Gröbenzell

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Szerkesztő:Szabo Tamas/Gröbenzell szócikkből átirányítva)
Gröbenzell
Gröbenzell címere
Gröbenzell címere
Közigazgatás
Ország Németország
TartományBajorország
KerületFürstenfeldbruck
JárásFürstenfeldbruck járás
PolgármesterMartin Schäfer
Irányítószám82194
Körzethívószám08142
RendszámFFB
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség19 717 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség3 100,16 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság506 m
Terület6.36 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 12′, k. h. 11° 22′Koordináták: é. sz. 48° 12′, k. h. 11° 22′
Gröbenzell (Bajorország)
Gröbenzell
Gröbenzell
Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Gröbenzell weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gröbenzell témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Városháza

Gröbenzell város Németországban, Bajorország tartományban, a Fürstenfeldbruck kormányzati kerületben, 16kilométer távolságban északnyugatra München központjától.

Délen átmenet nélkül Puchheim községgel, keleten közvetlenül München Lochhausen városrészével határos. Gröbenzell egy zöld kertváros, ezt az ingatlanhirdetésekben kiemelik. Gröbenzell testvérvárosai Magyarországon Pilisvörösvár (itt található hazánk jelenlegi legnagyobb lélekszámú német kisebbsége - 2001-ben a 12514 lakosból 2170 fő) és Franciaországban Garches (Hauts-de-Seine).

Története[szerkesztés]

Die Hexe (Boszorkány) történelmi hangulatú, zenés vendéglő a vasútnál

A környék népei a kelták (kb. i. e. 400 - i. e. 15), rómaiak (i. e. 50 - 476), bajorok (500 - jelenleg).

1560 körül V. Albert bajor herceg létesítette a vámállomást ezen a helyen "Gröbenhüterhaus" néven, s ami a 19. század elejéig működött. Egy 1725-ben kelt okmány hivatkozik először Gröbenzellre, amely szerint nevét a Gröben patakról (Gröbenbach) és a vámállomásról (Zoll) kapta. Akkor még egy egyedülálló épület felügyelte az útvonal építését Lochhausen és Olching között. A község címere ezért egy vámsorompót ábrázol egy patak felett.[2]

Kezdetben csak a mocsaras talajon faágakra alapozott, 120 cm magas kavicsréteggel borított, 3 méter széles út karbantartása volt a feladat. 1632-ben, miután a svédek leégették, újjá kellett építeni a vámházat. 1632-ben megnyitották az utat a sókereskedelemnek és bevezették az útvámot. 1766-ig működött a vámállomás, majd vámok újrarendezésével felszámolták. Az épületet elhanyagolták, 1846-ban kellett felújítani.

1888-ban Dr. Troll jogtanácsos vásárolta meg a ma is "Gröbenzeller Hof" néven ismert épületet. Dr. Troll halála után Michael Böhmer bérelte, ma a Böhmer család tulajdona. 1898 novemberében létesült a gröbenzelli vasútállomás Dr. Troll és a Böhmer testvérek kérésére.

A 19. század közepén épültek az első magántulajdonú lakóépületek. Nyaralókkal bővült 1904-ben a település, később ezeket télen is lakhatóvá tették a müncheni tulajdonosok. 1905-ben megnyílt az első vegyeskereskedés.

A München-Augsburg-vasútvonal 1840-es építésével fellendült a tőzeg kitermelése a környékbeli mocsarakból. A tőzeget értékesíteni tudták a Bajor Királyi Államvasutaknak (Königlich Bayerische Staatseisenbahn). Az 1900-as évek elején építették a közeli Puchheimben Dél-Németország első repülőterét.

Russenbrücke (Orosz híd)
Bajorország első repülőtere (1910-1914)

Az I. világháború idején a repülőtéren orosz és francia hadifoglyokat helyeztek el. Ez volt 1914 és 1920 között Bajorország második legnagyobb hadifogolytábora. A hadifoglyok a környék mocsarainak lecsapolásán és a nagyszámú patak szabályozásánál dolgoztak. A „Russenbrücke” (Orosz híd) műemlék az orosz hadifoglyok munkája.

A II. világháborúig Gröbenzell elsősorban a tőzegkitermelők települése volt. A háború után a menekültek és a Kelet-Közép-Európából kitelepített németek (időközben többnyire lebontott) házai épültek. Az önálló község csak 1952-ben jött létre. A mai, modern Gröbenzell az 1960-70-es években körülbelül 250 sorház építésével indult. Ezek és a következő lakóépületek tették Gröbenzellt München úgynevezett „alvóvárosává”, ahol a lakók többsége napközben Münchenben dolgozik és csak estefelé térnek haza.

