Vöröshasú sakutyúk
| Vöröshasú sakutyúk | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
| Sebezhető | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Penelope ochrogaster Pelzeln, 1870 | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Vöröshasú sakutyúk témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Vöröshasú sakutyúk témájú kategóriát.
|
A vöröshasú sakutyúk (Penelope ochrogaster) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a hokkófélék (Cracidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A fajt August von Pelzeln osztrák ornitológus írta le 1870-ben.[3]
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Brazília területén honos. Természetes élőhelyei szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, mocsári erdők és lombhullató erdők. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Testhossza 67,5-75 centiméter.[3] Feje halvány barna, háta, szárnyai és a farok sötétebb barna. Gesztenyés-vörös alsó rész, világosabb has. Fehér pöttyök vannak a felső melltől, a hasa közepéig és a szárny-fedőtollain. Sötét szemsáv van, amely kiterjed a fülre és a nyak egy részére, piros-narancs a torka és a bőr lebenye.
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az elterjedési területe nem nagy és az élőhelyvesztés miatt csökken, egyedszáma 1 700 példány alatti és a vadászatok miatt szintén csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján sebezhető fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "A Jboyd.net rendszerbesorolása". Hozzáférés: 2019. július 9..
- ↑ "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 2019. július 9..
- 1 2 "Hand Books the Birds". Hozzáférés: 2019. július 9..
- 1 2 "A faj adatlapja a BirdLife International oldalán". Hozzáférés: 2019. július 5..