Vízenergia Magyarországon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A vízenergia Magyarországon nem tölt be számottevő szerepet. 2015-ben mindössze 57 MW volt a magyar vízerőművek összkapacitása. Újabb vízerőművek kiépítését az országban a nem megfelelő földrajzi elhelyezkedés (nagy esésű folyók hiánya) és a társadalmi ellenállás is akadályozza. [forrás?]

Magyar vízerőművek listája[szerkesztés]

Kiskörei vízerőmű
Tiszalöki vízerőmű
Gibárti vízerőmű

Elvetett tervek[szerkesztés]

Magyarország legjelentősebb vízerőműve a Bős-nagymarosi vízlépcső lett volna (Bős - 720 MW; Nagymaros - 160 MW), melyet Csehszlovákiával közösen üzemeltettek volna. A vízlépcsőről szóló nemzetközi szerződést Magyarország a növekvő társadalmi ellenállás miatt 1992-ben felmondta, amelyet követően Szlovákia egyoldalúan elterelte a Dunát és üzembe helyezte a módosított formájában kiépített Bősi erőművet.[3] Az ENSZ Nemzetközi Bíróság a két ország vitájában mindkét felet elmarasztalta és kétoldalú tárgyalásokra kötelezte.

A projekt bukása következtében Magyarországon egyfajta tabuvá vált a vízerőművek építése. A magyar kormány ellenzi Horvátország azon terveit is, amelyek a Dráva közös horvát-magyar szakaszain (Barcs, Novo Virje) létesítenének vízerőműveket.[4]

Lehetséges fejlesztések[szerkesztés]

Potenciális vízerőművek létesítéséről rendszeresen jelennek meg tervek. Felmerült, hogy a Paks 2 projekt részeként, a Duna szükséges felduzzasztása keretében egy vízerőmű is épülhetne. Emellett a Duna jobb hajózhatóságának biztosítása érdekében felvetették a nagymarosi erőmű befejezését, illetve más vízerőművek (Fajsz, Adony) kiépítését.[5] Hivatalosan azonban egyik terv sem kapott támogatást.

Külön említést érdemelnek az úgynevezett szivattyús-tározós vízerőművek. Az ilyen erőműveket magas hegyekre építik, ahova mesterségesen szivattyúzzák fel a víztározók vizét, majd energiát termelve leeresztik. Az ilyen erőművek célja a villamosenergia rendszerek rugalmatlanságának kiegyensúlyozása, ami például nagy variablilitású szél- és naperőművek működéséből adódhat. Magyarországon több helyszínen is felmerült (Prédikálószék, Aranyosi-völgy) ilyen erőművek kiépítése, azonban eddig egyik terv sem jutott el a megvalósításig.[6]

2017-ben a Mátrai Erőmű bejelentette, hogy egy 600 MW-os kapacitású szivattyús-tározós erőművet építene a Mátrában.[7]

Magyarországon a közeljövőben elsősorban mini-vízerőművek építésére lehet számítani. Ilyet alakítottak ki 2016-ban a tapolcai Malom-tónál is, a malomkerék felújításakor.[8] 2017-ben Szentgotthárdon adtak át egy mini-vízerőművet.[9]

Légi fotó galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]