Véronique Sanson

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Véronique Sanson
Életrajzi adatok
Születési névVéronique Marie Line Sanson
Született1949. április 24. (74 éves)[1][2][3][4][5]
Boulogne-Billancourt
Házastársa
  • Stephen Stills (1973–1979, válás)
  • Pierre Palmade (1995. június 27. – 2004. május 27., válás)
ÉlettársMichel Berger (1967–1972)
GyermekeiChristopher Stills
SzüleiRené Sanson
IskoláiCours Hattemer
Pályafutás
Műfajoksanzon
Híres dalAmoureuse
Hangszer
Díjak
  • Victoires de la Musique – Female artist of the year (Barbara, 1993, Victoires de la musique 1993, Jane Birkin)
  • Victoires de la Musique – Female artist of the year (Barbara, 1996, Victoires de la musique 1996, Enzo Enzo)
  • Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének parancsnoka (2019. március 12.)
  • Sacem Awards (2015)
  • Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének lovagja (1992. november 16.)
  • Grande médaille de la chanson française (2015)
Tevékenység
  • énekes-dalszerző
  • zongorista
KiadókWarner Music Group
IPI-névazonosító
  • 00052843776
  • 00054397463

Véronique Sanson weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Véronique Sanson témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Véronique Sanson (Boulogne-Billancourt, 1949. április 24. –) francia énekesnő, dalszerző. Igen egyéni, rá különösen jellemző énekstílusa van, ami jól illik a francia pop-dalok előadásához: hangja feltűnően erős vibrációval rendelkezik. Zongorázik, gitározik.

Pályakép[szerkesztés]

Szülei a francia ellenállás tagjai voltak a német megszállás idején.

Apja a második világháború előtt francia diplomata volt Hágában. Amikor a németek megszállták Hollandiát, kódolt üzenetet küldött, hogy figyelmeztesse a francia kormányt arról, hogy Németország a belga határ felől meg fogja megtámadni Franciaországot. Ezt az üzenetet Colette – René Sanson későbbi felesége – francia hadügyminisztérium kommunikációs munkatársa dekódolta. (Csak néhány hónappal később ismerkedtek meg egy börtönben).

Véronique Sanson egy nagyon elegáns párizsi lakásban nőtt fel. A Cours Hattemer magániskolában tanult. Szülei a zenét a legfinomabb művészetnek tartották, ezért lányuk alapos zenei oktatásban részsült. Anyja gitározott, míg apja, aki dzsesszrajongó volt, négy éves korától zongorázni tanította. 13 éves korában már dalokat írt, valamint a The Beatles, Ray Charles és Dionne Warwick hatása alá került. Ezek hatása alatt alakította ki eredeti énekstílusát.

1965-ben egy súlyos meningitisz után amnéziát szenvedett el és csak emlékfoszlányai maradtak gyerekkoráról.

Évekkel Barbara sikerei után Véronique Sanson az 1972-ben debütáló albumával, az Amoureuse-szel szerezte meg Barbara koronáját. Az Amoureuse 1973-ban Kiki Dee előadásában az Egyesült Királyságban is nagy sikerré vált, majd számos más énekes is előadta Polly Browntól (1973) Olivia Newton-Johnig (1974).

Az Amoureuse lemezét a francia mellett német, spanyol, holland és japán nyelven is kiadták.

Lemezek[szerkesztés]

Studióalbumok[szerkesztés]

  • Amoureuse (1972)
  • De l'autre côté de mon rêve (1972)
  • Le maudit (1974)
  • Vancouver (1976)
  • Hollywood (1977)
  • 7ème (1979)
  • Laisse-la vivre (1981)
  • Véronique Sanson (1985)
  • Moi le venin (1988)
  • Sans regrets (1992)
  • Indestructible (1998)
  • D'un papillon à une étoile (1999)
  • Longue distance (2004)
  • Plusieurs Lunes (2010)
  • Dignes, dingues, donc... (2016)
  • Duos volatils (2018)

Live[szerkesztés]

  • Live at the Olympia (1976)
  • Au Palais des Sports (1981)
  • L'Olympia (1985)
  • A l'Olympia 89
  • Symphonique Sanson (1989)
  • Zenith 93
  • Comme ils l'imaginent (1995)
  • Véronique Sanson chante Michel Berger, Avec vous (2000)
  • Olympia (2005)
  • Le Cirque Royal de Véronique Sanson (2012)
  • Olympia 1975 (2015)
  • Les années américaines: Le film (2016)

Díjak[szerkesztés]

  • 1975: Silver Prize, Tokyo Music Festival
  • 1978: Best Female Artist of the Year, Midem[6]
  • 1984: Named Chevalier of the Ordre des Arts et des Lettres by the French Ministry of Culture
  • 1991: Grand Prix de la Société des auteurs, compositeurs et éditeurs de musique
  • 1992: Medal of the French National Order of Merit (France)
  • 1993: Best Female Artist of the Year
  • 1996: Best Female Artist of the Year
  • 2005: Named Officer of the Ordre des Arts et des Lettres by the French Ministry of Culture
  • 2013: Victoires de la musique, Honorary Award
  • 2015: Prix spécial de la SACEM
  • 2015: Grand Prix de la chanson française from the Académie Française for her entire song catalog
  • 2019: Commander of the Ordre des Arts et des Lettres

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. GeneaStar
  4. Roglo
  5. Babelio (francia nyelven)
  6. Marché International du Disque et de l'Edition Musicale