Várkonyi István (politikus, 1852–1918)
| Várkonyi István | |
| Született | 1852. július 12. Cegléd |
| Elhunyt | 1918. május 19. (65 évesen) Szolnok |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | pártelnök (1897–, Magyarországi Független Szocialista Párt) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Várkonyi István (Cegléd, 1852. július 12.[1] – Szolnok, 1918. május 19.[2]) szocialista politikus, vállalkozó, lapszerkesztő, az agrárszocialista mozgalom egyik vezetője.
Élete[szerkesztés]
Szülei Várkonyi István és Kárteszi (Kertész) Erzsébet földművesek voltak. Felesége Vida Mária ,[3] akitől két fia (gyerekként meghaltak) és egy lánya született. 1882-ben került a fővárosba, ahol különböző vállalkozásokat indított, és meggazdagodott. 1889-ben a Magyarországi Általános Munkáspárt tagja lett, 1890-ben az új munkáspárt, az MSZDP sorait gyarapította, 6 év múlva már vezetőségi tag volt, s az alföldi propagandamunkát szervezte. Emellett 1896-ban Földmívelő címmel lapot is létrehozott, amelyben az agrárproletariátus érdekeit képviselve indított harcot a nagybirtokrendszer ellen, követelve a földosztást, s népszerűsítette az aratósztrájk gondolatát is. A szociáldemokrata pártvezetés azonban nem támogatta elképzeléseit, így 1897-ben kizárták a pártból. Ekkor kezdett hozzá a Független Szocialista Párt megszervezéséhez, amely elsősorban az alföldi parasztság szegényebb rétegeiben volt népszerű. A párt alakulókongresszusát 1897 szeptemberében Várkonyi szülővárosában tartották, s az elfogadott alapvetések a földosztás első politikai programját foglalták magukba. Kezdeti sikereket leszámítva, a századfordulóra a párt népszerűsége csökkent, mivel a kormány üldöztetni kezdte: Budapestről kitoloncolták a párt vezetőit, betiltották a Törökszentmiklósra kitűzött pártkongresszust, 1899-ben Várkonyit bíróság elé állították és félévi börtönre ítélték annak ellenére, hogy Eötvös Károly volt védője. 1904-ben a pártújság, Földmívelő c. lap is megszűnt. 1906-ban az Áchim Liker András vezette parasztpárt és a Független Szocialista Párt fúziójára került sor. Az első világháború előtti években Várkonyi visszavonult az aktív politizálástól, ám 1916-ban szót emelt a vérontás ellen. 1918. május 19-én Szolnokon este fél hétkor halt meg.[2]
Emlékezete[szerkesztés]
Cegléden általános iskola és utca viseli nevét.[4][5] 1973-ban készült el mellszobra Cegléden, amely Pándi Kiss János műve.[6]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Születése és keresztelése bejegyezve Szolnok református egyház 290/1852. folyószám alatt.
- ↑ a b Halálesete bejegyezve Szolnok állami halotti akv. 319/1918. folyószám alatt.
- ↑ Házasság bejegyezve Cegléd református egyház 53/1874. folyószám alatt.
- ↑ Az iskola hivatalos honlapja (Hozzáférés: 2015. aug. 3.)
- ↑ Várkonyi István utca Google Maps (Hozzáférés: 2015. aug. 3.)
- ↑ Várkonyi István kozterkep.hu (Hozzáférés: 2015. aug. 3.)
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Várkonyi István. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. augusztus 3.)
További információk[szerkesztés]
- Akiknek ezeréves múltunkat köszönhetjük. Magyarország neves halottainak névjegyzéke és temetkezési helyei. Összeáll. Csontos László amatőr temetőkutató. Bp., Római Kiadó és Nyomdaipari Bt., 2001.
- Magyar agrártörténeti életrajzok. Szerk. Für Lajos, Pintér János. Bp., Magyar Mezőgazdasági Múzeum, 1987-1989.
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
- Magyar néprajzi lexikon. Főszerk. Ortutay Gyula. Bp., Akadémiai Kiadó, 1977-1982
- Simon Péter: A századforduló földmunkásés szegényparaszt mozgalmai 1891 – 1907 (Bp.. 1953);
- S. Vincze Edit: A MSZDP megalakulása és tevékenységének első évei (1890 – 1896) (Bp., 1961);
- Farkas József: V. I. (Párttört. Közl. 1965. 4. sz.);
- Farkas József: V. I. (Cegléd, 1965.)
