Választások Horvátországban

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az 1991 óta független Horvátországban rendszeresen tartanak elnök-, parlamenti, valamint helyhatósági választásokat, és 2014-ben megtartották az első európai parlamenti voksolást is.

Törvényhozói választások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A horvát törvényhozás, a Szábor választásait 1992-ben, 1995-ben, 2000-ben, 2003-ban, 2007-ben, és 2011-ben bonyolították le. A következő választás 2015 végén várható.

A Szábor egykamarás gyűlés, másfélszáz tagját egyfordulós listás rendszerben választják meg. 140 főt listás módon választanak, a többi - nagyjából egy tucat - képviselői hely pedig a kisebbségek, illetve a határon túli horvátok részére van fönntartva.

A legutolsó választáson a 4 és ¼ millió szavazásra jogosult 62%-a vett részt. A legtöbb voksot a "Kukurikú"-nak nevezett baloldali koalíció szerezte meg 40%-os eredménnyel. A baloldali összefogás négy pártból állt, vezető ereje a Horvátországi Szociáldemokrata Párt (SDP) volt. A második helyen a hatalomban lévő Horvát Demokratikus Unió végzett, a szavazatok 23%-ával.

Elnökválasztások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első elnökválasztást 1992-ben tartották, azután 1997-ben, 2000-ben, 2005-ben, majd 2009-2010 fordulóján. A legutóbbi választást 2014 december 28-án rendezték.

A 2009/10-es választásokon a 4 és ½ millió választásra jogosult 44%, illetve 50%-a vett részt (az első, illetve második fordulóban). Az első fordulóban részt vevő 12 jelölt közül az első a szociáldemokrata Ivo Josipović lett 32%-kal, a második a független színekben induló Milan Bandić 15%-kal. A második fordulóban Josepovič a szavazók 60%-ának bizalmát nyerte el, s ezzel megnyerte az elnökválasztást.

2014/15[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A választások első fordulóját december 28-án rendezték. Négy jelölt indult harcba az elnöki tisztért: Ivo Josipović jelenlegi államfő, a Szociáldemokrata Párt jelöltje, Kolinda Grabar-Kitarović a jobbközép Horvát Demokratikus Közösség jelöltje, volt külügyminiszter, Ivan Vilibor Sinčić, valamint Milan Kujundžić.

A választások első fordulójában a 3,8 millió szavazó majdnem fele (47,1%) járult az urnánhoz. Josipović és Grabar-Kitarović fej-fej mellett végzett az élen: mindketten a leadott szavazatok 37-38%-át szerezték meg.

A második fordulót január 11-én tartották meg, ezen csak az első forduló első két helyezettje vehetett részt. Félmillióval többen szavaztak ebben a fordulóban (59%-os részvétel) és nagyon szoros eredmény alakult ki: Grabar-Kitarović alig 30 ezer vokssal előzte meg a hivatalban lévő Josipović elnököt. Kolinda asszony személyében Horvátországnak először lesz női köztársasági elnöke.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]