Várhelyi Endre

Várhelyi Endre
Született	1924. június 25. Hódmezővásárhely
Elhunyt	1979. július 27. (55 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	színházi rendező operaénekes
Iskolái	Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Bethlen Gábor Református Gimnázium (–1942)
Kitüntetései	Magyarország Érdemes Művésze díj (1978)
Sírhelye	Farkasréti temető (25-1-56)
A Wikimédia Commons tartalmaz Várhelyi Endre témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Várhelyi Endre (születési neve: Weisz Endre) (Hódmezővásárhely, 1924. június 25. – Budapest, 1979. július 27.) magyar színházi rendező, operaénekes (basszbariton); érdemes művész (1978).

Életpályája

1938-ban egy Shakespeare-tanulmányát oxfordi ösztöndíjjal jutalmazták. A színházat primadonnaként dolgozó édesanyja által szerette meg. 1942-ben érettségizett a Bethlen Gábor Református Gimnáziumban. Felsőfokú tanulmányait Molnár Imrénél, Maleczky Oszkárnál, Ádám Jenőnél és Bartha Dénesnél végezte a Zeneakdémián. 1944-ben harcolt a fronton. 1945-ben a Hódmezővásárhelyi Nemzeti Színház (Szakszervezeti Ifjúsági Színház) igazgatója volt, majd Budapestre került 1946-ban. 1947–1957 és 1963–1977 között a Magyar Állami Operaház tagja volt. 1977-ben betegsége miatt nyugdíjba vonult.

Családja

Szülei: Weisz László (1890–1945) és Bánky Ida (1895-1945) primadonna volt. Édesapját 1944-ben Németországba hurcolták; bombatámadás okozta halálát. Édesanyja 1945-ben autóbalesetben hunyt el. Testvére, Várhelyi Tamás (1927–1995) főszerkesztő volt. Fia, Dr Várhelyi Endre (1963-) fogorvos. Lánya, Várhelyi Éva (1970-) mezzoszoprán operaénekesnő.

Sírja a Farkasréti temetőben található (25-1-56).

Szerepei

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 54.

Borogyin: Igor herceg – A kán vezére Nicolai: A windsori víg nők – Dús Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok – Schwartz; Beckmesser Kacsóh Pongrác: János vitéz – Bartolo Schubert-Berté: Három a kislány – Gumpelwieser Verdi: Aida – A király Erkel Ferenc: Bánk bán – Biberach Ránki György: Pomádé király új ruhája – Nyársatnyelt Tóbiás Mejtusz: Az ifjú gárda – A tábornok tisztiszolgája Beethoven: Fidelio – 2. fogoly Polgár Tibor: A kérők – Baltafy Wagner: Tannhauser – Reinmar Ránki György: Muzsikus Péter új kalandja – Fagott Kosma: Elektronikus szerelem – Merkur Berg: Wozzeck – Orvos Verdi: A végzet hatalma – Calatrava gróf Orff: Az okos lány – Harmadik csibész Donizetti: Szerelmi bájital – Dulcamara Honegger: Johanna a máglyán – Szokolay Sándor: Vérnász – A menyasszony apja Bizet: Carmen – Zuniga

Rossini: Hamupipőke – Don Magnifico Sosztakovics: Katyerina Izmajlova – Rendőrfőnök Verdi: Falstaff – Pistol Puccini: A Nyugat lánya – Ashby Mihály András: Együtt és egyedül – Második újságíró Wolf-Ferrari: A négy házsártos – Maurizio Weill: Mahagony – Hétszentség Mózes Cooper: Az utolsó mohikán – David Gamut Offenbach: Szép Heléna – Kalchasz Szokolay Sándor: Hamlet – Polonius Rimszkij-Korszakov: Az aranykakas – Polkan Mozart: Szöktetés a szerájból – Osmin Wagner: A Rajna kincse – Fasolt Petrovics Emil: Bűn és bűnhődés – Doktor Verdi: A trubadúr – Ferrando Haydn: Ember a Holdon – Buonafede Paisiello: Botcsinálta bölcsek – Petronio Donizetti: A csengő – Don Annibale Pistacchio Britten: Szentivánéji álom – Vackor Szokolay Sándor: Sámson – Efton Mozart: Don Juan – Leporello Mozart: Figaro házassága – Basilis Smetana: Az eladott menyasszony – Kecal

Filmjei

• Fedezzük fel Pestet! (1962)
• Közbejött apróság (1966)
• Irány Mexikó! (1968)
• Maci Laci (1961) magyar hangja

Díjai

• Érdemes művész (1978)

Források

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• HódViki Archiválva 2019. október 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Emlékpont.hu
• Nemzeti Örökség Intézete
• Filmkatalógus.hu
• OSZMI
• OperaDigiTár

További információk

• Till Géza: Búcsú Várhelyi Endrétől (Muzsika, 1979. 9. sz.)
• Maszk és Toll (Film, Színház, Muzsika, 1966. nov.)
• Fenákel Judit: Ember a holdon (Csongrád, 1969. augusztus 9.)
• Ki kicsoda a magyar zenei életben. Budapest, 1979. 338. p.
• Felletár Béla: Várhelyi Endre vásárhelyi pályakezdése és a színház. Kézirat. 1970.
• Az NLK helyismereti gyűjteményében Felletár Béla gyászbeszéde Várhelyi Endre fölött. 1979. Szövege az NLK helyismereti gyűjteményében. K.J.
• Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Budapest, Zeneműkiadó, 1983-1985.
• Magyar nagylexikon XVIII. (Unh–Z). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. ISBN 963-9257-19-2  
• Révai új lexikona XVIII. (Tob–Z). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2006. ISBN 963-955-641-6, ISBN 978-963-955-641-6  
• Enyedi Sándor: Színészek, színházak, városok. A határon túli magyar színházművészet kislexikona. Budapest–Kolozsvár, Balassi–Polis, 2005.
• Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8