Vörös-zöld színtévesztés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ishihara-teszt: A vörös-zöld színtévesztők itt egy 17-est látnak, a normál színlátásúak egy 47-est is felismernek
A megoldás: A vörös-zöld színtévesztők csak az itt sárgával jelölt pontokat látják a háttértől eltérőnek; normál színlátással a kékkel jelölt pontok is észrevehetők, habár nem különülnek el annyira a háttértől.

A vörös-zöld színtévesztés, daltonizmus a színtévesztésnek az a típusa, melyet Dalton angol kémikus tett ismeretessé. A színtévesztés leggyakoribb formája, amit gyakran csak színtévesztésként emlegetnek. A protoanópia és a deuteranópia közös neve. Lényege, hogy az érintettek rosszabbul vagy egyáltalán nem látják a piros (protoanópia) vagy a zöld színt (deuteroanópia).[1] A kettő közül az utóbbi gyakoribb. Mivel nemhez kötötten öröklődik, a férfiaknál sokkal gyakoribb, mint a nőknél.[2] A színtévesztés és a színlátási anomália között nincs éles határ.

Ezt a fajta színtévesztést az ethambutol is okozhatja, ami egy tuberkulózis kezelésére használt gyógyszer.[3]

Dalton angol kémikus leírta, hogy ő a rózsát és az ibolyát egyformán kéknek nézi, fiatal lányok piros arca olyannak tetszik neki, mintha tintás volna, az ember vérének szine és a zöld palackok szine közt nem lát különbséget, nem tudja, miben különbözik a barna a zöld színtől. Hasonló baja volt annak az angol papnak, aki vörös szövettel foltozta meg fekete ruháját.[4]

Okai[szerkesztés]

Az X-kromoszómán recesszíven öröklődő allélok más aminosavsorrendet írnak elő valamelyik látópigment (opszin) számára. Embernél egy gén ismert a pirosra érzékeny opszinra és három a zöldre érzékeny opszinra. Ezek az X-kromoszómán egymáshoz közel helyezkednek el. Az átkereszteződés rossz kombinációt eredményezhet, amelyek az egyes pigmentek eltolódott érzékenységében mutatkoznak meg. Ez gyakrabban fordul elő a zöldre érzékeny opszint örökítő génekkel, mivel azok fekszenek közelebb egy átkereszteződési ponthoz.

Az öröklődő színtévesztés nem változik. Körülbelül a férfiak 9%-a és a nők 0,8%-a érintett; ezzel gyakoribb, mint a tritanópia (kékre való érzékenység csökkenése vagy megszűnése). Magyarországon a férfiak 8%-a színtévesztő.[5] A monokromázia a proto- és a deuteranópia szélsőséges, együttes jelenléte, amikor az alany gyakorlatilag nem tud színeket megkülönböztetni. Korábban úgy gondolták, hogy a színtévesztést a megfelelő csap hiánya vagy működésképtelensége okozza, de azóta kimutatták, hogy ez nem így van.

Öröklődése[szerkesztés]

A hordozó nő 50%-os valószínűséggel adja át beteg X-kromoszómáját a gyermekének.

Az örökletes vörös-zöld színtévesztés a sárga-kék színtévesztéssel szemben az X-kromoszómához kötött, emiatt tér el ennyire a nemek aránya (0,092 = 0,0081 ∼ 0,8%). A színtévesztés alléljai recesszívek, így egy nőben mindkét kromoszómának ugyanannak a mutációnak kell jelen lennie. Ha csak az egyik X-kromoszóma érintett, akkor a nő nem lesz színtévesztő, de gyerekei azok lehetnek.[6]

Az érdekes esetek:

  • Színtévesztő apa és homozigóta normál látású anya gyerekei normál látásúak lesznek, de a lányok hordozzák a színtévesztést.
  • Színtévesztő apa és hordozó anya gyerekei között lehet hordozó lány, színtévesztő lány, színtévesztő fiú, normál látású fiú.
  • Normál látású apa és hordozó anya gyerekei között lehet homozigóta normál látású lány, hordozó lány, normál látású fiú és színtévesztő fiú.
  • Normál látású apa és színtévesztő anya gyerekei közül a fiúk színtévesztők, a lányok hordozók.

A színtévesztés jelenléte lehetővé teszi, hogy egyes nők színlátása gazdagabbá váljon. Ha például az anya hordozza a protanomáliát, az apa pedig deuteroanomáliás. Jelölje a következőkben a protanomália alléljait P és p, a deuteroanomália alléljait D és d! A nagybetű a domináns, tehát most az egészséges változat jele. A nők testi sejtjeiben az egyik X-kromoszóma kikapcsolódik. Ha a lány a pD Pd változatot örökli, akkor látórendszere tartalmazni fogja a normál és a színtévesztő csapokat is, így tetrakromát lesz.

A mindennapokban[szerkesztés]

Általában a színtévesztők nem érzik akadályoztatva magukat látásmódjuk miatt. Ugyanaz az esztétika alakul ki náluk, mint a normál színlátásúaknál. Ezt számos kísérlet igazolja, amit telített színekkel végeztek. Azonban több száz olyan szakma van, amiből kizárják a színtévesztőket, és hivatásos jogosítványt sem kaphatnak. A játékgyártóknak az a szokása, hogy négy színben készítenek bábukat, így piros, kék, sárga és zöld színekben, szintén megnehezíti dolgukat.

