Városháza (Békéscsaba)
| Városháza | |
 | |
| Cím | Békéscsaba, Szent István tér 7. 5600 |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1872–1873 |
| Megnyitás | 1873. szeptember 15. |
| Építési stílus | romantikus |
| Tervező | Sztraka Ernő, Ybl Lajos (homlokzat) |
| Elhelyezkedése | |
 Városháza
Pozíció Békéscsaba térképén
| |
 é. sz. 46° 40′ 50″, k. h. 21° 05′ 54″46.680556°N 21.098333°EKoordináták: é. sz. 46° 40′ 50″, k. h. 21° 05′ 54″46.680556°N 21.098333°E | |
A békéscsabai városháza Békéscsaba megyei jogú város főterén, a Szent István tér 7. szám alatt található romantikus stílusú műemlék épület.[1]
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A mai Városháza helyén 1785-ben nádfedeles községháza épült. Ennek helyén 1828-ban már egy igényesebb kivitelezésű földszintes, száraz kapus községháza („óvárosháza”) állt, melynek pincéjében korcsma működött. A községháza hamarosan szűknek bizonyult, ezért a csabai hivatalok egy része az 1853-ban a községházával szemben felépített új, emeletes épületbe költözött. A közgyűléseket a Fiume Szállodában tartották.[2]
Az új városháza építéséről 1871-ben határozott a képviselő-testület.[3] Az épületet tervezését Sztraka Ernő békéscsabai főépítész végezte. A terveket Ybl Miklós építész véleményezte, azokon kisebb módosításokat hajtott végre. Az új épület alapkövét 1872 áprilisában (a Békés című folyóirat tudósítása szerint április 13-án[4], a többi forrás szerint 14-én) tették le a lebontott községháza helyén. Az építkezés 1872 nyara végén vette kezdetét. A kőművesmunka Berndt Ferenc építőmester, az ácsmunka Walder S. és fia, valamint Zamecsnik Ádám ácsmester, az asztalosmunka Michnay Sándor, Varga Koritár Pál és Szutorisz János asztalosmesterek, a mázolómunka Havran Pál, a lakatosmunka Such Samu, a bádogosmunka Valkó Sámuel, az üvegesmunka pedig Komáromy Béla nevéhez fűződik. A romantikus, kora eklektikus U alakú Városházát díszközgyűlésen avatták fel 1873. szeptember 15-én. Az ünnepélyen beszédet mondott Haan Lajos lelkész, Urszinyi Andor ügyvéd, birtokos, Áchim János bíró, valamint Szemián Sámuel főjegyző. Szemián szónoklatát 1873-ban Dobay János csabai nyomdája jelentette meg. Csaba hivatalosan község volt, de a homlokzatra a Városháza felirat került.
1925-ben elkezdődött a Városháza bővítése: Breuer Imre szegedi vállalata felépítette a két udvari szárny meghosszabbítását, valamint az új főlépcsőházat. 1926-ban Hegedős Károly építész elkészítette a tanácsterem átalakítási terveit, a munkálatokért Lipták János építővállalata felelt.[5] A mennyezet Hungáriát ábrázoló freskóját Csányi Béla békéscsabai festőművész készítette. 1927-ben Bankó András városi főmérnök tervei alapján Lipták János vállalata felépítette a keresztépületet. A körülhatárolt első udvart parkosították, a mögötte lévő két udvar épületei egykor istállók, autók és a tűzoltóság helye volt.[6][7] Az épületet 1959-ben felújították.
1981-től a Városháza udvarát Kiss Nagy András szobrászművész alkotásai díszítik.[8] 1993-ban a Városháza előtti téren felavatták Békéscsaba újratelepítésének emlékkövét. 1994-ben a belső udvar kiállítóterme Mokos József nevét vette fel.[9] 1997-ben első alkalommal adott otthont a létesítmény udvara a Városházi Esték rendezvénysorozatnak.[10]
2002-ben az épület bejáratánál felavatták azt a szószék formájú emlékművet, ami a település első írásos említésének, az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzéknek állít emléket. 2013-ban elkészült a homlokzat renoválása.[11] Az épületen 2020-ban energetikai felújításokat végeztek.[12]
Leírása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A díszterem
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A díszterem falait 16 festmény díszíti. A festmények helyét meghatározó díszítő boltíveket már az eredeti épülettel együtt kialakították. A képek elkészítésére Békéscsaba Városi Tanácsa hirdetett pályázatot, a megbízást Tóth Ernő festőművész kapta. A festmények az 1980-as évek elején készültek el. A belsőépítészeti terveket Szabadosné Szászfalvi Ilona készítette.
A Városháza napjainkban
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Városházában átadása óta a városi önkormányzat testületei és hivatalai működnek. Emellett kulturális eseményeknek is helyet ad az intézmény, mint a Városházi Esték programsorozat.[13][14]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Városháza, Békéscsaba". www.muemlekem.hu. Hozzáférés: 2026. július 5.
- ↑ "Régi városháza". Csabai házak. Hozzáférés: 2026. július 5.
- ↑ Gécs Béla (2008. szeptember 25.). "Százharmincöt éves a Városháza" (PDF). Csabai Mérleg. 18 (19). Békéscsaba: 8.
- ↑ "Az új városházának". Békés. 1 (3). Békéscsaba: 3. 1872. április 21.
- ↑ "Á városházi tanácsterem restaurálása". Békésmegyei Közlöny. 53 (44). Békéscsaba: 5. 1926. február 24.
- ↑ Gécs Béla (1999. június 16.). "Békéscsaba anno... A városháza udvarai" (PDF). Csabai Mérleg. 9 (19). Békéscsaba: 12.
- ↑ Gécs Béla (2006. február 23.). "Békéscsaba anno... Városházi bővítések" (PDF). Csabai Mérleg. 16 (4): 12.
- ↑ "Kiss Nagy András: Magvető; Kenyérvivő". Békés Megyei Hírlap. 49 (278). Békéscsaba: 7. 1994. november 24.
- ↑ "Mokos-terem a városházán". Békés Megyei Hírlap. 49 (29). Békéscsaba: 6. 1994. február 4.
- ↑ "Városházi esték Békéscsabán". Békés Megyei Hírlap. 52 (132). Békéscsaba: 3. 1997. június 9.
- ↑ "A város szíve lehet az új főtér". A város szíve lehet az új főtér. 2013. június 14. Hozzáférés: 2026. július 5.
- ↑ "Fejlesztések a polgármesteri hivatal épületeiben: Energetikai korszerűsítés" (PDF). Csabai Mérleg. 30 (5). Békéscsaba: 7. 2020. március 12. Hozzáférés: 2026. július 5.
- ↑ "Városháza". https://bekescsaba.hu. Hozzáférés: 2026. július 5.
{{cite web}}: External link in|work= - ↑ "Városháza | Békéscsaba". visitbekescsaba.com. Hozzáférés: 2026. július 5.