a meglévő források szerint (ezek izlandi mondák, és a Brémai Ádám krónikája) 975-ig fivérével, Olaffal együtt kormányzott.
Uralkodása[szerkesztés]
Királyságának határai vitatottak: főleg a Mälaren tó és környéke és dél fele egészen a Balti-tenger partjáig Blekinge tartományig. Egyes krónikák arról jelentenek, hogy ő volt az első király, aki Svealand, Östergötland és Västergötland tartományokra, azaz a teljes középkori Svédország területére ki tudta terjeszteni hatalmát. Mai vélekedések azonban ezt az érdemet inkább fiának tulajdonítják. Visszaverte a dánok támadását, 975 körül megsemmísítette a vikingek leghíresebb fészkét, Birket.[4]
Háború Erős Styrebjörnnel[szerkesztés]
Az izlandi mondavilág arról mesél, hogy Olaf fia, Erős Styrbjörn igényt tartott édesapja trónjára, és nem ismerte el Eriket uralkodóként. Délre vonult, és egyesítette ereit a wollini vikingekkel. Ezzel az egyesült sereggel indult meg Styrebjörn Uppland irányába azzal a céllal, hogy Eriket elűzze a trónról. A két ellenséges sereg 984-ben találkozott Gamla Uppsala közelében. A csatában, mely Erik győzelmével záródott, Styrebjörn elesett. Egyes feltételezések szerint Erik ez után a csata után kapta a „győzedelmes” melléknevet.[6]
A kereszténység felvétele[szerkesztés]
990-ben Eriket megkeresztelték Dániában.[7] Amikor azonban visszatért a sveák fővárosába, a többségében pogányok lakta Uppsalába, kénytelen volt visszatérni a pogány hitre, mert a pogány társadalmakban a király főpap is volt.[7] Bár Erik felvette a keresztséget, a svédek a későbbi keresztény uralkodók alatt is a 12. század elejéig megtartották pogány kultuszaikat, amelyek központja Gamla Uppsala (Régi Uppsala) volt.[4]
Svéd–dán háború[szerkesztés]
Erik feltehetőleg Dániában is sikeres területfoglaló hadjáratokat vezetett. Ezek kiváltó oka a Styrebjörnnek nyújtott dán segítség volt. A hadjáratok időpontjaként egyes források 992-t, más források egy évvel korábbi dátumot említenek. Brémai Ádám szerint miután rex Sueonum Hericus lerohanta Dániát, elűzhette annak királyát Villásszakállú Svent[8] és egy évig uralkodhatott dán földön. Ezután betegsége miatt vissza kellett térnie a Régi Uppsala vidékére. Bár Dániában megkeresztelkedett, Svédországba való visszatérésekor kiújult pogány hite.[8]
Egyes források szerint üldözte a kereszténységet.[5]
Halála[szerkesztés]
Snorri Sturluson szerint Uppsalában (régi királyi udvarában) hunyt el 10 évvel Styrebjörn halála után[8] (tehát 994-ben). A Régi Uppsala délnyugati temetőinek egyikében feltételezik végső nyughelyét. Erik királyt fia, III. Olaf követte a trónon.
Egyéb[szerkesztés]
- Valószínűleg ő alapította a ma is álló Sigtuna városát, ahol fia és utóda, (Olaf) első pénzérméit verték.
Gyermekei[szerkesztés]
- Első felesége Sygrydát,[9] Skoglar Toste leányát, két gyermekük született:
- A 980-as években feleségül vette Szvjatoszlavát (más néven: Gunnhild, Sigrida), (966 – 1013), I. Mieszko lengyel fejedelem leánya, akit a történetírók „Gőgös Sigrid” néven említenek. Egy gyermekük született:
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Sovereigns, Kingdoms and Royal Landmarks of Europe
- ↑ 655-656 (Nordisk familjebok / 1800-talsutgåvan. 4. Duplikator - Folkvandringen)
- ↑ erich_8_der_siegesfrohe_koenig_995. [2004. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 23.)
- ↑ a b c d Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: Európa uralkodói (Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti, Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1997, fordította Tamáska Péter, ISBN 963-645-053-6, ill. ISBN 963-203-017-6, 58. oldal
- ↑ a b Bokor József (szerk.). Erik, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- ↑ Csiffáry Tamás: Európai uralkodók könyve, Könyvmíves Könyvkiadó, Budapest, 2008, ISBN 978-963-9898-06-6, 222. oldal
- ↑ a b Fodor Imre: Svéd történelem néhány magyar kapcsolattal, a szerző magánkiadása, év nélkül (2003 előtt?) , 52. oldal
- ↑ a b c Sweden Kings
- ↑ a b c d e Yngling family (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Erik VIII. (Schweden) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források[szerkesztés]
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Bengans historiasidor (svéd nyelven). Wadbring.com
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
| Előző uralkodó: II. Emund |
|
Következő uralkodó: III. (Kincses) Olaf |
| Előző uralkodó: I. Svend |
|
Következő uralkodó: I. Svend |
| Yngling-ház (970–1060) |    | |
|---|---|---|
| Stenkil-ház (1060–1125) | ||
| Ulfing-ház1 (1125–1130) | ||
| Sverker-ház2 (1130–1222) | ||
| Erik-ház (1156–1234) | ||
| Folkung-ház (1229–1234, 1248/1250–1318, 1319–1364) | ||
| Mecklenburgi-ház (1364–1389) | ||
| Valdemár-ház3 (1388–1412) | ||
| Griffin-ház (1396–1439) | ||
| Wittelsbach-ház (1441–1448) | ||
| Knutsson-ház (1448–1457) | ||
| Oldenburg-ház (1457–1523) | ||
| Vasa-ház (1523–1654) | ||
| Pfalz-Zweibrücken-Kleeburg-ház (1654–1720) | ||
| Hessen-Kassel-ház (1720–1751) | ||
| Holstein-Gottorp-ház (1751–1818) | ||
| Bernadotte-ház (1818–) | ||
1Más néven Estrisson-ház, valójában II. Olaf (†975) férfiági leszármazottjai, ebből következően az Yngling-ház. 2Lehetséges, hogy a Stenkil-ház mellékága. 3Valójában az Ulfing-ház mellékága, ebből következően Yngling-ház. | ||
