Völgycincér

Völgycincér
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 5000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Rend:	Bogarak (Coleoptera);
Család:	Cincérfélék (Cerambycidae);
Alcsalád:	Lepturinae;
Nem:	Leptura;
Tudományos név
	Leptura annularis; Fabricius, 1801
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Völgycincér témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Völgycincér témájú médiaállományokat és Völgycincér témájú kategóriát.

A völgycincér (Leptura annularis) a cincérfélék családjába tartozó, Eurázsiában honos, lombos fákon élő bogárfaj.

Megjelenése

A völgycincér testhossza a hím esetében 12-18 mm, a nőstény 15-23 mm-es. Testalkata megnyúlt, karcsú. Az előtor oldala ívelő, hátsó pereme kiszélesedő; szárnyfedői ék alakúak, oldalvonalaik a válltól kezdve keskenyednek. Alapszíne fekete, a szárnyfedőkön négy sárga keresztszalag húzódik, közülük az első a szárnyfedők felső peremét követve erősen ívelt. Felszínét, főleg az előtort és a hasoldalt lesimuló, aranysárga szőrök fedik. A nőstény csápjai és lábai sárgák, combjainak töve többé-kevésbé sötét. A hím csápjainak csak a vége világos, és a lábai feketék. Az előtor nagyon sűrűn, ráncosan pontozott, a szárnyfedő a vállbütyök belső oldalán hosszan, laposan benyomott.

Elterjedése és életmódja

Eurázsiában honos, Nyugat-Európától egészen Japánig. Magyarországon ritka; a Kárpátokban mindenütt előfordul, de sehol sem gyakori.

Lárvája különféle lombos fák (főleg éger, de mogyoró, fűz, nyár, nyír, hárs, tölgy, juhar, zelnicemeggy, stb. is) korhadó törzsében, ágaiban fejlődik. Életciklusa 2-3 évig tart. Az imágó június-augusztusban rajzik. Nappal aktív, főleg különböző virágokon (pl. ernyősök vagy málna) tartózkodik.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.