Várady Zsigmond

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Várady Zsigmond
Született1865. január 4.[1]
Szilágysomlyó
Elhunyt1913. január 17. (48 évesen)[1]
Semmering
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásapolitikus
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1910. június 23. – 1913. január 17.)
Halál okaöngyilkosság
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
SablonWikidataSegítség

Várady Zsigmond, Várady-Borbély Zsigmond (Szilágysomlyó, 1865. január 4.Semmering, Ausztria, 1913. január 17.) jogi doktor, ügyvéd, országgyűlési képviselő.

Élete[szerkesztés]

Jogi tanulmányokat végzett; doktori és ügyvédi oklevelet szerzett. Nagyváradon mint gyakorló ügyvéd telepedett meg. A nagyváradi önkormányzati és társadalmi életben tevékeny részt vett. Több vezércikke jelent meg a nagyváradi lapokban, a Pester Lloydban, valamint a Világban. Az 1910. évi általános képviselő választások alkalmával a bihari kerület nemzeti munkapárti program alapján országgyűlési képviselővé választotta. Az igazságügyi és a zárszámadási bizottság tagja volt. Haladó felfogású kormánypárti volt, aki felvette a harcot a klerikalizmus ellen, az egyházi vagyon szekularizálását és az általános választójog bevezetését szerette volna elérni. 1913-ban a választójogi kérdésben pártjával ellentétes álláspontba került. Életének önkezével vetett véget. Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található (18-1-28).

Hírlapírói és jogírói működést fejtett ki. Cikke a Szigligeti-társaság Évkönyvében (1896. Emlékezés Szigligeti Edére; londoni leveleket is írt a helyi lapba).

Szabadkőműves pályafutása[szerkesztés]

Várady Zsigmondot 1895. december 14-én vették fel a László király szabadkőműves páholyba, ahol rendkívül aktív munkát fejtett ki. 1897. január 8-án helyettes főmesterré, 1899. január 13-án főmesterré választották. 1903. február 21-én örökös tiszteletbeli főmester címet kapott. Számos beszédet mondott páholyában és a profán világban is a szekularizáció érdekében, a párbaj eltiltásáért, a gyermekek és a szegények támogatásáért. Ezeknek a célkitűzéseknek a jelentős része cikkeiben és könyveiben is megjelent.

Munkái[szerkesztés]

  • Társadalmi programm. II. rész. 1900. »László király« páholy, A páholy könyvtára. 6-18., 21., 23., 25. (8-r.) Nagyvárad, 1900-1910. A Páholy kiadása.
  • Szózat a k.-pályi kerület választóihoz. Nagyvárad, 1901
  • Észrevételek dr. Reichard Zsigmond törvénytervezetére. Budapest, 1901. (M. Jogászegyleti Értekezések XXIII. 2.)
  • A hősök alkonya. Nagyvárad, 1905
  • Martinovics Ignácz. Budapest, 1909. (Természet és Társadalom XI.).
  • Jelzálogbiztosítás. (Új földtehermentesítés). Budapest, 1911
  • A párviadal ellen...
  • Szekularizáció.
  • A törvénytelen gyermek jogállása...

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16241/16406.htm, Várady Zsigmond, 2017. október 9.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest, Szerző, 2005
  • Makoldy Sándor: Magyar gyorsírók pantheonja. Kalauz a Budapesten eltemetett magyar gyorsírók életrajzához és sírjához. Szirt Gizella felvételeivel. Budapest, Gyorsírási Ügyek M. Kir. Kormánybiztossága, 1940.
  • Sturm-féle országgyűlési almanach 1910-1915. Szerk. Végváry Ferenc és Zimmer Ferenc. Budapest, [1910]., Pázmáneum ny.
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
  • Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7