Vörösfejű vörösbegy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vörösfejű vörösbegy
Régi rajz a madárról
Régi rajz a madárról
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport: Neoaves
Csoport: Passerea
Öregrend: Telluraves
Csoport: Australaves
Csoport: Eufalconimorphae
Csoport: Psittacopasserae
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Alrendág: Passerida
Öregcsalád: Muscicapoidea
Család: Légykapófélék (Muscicapidae)
Alcsalád: Saxicolinae
Nem: Larvivora
Hodgson, 1837
Faj: L. ruficeps
Tudományos név
Larvivora ruficeps
(Hartert, 1907)
Szinonimák
  • Luscinia ruficeps Hartert, 1907
  • Erithacus ruficeps ruficeps Collar & Andrew, 1988
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vörösfejű vörösbegy témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vörösfejű vörösbegy témájú kategóriát.

A vörösfejű vörösbegy (Larvivora ruficeps) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó faj.[1]

Rendszertani besorolása[szerkesztés]

Leírása óta ennek a kis énekesmadárnak többször is cserélték a rendszertani besorolását. Hamarább a rigófélék (Turdidae) közé sorolták. Később áthelyezték a légykapófélék (Muscicapidae) közé, a Luscinia nevű madárnembe. Azonban az újabb molekuláris törzsfejlődéses (philogenesis) kutatásoknak köszönhetően megtudtuk, hogy ez a madár, néhány másik Luscinia-fajjal együtt nem ebbe a nembe tartozik. A Lusciniából kivont fajoknak és a két ázsiai Erithacus-fajnak,[2] megalkották, vagyis újrahasznosították, az 1837-ben megalkotott Larvivora madárnemet.[3][4]

Előfordulása[szerkesztés]

A vörösfejű vörösbegy előfordulási területe Kínában és Malajziában van.

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) veszélyeztetett fajnak minősíti, mivel a felmérések szerint kis elterjedési területtel és csökkenő állományokkal rendelkezik. Az emberi tevékenységek hátrányosan érintik.

Megjelenése[szerkesztés]

Amint neve is mondja, e madár feje vörös színű; továbbá a farktollaiban is van vörös, azonban fekete is. A háti része és a szárnyai feketék. A fekete vagy sötétszürke csőrétől kezdve, a szemei alatt a begye fölé lekerekedve, mindkét oldalon, egy-egy fekete sáv húzódik; e sávok egy fehér torokrészt vesznek közre. A begye és a hasi része fehérek. Lábai rózsaszínesek.

Életmódja[szerkesztés]

Ez az énekesmadár a mérsékelt övi és szubtrópusi erdőket, illetve bozótosokat kedveli. A talajon, a vizes területek mentén keresi a gerinctelenekből álló táplálékát. A megfigyelések szerint 4,2 évig élhet.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. BirdLife International: 'Luscinia ruficeps'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2013. (Hozzáférés: 2013. november 26.)
  2. Seki, Shin-Ichi (2006). „The origin of the East Asian Erithacus robin, Erithacus komadori, inferred from cytochrome b sequence data”. Molecular Phylogenetics and Evolution 39 (3), 899–905. o. DOI:10.1016/j.ympev.2006.01.028. PMID 16529957.  
  3. (2010) „Multi-locus phylogenetic analysis of Old World chats and flycatchers reveals extensive paraphyly at family, subfamily and genus level (Aves: Muscicapidae)”. Molecular Phylogenetics and Evolution 57 (1), 380-392. o. DOI:10.1016/j.ympev.2010.07.008.  
  4. Chats, Old World flycatchers. World Bird List Version 6.2. International Ornithologists' Union, 2016. (Hozzáférés: 2016. május 20.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Rufous-headed robin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]

  • Bulletin of the British Ornithologists' Club 19: 50.