A vörös-zöld színtévesztők jobban meg tudják különböztetni egy szín árnyalatait, mint a különböző színeket

A színes kiadványok tervezésekor és kivitelezésekor általában nem gondolnak a színtévesztőkre. Ez különösen az apró részletekre, a vékony vonalakra és a színes háttérre vonatkozik. A fekete szövegben nem látják kiemeltnek a pirossal írt szavakat, de a kékeket igen. A különféle színeket használó térképeket rosszabbul tudják olvasni, mint azokat, amik satírozást vagy egy szín árnyalatait használják. Hasznos, ha a jelmagyarázat tologatható a térképen, hogy könnyebben lehessen értelmezni.

Mivel a mindennapokban gyakoriak a kevert színek, így a színtévesztők olyan árnyalatokat is összetéveszthetnek, amik első pillantásra nem látszanak pirosnak vagy zöldnek, például a lilába és a kékeszöldbe hajló kéket.[7]

Éjszakai autóvezetés közben nem látják jól a jelzőlámpákat egészen addig, amíg a közelükbe nem érnek. A zöld szín gyenge észlelése esetén a távolabbi jelzőlámpák fényét nem tudják megkülönböztetni a fényreklámoktól és az utcai világítástól.

Egyes kutatások kimutatták, hogy az ilyen típusú színtévesztők a khaki szín több árnyalatát tudják megkülönböztetni.[8] Ezt kihasználják például a német hadseregben, mivel így az álcázott katonákat könnyebben észreveszik a növényzetben, mint normál színlátású társaik. Ez azon is múlik, hogy a színtévesztéshez alkalmazkodva megtanulták, hogy inkább formákra és körvonalakra figyeljenek, mint a színekre.

Sejtések szerint a színtévesztőknek kevesebb csapjuk van, mint a normál látásúaknak, viszont több a pálcikájuk, tehát a szürkületi látásuk jobb.

Vizsgálata és korrekciója[szerkesztés]

A színtévesztés vizsgálható teszttáblákkal (Ishihara-teszt), pontosabban Farnsworth-teszttel, vagy anomaloszkóppal. Emellett még használják a lanterna-tesztet is, amiben három különféle eszköz szerepel (Holmes-Wright Lantern, Beyne Lantern és Spectrolux Lantern).

A színtévesztés többnyire korrigálható megfelelő színszűrős szemüveggel. A színszűrő dioptriás szemüvegre is tehető. Aki használja, annak tetszik a sok szín. Ennek köszönhetően lassanként megnyílik a legtöbb, eddig tiltott szakma is a színtévesztők előtt.[6][7]

Szimulációja[szerkesztés]

A normál színlátásúak számára digitális képekkel megmutatható, hogy hogyan látnak a színtévesztők. A vörös-zöld színtévesztés egyik típusának szimulálására a piros és a zöld csatornákat azonos fényességgel össze kell fogni egy sárga csatornába. Egy másik típus szimulálására a piros csatornát kell legyengíteni, hogy a piros megközelítse a feketét. Az elsőhöz hasonlóan kell eljárni a színvakság bemutatásához.

Motívum Trikromát kép Dikromát kép
a piros és a zöld megkülönböztetése nélkül
Akromát kép
szürkeárnyalatokban
Pszeudoizokromát vizsgálati kép 47-rg12.jpg 150px BW47-rg12.png
Gyümölcsöspult TCFruits.jpg RGFruits.jpg BWFruits.jpg
Mozaikablak 150px 150px 150px
Szivárvány TCRainbow.jpg RGRainbow.jpg BWRainbow.jpg

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Fritz Hollwich, Bärbel Verbeck: Augenheilkunde für Krankenpflegeberufe. 2. Auflage. Georg Thieme Verlag, 1980, ISBN 3-13-500402-3.
  2. Th. Axenfeld (Begr.), H. Pau (Hrsg.): Lehrbuch und Atlas der Augenheilkunde. Unter Mitarbeit von R. Sachsenweger u. a. Gustav Fischer Verlag, Stuttgart 1980, ISBN 3-437-00255-4, S. 59.
  3. Myambutol (Ethambutol) Drug Information: Description, User Reviews, Drug Side Effects, Interactions - Prescribing Information at RxList. Rxlist.com. (Hozzáférés: 2014. május 24.)
  4. Pallas Nagylexikon
  5. Archivált másolat. [2016. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 5.)
  6. a b Archivált másolat. [2016. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 5.)
  7. a b http://mono.eik.bme.hu/~samu/publications/041_veszprem.pdf
  8. Multidimensional scaling reveals a color dimension unique to 'color-deficient' observers. Robinson, Jordan & Mollen, Boston 2005.

Források[szerkesztés]

  • Franz Grehn: Augenheilkunde. 30. Auflage. Springer Verlag, Berlin 2008, ISBN 978-3-540-75264-6.
  • Wolfgang Hammerstein, Walter Lisch: Ophthalmologische Genetik. Enke Verlag, Stuttgart 1985, ISBN 3-432-94941-3.
  • Rudolf Sachsenweger: Neuroophthalmologie. 3. Auflage. Thieme Verlag, Stuttgart 1983, ISBN 3-13-531003-5.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Rot-Grün-Sehschwäche című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.