Vörös királynő hipotézis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

A Vörös királynő (Red Queen) egy hipotézis az evolúcióbiológiában. Lewis Carroll: Alice Tükörországban című meséjére vezethető vissza az elnevezés. A mesében Alice a Vörös Királynő birodalmába érkezve azt vette észre, hogy minden lakójának rohannia kellett, csak hogy egy helyben maradhasson.

Leírás[szerkesztés]

Evolúcióbiológusok Vörös királynő hipotézis analógiáját alkalmazták a gazda-parazita fegyverkezési versenyt magyarázó elméletben, amely szerint a paraziták alapvető hatással voltak és vannak a szexualitás kialakulására és fenntartására. Ezeknek ugyanis sikerességük érdekében állandóan alkalmazkodni kell gazdájuk mint legszűkebb környezetük ökológiájához és megújuló védekezőrendszeréhez. Így a paraziták jelenthetik a gyorsan változó környezetet (egy gazdageneráció alatt általában sokkal több parazita-generáció nő fel) gazdáik számára, és megfelelő szelekciós nyomást biztosíthatnak egy olyan hatékony ellenszer kifejlesztéséhez, mint a szexuális rekombináció, mely állandó változásokkal (futás) lehetővé teszi a megfelelő védekezést és túlélést (egy helyben maradás).

Öregedési folyamatra magyarázat[szerkesztés]

Vörös királynő hipotézisre hivatkozik néhány szerző az öregedés célszerűségének igazolására.[1][2] A lényege hogy az öregedés elősegíti a természetes kiválasztódást. A gyorsabban cserélődő generációk jobban tudnak alkalmazkodni, különösen a kórokozók, ragadozók és élelemforrások tekintetében. [2]


Külső hivatkozások[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]