Urartu művészete
Urartu a törökországi Van-tó, Szeván-tó és Urmia környékén elterülő állam volt az ókorban. Művészetének fénykora a Kr. e. 9-7. század volt. Mivel közel esik Mezopotámia területéhez, annak művészeti hatása erőteljes. Az építészetben az asszír stílusú erődítmények jellemzőek, jelentős a helyi eredetű emlékei. Különböző szerszámok, fegyverek, díszpajzsok, használati tárgyak ismeretesek bronz állatalakos díszítésekkel. Különösen a pajzsokat és a kardokat díszítették aprólékosan, magas művészi színvonallal. Ezek a művek az asszír művészetből táplálkoznak, témáik: vadászat, lakoma, szárnyas démonok, életfa, papok áldoznak, bikafrízek, oroszlánfrízek, lovak húzta harci szekér. Néhol egyiptomi motívumok is felbukkannak, ezek feltehetőleg hettita közvetítéssel kerültek Urartuba. A fémművek mellett hasonló kőfaragások is ismertek.
Szintén mezopotámiai hatás alatt állt a szobrászat, de itt már az önálló urartui fémművesség tudása és hatása látszik. Bronzszobraik aprólékosak, általában isteneiket ábrázolják, például Teiseba istent. Érdekes a fej mintázása, a szobrocska ugyanis mosolyog. Eddig az elő-ázsiai művészetben ez példátlan. Elefántcsontból is alkottak, főként idolokat. Nőidoljaik meztelenek, fejükön ékes dísz.
Jobban megőrződött az eredeti urartui művészet hagyománya a stilizált, geometrikus díszítéseken, melyek edényeken és falfestményeken maradtak fenn. A virágminták rendszeresen körben vagy legalábbis középpontosan szimmetrikusan helyezkednek el.
Urartu művészetének néhány eleme visszaköszön a szkíta művészetben.
Az urartui művészet gazdag matematikai kapcsolatú hagyománya[szerkesztés]
Urartu vidékéhez köthető az a néhány érdekes díszítőminta, melynek a matematikai szerkezete rokon a magyar tarsolylemezekével. Mind a budapesti 3000 éves az örmény művészet kiállításon, mind Kádár István könyvében találunk ehhez adalékokat. Jellemző vonásuk a szkíta művészetben is megtalálható: hullámvonalas, cmm vagy cm szerkezetű hálózatot tölt ki valamilyen figurális pontmintázat. A szkítáknál ez szarvas és hegyikecske, az urartuiaknál emberfej, korsó, stb. Igen korai jelenléte ez az összetett sikszimmetria mintázatnak az eurázsiai díszítőművészetben.
-
-
Ezüst medál vésett ábrával -
Arany fülkarikák -
Karneol nyaklánc -
II. Szarduri sisakja -
Részlet II. Szarduri sisakjáról a bevésett képpel -
Tegezrészlet -
I. Argisti tegeze -
II. Szarduri tegeze -
II. Szarduri tegezének részlete -
II. Szarduri pajzsa -
II. Szarduri pajzsának ábrái -
I. Argisti pajzsa -
I. Argisti pajzsának ábrái -
Bronzöv, a páncélzat része -
Pálmát beporzó urartui király bika hátán áll. A kép másik oldalán a szkíta művészetre és az urartui művészetre is jellemző szerkezetű díszítőminta hálózattal, és a hálószemekben álló állatfigurákkal. -
Asszír stílusú szárnyas oroszlán emberfejjel -
-
-
Bronzüst Tuspából -
Phrügiából előkerült urartui bronzüst -
Ezüst üst, gazdagon díszítve -
Cserépüst Erebuniból -
Teiseba szobrocskája -
-
Freskómaradvány -
Pecsétlenyomat -
Ezüst rhüton
Források[szerkesztés]
- Művészeti lexikon, Akadémiai Kiadó, Bp, 1967.
- Kádár I.: Urartu-Emlékek-Memorabilia, Püski, Budapest, 1996.
- Brentjes B.: Drei Jahrtausende Armenien, Lepizig, 1973.
- Ghirshman, R.: Persia. From the Origins to Alexander the Great. Thames and Hudson, 1964
- Bakay K.: Őstörténetünk régészeti forrásai I. II. Miskolc, 1997.
- Darvas György: Symmetry, Springer, 2006.
- Bérczi Sz.: Szimmetria és Struktúraépítés, Tankönyvkiadó, Budapest, 1990.
- Hermann, G.: Perzsa reneszánsz, Helikon, Budapest, 1980.
- Talbot-Rice, T.: Ancient Arts of Central Asia, Thames and Hudson, New York, 1965
- Weyl, H: Szimmetria, Gondolat, Budapest, 1982