Vörhenyes jégmadár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Vörhenyes jégmadár
Oriental dwarf kingfisher (Ceyx erithaca) Photograph by Shantanu Kuveskar.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Szalakótaalakúak (Coraciiformes)
Család: Jégmadárfélék (Alcedinidae)
Alcsalád: Alcedininae
Nem: Ceyx
Faj: C. erithaca
Tudományos név
Ceyx erithaca
(Linneus, 1758)
Szinonimák

Ceyx rufidorsa Strickland, 1847

Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vörhenyes jégmadár témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vörhenyes jégmadár témájú kategóriát.

A vörhenyes jégmadár (Ceyx erithaca) a madarak osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe és a jégmadárfélék (Alcedinidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós, orvos és botanikus írta le 1758-ban, az Alcedo nembe Alcedo erithaca néven.[3] Használták a Ceyx erithacus és a Ceyx rufidorsa nevet is.

Alfajai[szerkesztés]

Előfordulása[szerkesztés]

Dél- és Délkelet-Ázsiában, Banglades, Bhután, Brunei, a Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Kambodzsa, Kína, Laosz, Malajzia, Mianmar, Szingapúr, Srí Lanka, Thaiföld és Vietnám területén honos.

Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, száraz erdők és mangroveerdők, tavak, folyók és patakok környékén, valamint ültetvények.[5]

Megjelenés[szerkesztés]

Testhossza 14 centiméter, testtömege 14-20 gramm.[4]

Jewel of the Jungle.jpg

Életmódja[szerkesztés]

A víz fölött repülve vagy megfigyelőhelyről lesi leendő zsákmányát, majd a vízbe vetve magát fogja meg kisebb gerincesek és rákokból álló táplálékát.

Szaporodás[szerkesztés]

Folyók és patakok mentén, a függőleges partszakaszba költőüreget váj.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. február 22.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. február 22.)
  3. a b Avibase. (Hozzáférés: 2021. február 22.)
  4. a b Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. február 22.)
  5. A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. február 22.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]