Vörösbóbitás kakukk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Vörösbóbitás kakukkk
A hím
A hím
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Kakukkalakúak (Cuculiformes)
Család: Kakukkfélék (Cuculidae)
Alcsalád: Valódi kakukkformák (Cuculinae)
Nem: Cuculus
Faj: C. solitarius
Tudományos név
Cuculus solitarius
Stephens, 1815
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vörösbóbitás kakukkk témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vörösbóbitás kakukkk témájú kategóriát.

A vörösbóbitás kakukk (Cuculus solitarius) a madarak osztályának kakukkalakúak (Cuculiformes) rendjébe, ezen belül a kakukkfélék (Cuculidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt James Francis Stephens angol ornitológus írta le 1815-ben.[3]

Előfordulása[szerkesztés]

Afrikában, a Szahara alatti részeken, Angola, Benin, Botswana, Burkina Faso, Burundi, Csád, a Dél-afrikai Köztársaság, Dél-Szudán, Kamerun, a Kongói Demokratikus Köztársaság, a Kongói Köztársaság, a Közép-afrikai Köztársaság, Egyenlítői-Guinea, Etiópia, Gabon, Ghána, Guinea, Kenya, Lesotho, Libéria, Malawi, Mali, Mozambik, Namíbia, Nigéria, Ruanda, Sierra Leone, Szenegál, Szomália, Szudán, Szváziföld, Tanzánia, Togo, Uganda, Zambia és Zimbabwe területén honos.

Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, szavannák és cserjések. Vonuló faj.[4]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 31 centiméter, testtömege 75 gramm.[3]

Életmódja[szerkesztés]

Szőrös hernyókkal, bogarakkal, szöcskékkel, pókokkal, meztelen csigákkal, százlábúakkal, csigákkal és kisebb békákkal táplálkozik.[3]

Szaporodása[szerkesztés]

Költésparazita, tojásait más madarak fészkébe rakja.

Gazdamadár eteti a fiókát

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. augusztus 20.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. augusztus 20.)
  3. a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. augusztus 20.)
  4. a b Cite web-hiba: az url paramétert mindenképpen meg kell adni!. (Hozzáférés: 2019. augusztus 20.)

További információk[szerkesztés]