Vámospércs
| Vámospércs | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
| Járás | Nyíradonyi | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Ménes Andrea Marian (Fidesz–KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 4287 | ||
| Körzethívószám | 52 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 5083 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 91,44 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 58,16 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 31′ 36″, k. h. 21° 53′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 36″, k. h. 21° 53′ 54″ | |||
 Vámospércs
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
| |||
| Vámospércs weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vámospércs témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Vámospércs város Hajdú-Bihar megyében, a Nyíradonyi járásban.
Fekvés
Debrecenből keleti irányban 20 km-re, a 48-as főúton közelíthető meg. A település a környező térség, a Ligetalja közlekedési csomópontja. Áthalad rajta a Debrecen–Nagykároly (Carei) vasútvonal, melynek kihasználtsága jelenleg csekély, de az élénkülő magyar-román gazdasági kapcsolatok miatt szerepe növekedhet.
Története
Vámospércs régóta lakott település. Először a Váradi püspökség 1291–1294 között keletkezett tizedjegyzékében fordult elő Bélpérch néven, mint a Guthkeledek irtvány birtoka. Ezt követően folyamatosan lakott település, így 1992-ben joggal ünnepelhették a helybeliek lakóhelyük 700 éves jubileumát. Az oklevelek szerint már 1338 előtt vámszedő hely, s ezért ezt követően az írott források már "Vámospercsh" néven említik. Kiváltságát Mátyás király is megerősítette.
1605. fontos dátum a település életében, hiszen ebben az évben Bocskai István Korponai Kiváltságlevelében a Vámospércsen lévő részbirtokát hajdúkatonáinak adományozta, s mintegy 108 család kapott itt telket. Mezővárosi kiváltságát többször is megerősítették. Gyakran tartották itt a Hajdú kerület közgyűléseit.
1850-ben II. osztályú járásbíróság székhelye lett, s 1871-ben elérte a vasút is, melynek jelentősége az egykori ország-területen nagyobb volt.
Az 1876. XXXIII. tc. intézkedett a Hajdú kerület megszüntetéséről, illetve Hajdú vármegye megszervezéséről, ami Vámospércs esetében azzal járt, hogy 270 éves hajdúvárosi múltja ellenére rendezett tanácsú városból nagyközséggé kellett átalakulnia.
Az első világháború után bekövetkező területi változások miatt az országon belül periférikus helyzetbe került, ami a település hanyatlását okozta. A második világháború után sem javult a helyzete, lakossága folyamatosan elvándorolt.
Az utóbbi egy-két évtizedben azonban biztató jelek mutatkoztak, s a nagyközség központi szerepet játszott a Ligetalja életében. Ennek tudatában 1997-ben a település vezetői előterjesztették várossá nyilvánítási kérelmüket, hogy az egykori hajdúvárosok közül utolsóként visszaszerezzék városi státuszukat. A városi címet 2001-ben kapták meg.
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 5321 | 5323 | 5362 | 5178 | 5047 | 5083 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
Testvérvárosok
Jegyzetek
- ↑ Vámospércs települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. július 31.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Külső hivatkozások
A Nyíradonyi járás települései | ||
|---|---|---|
Álmosd · Bagamér · Fülöp · Nyírábrány · Nyíracsád · Nyíradony · Nyírmártonfalva · Újléta · Vámospércs |  | |
