Vichodna
| Vichodna (Východná) | |
 | |
| A Kriván Vichodna felől. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Liptószentmiklósi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1269 |
| Polgármester | Juraj Blaško |
| Irányítószám | 032 32 |
| Körzethívószám | 044 |
| Forgalmi rendszám | LM |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2222 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 11 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 760 m |
| Terület | 193,70 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 03′ 31″, k. h. 19° 53′ 21″Koordináták: é. sz. 49° 03′ 31″, k. h. 19° 53′ 21″ | |
| Vichodna weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vichodna témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Vichodna (szlovákul Východná) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Liptószentmiklóstól 20 km-re keletre, a Fehér-Vág jobb oldalán fekszik.
Története[szerkesztés]
Területén már a történelem előtti időben is éltek emberek, ezt bizonyítja a Zámčisko nevű magaslaton található ősi földvár maradványa, melyet ismeretlen nép emelt. Az első szlávok a 8. és 9. században telepedtek meg ezen a vidéken.
1269-ben az adománylevélben még rétként említik „Vihadna” alakban. A falu valószínűleg a 13. század végén keletkezett azon a területen, melyet Bohumir kapott IV. Béla királytól abból a célból, hogy telepítse be. Királyi birtok volt, később 1312-ben Csák Máté szerezte meg, majd halála után ismét a királyé. 1433-tól huszita támadások érték. 1469-től a liptóújvári uradalomhoz tartozott. A 15. században a keleti országrészből jöttek ide román telepesek a vlach jog alapján, főként állattenyésztéssel foglalkoztak. 1715-ben 43, 1720-ban 34 adózója volt. 1784-ben 126 házában 1203 lakos élt. A 18. századtól postaállomás működött a településen és különösen a kézműves mesterség fejlődött nagy mértékben.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VICHODNA. Tót falu Liptó Várm. földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai többfélék, fekszik Hibbének szomszédságában, mellynek filiája; postája is van, legelője elég, fája van mind a’ kétféle, kézi, és szekeresi munkával van módgyok a’ keresetre, földgye leginkább árpát, és zabot terem.”[2]
1828-ban 177 háza volt 1510 lakossal. Lakói állattartással, favágással, fuvarozással, a nők hímzéssel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Viczhodna, Liptó m. tót falu a szepesi országutban: 291 katholik., 1219 evang. lak. Evang. anya, kath. fil. templom. Posta hivatal, nagy erdő. Lakosai sok sajtot készitenek, s azzal kereskednek és fával. F. u. a Kamara.”[3]
A 20. század elején nevét „Krivánaljára” magyarosították. A trianoni diktátumig Liptó vármegye Liptóújvári járásához tartozott.
A háború után a településen fűrésztelep és 1921-ig téglagyár is működött. Lakói közül többen foglalkoztak kézművességgel, kosárfonással, takácsmesterséggel, hímzéssel, fafaragással, bognármesterséggel. 1921-ben a falu egy tűzvészben leégett. A faluban halastó is volt.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 2142, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2011-ben 2180 lakosából 2002 szlovák és 83 cigány.
Neves személyek[szerkesztés]
- Itt született 1921-ben Peter Ratkoš szlovák történész.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent István első vértanúnak szentelt római katolikus temploma a 15. században épült, 1803-ban klasszicista stílusban átépítették és 1827-ben új boltozatot és tornyot is kapott.
- Evangélikus temploma 1926-27-ben épült a korábbi templom helyén.
- Szabadtéri színpadán rendezik 1953-tól évente a szlovák népdal- és néptánc fesztiválokat; parkjában számos népi ihletésű faszobor áll.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
A Liptószentmiklósi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