A Német-Magyar Egyesület több mit 20 éve, 1989-ben alakult Gröbenzellben.

Gazdaság[szerkesztés]

Heti piac minden pénteken a városháza előtt

A keleti határon, a München felé vezető főútvonal mellett létesült a gröbenzelli ipartelepülés. A nagy diszkontáruház-láncok (Aldi, Lidl, DM, Tengelmann) mellett középvállalatok, szolgáltató üzemek működnek ezen az ipartelepen.

Kirchenstraße

A község központjában több bajor pékség, cukrászüzemek, gyógyszertárak, optikusok, könyvesboltok, utazási irodák, orvosi rendelők működnek. Minden pénteken a városháza előtti téren az őstermelők zöldséget, gyümölcsöt és egyéb élelmiszert árulnak.

Gröbenzellben tartják több mint 17 év óta Bajorország legnagyobb antikvár könyvpiacát 1200 m² területen 60 000 adományozott könyvvel. A bevételt helybeli és nemzetközi segélyprojektek finanszírozására fordítják.[3][4]

Látnivalók[szerkesztés]

Keresztelő Szent János templom, Gröbenzell jelképe
Zachäuskirche von Becker
  • Gröbenzelli tőzegmúzeum[5] központi helyen, a városházzal szemben, a régi iskolaépület emeletén.
  • Keresztelő Szent János katolikus templom, Gröbenzell jelképe (épült 1925-ben)
  • Zachäus evangélikus templom, 1955-ben épült.
  • Oroszok hídja, (Russenbrücke): Jugendstil-dekor az északi községhatáron. 1916-ban építették francia és orosz hadifoglyok (Zillerhofstraße, Eschenrieder Straße).
  • Gerhart Hauptmann emlékmű

Politika[szerkesztés]

A községi tanács 24 tagból áll, összetétele a 2008. március 2-ai választások után. Zárójelben a változások 2002 óta. Szavazatok: 9064 érvényes és 203 érvénytelen. Választásra jogosultak: 15 406. Részvételi arány: 60,16%.

  • CSU - 11 hely (=)
  • SPD - 4 hely (-1)
  • Grüne - 5 hely (+1)
  • FWG - 2 hely (=)
  • FDP - 1 hely (=)
  • UWG - 1 hely (=)

1. Polgármester 2004 decembere óta Dieter Rubenbauer (CSU).

Gröbenzell központja a gyorsvasút állomásról nézve

Közlekedés[szerkesztés]

Gröbenzell autópálya kapcsolata: Dachau/Fürstenfeldbruck vagy Lochhausen/Langwied (A8-as autópálya), (A99-es autópálya).

Gyorsvasút: S3 (Mammendorf - Holzkirchen) (Münchner Verkehrs- und Tarifverbund). München belvárosa 20 perc alatt elérhető, munkanapokon (munkaidő kezdetén és végén) 10 perces ütemben, máskor 20 percenként közlekedik.

Iskolák[szerkesztés]

Gimnázium

Állami iskolák[szerkesztés]

  • Ährenfeldschule, általános iskola
  • Általános iskola, Bernhard-Rößner-Straße[6]
  • Gröbenzelli gimnázium[7]
  • Gröbenbachschule Gröbenzell, általános iskola (280 tanuló)

Magániskolák[szerkesztés]

Egyéb iskolák[szerkesztés]

  • Gröbenzelli zeneiskola
  • VHS Gröbenzell

Sport[szerkesztés]

  • 1. SC Gröbenzell e.V.[8]
  • FC Grün-Weiß Gröbenzell e.V. tenisz
  • HCD Gröbenzell (női kézilabda)
  • Fechtclub Gröbenzell e.V. - vívóklub
  • SSV Almrausch Gröbenzell e.V. (Schützenverein, céllövés)
  • TC Edelweiß e.V. tenisz

Ismert személyek[szerkesztés]

Tudomány és gazdaság[szerkesztés]

Művészet és kultúra[szerkesztés]

Politika[szerkesztés]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
  2. ↑ Beschreibung und Geschichte des Gemeindewappens
  3. ↑ Bayerns größter Bücherflohmarkt, bayregio.de
  4. ↑ Eine-Welt-Gruppe
  5. ↑ Gröbenzeller Torfmuseum
  6. ↑ Berherd-Rößner Iskola. [2009. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 21.)
  7. ↑ Gimnázium Gröbenzell
  8. ↑ 1.SC Gröbenzell
  9. ↑ TU-München, Lehrstuhl Prof. Bayer, Ph.D

Internet[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gröbenzell&oldid=26216031”