Untersberg
| Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. Indoklás: tagolatlan cikk |
| Untersberg | |
| Magasság | 1972 m |
| Ország | |
| Hegység | Northern Berchtesgaden Alps |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Untersberg témájú médiaállományokat. | |
Az 1972 méter Untersberg a Berchtesgadeni-Alpok legészakibb masszívuma, amely az osztrák-német határon található. A legközelebbi városok a bajorországi Berchtesgaden és az ausztriai Salzburg. Közvetlenül a hegy lábánál található Grödig község, ahonnan 1964 óta felvonóval lehet felmenni a Salzburer Hochthronra, személyenként kb. 17-34 Euróért, ez 8 percet vesz igénybe. Gyalog is megközelíthető a határ német oldaláról, 3-4 óra alatt meg lehet mászni. Félúton menedékház is van(Toni-Lenz Hütte), étteremmel és szállással. Legmagasabb pontjai az 1853 méter magas Salzburger Hochthron (osztrák oldal) és az 1972 méter magas Berchtesgadener Hochthron (német oldal).
A hegy jól látható Salzburból és a Maria Gern berchtesgadeni városrész felől is. Igen impozáns, kb. 1400 méterre emelkedik ki a tájból, sziklafalai akár 300-400 méter magasak is lehetnek.
Élővilága színes. A kőszáli kecskék gyakoriak, emellett kígyók is vannak, ezért nem érdemes letérni a turistaútról. A csúcson nagy számban megtalálhatóak a vakvarjúk.
A hegynek legendája is van:
Rőtszakállú Frigyes német-római császár katonáival egy hegy alatti barlangban nyugszik a keresztes hadjárat után, az idők végezetéig. Annak azonban, aki kiszabadítja, hatalmas kincset ad jutalmul.
A legenda miatt sokan próbálták a középkor során megtalálni a barlangot, azonban sokan belehaltak a próbálkozásba. Valójában Frigyes a hadjárat során egy folyóba fulladt, a legenda pedig azért keletkezhetett, mert a hadseregével bizonyára itt haladt át, amikor a Szentföldre tartott.
Az ilyen legendák egyébként Európa szerte népszerűek voltak, nem csak az Alpokban, de Skandináviában és a Baltikumban is találkozhatunk e motívummal.
Képek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Stöhrhaus
- Toni-Lenz-Hütte
- Zeppezauerhaus
Irodalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Eberhard Fugger: Der Untersberg. Wissenschaftliche Beobachtungen und Studien. In: Zeitschrift des Deutschen Alpenvereins / Zeitschrift des Deutschen und (des) Österreichischen Alpenvereins, Jahrgang 1880, (Band XI), S. 117–197. (Online bei ANNO)
- Eberhard Fugger, Karl Kastner: Vom Nordabhange des Untersberges. In: Mitteilungen der Gesellschaft für Salzburger Landeskunde, Jahrgang 1886, (Band XXVI), S. 338–351. (Online bei ANNO)
- Eberhard Fugger: Beobachtungen in den Eishöhlen des Untersberges bei Salzburg. In: Mitteilungen der Gesellschaft für Salzburger Landeskunde, Jahrgang 1888, (Band XXVIII), S. 65–164. (Online bei ANNO)
- Eberhard Fugger: Die Salzburger Ebene und der Untersberg. In Jahrbuch der Kais. Kön. Geologischen Reichs-Anstalt 1907, Heft 3, S. 455–538.
- Harald Haseke-Knapczyk: Der Untersberg bei Salzburg. Die ober- und unterirdische Karstentwicklung und ihre Zusammenhänge. Ein Beitrag zur Trinkwasserforschung. Universitätsverlag Wagner Innsbruck 1989 (= Veröffentlichungen des Österreichischen MaB-Programms, Bd. 15), ISBN 3-7030-0216-6
- Walter Strobl: Die Waldgesellschaften des Salzburger Untersberggebietes zwischen Königsseeache und Saalach. In: Stapfia. (Publikation der Botanischen Arbeitsgemeinschaft am O.Ö. Landesmuseum Linz), Nr. 21, Linz, 23. Juni 1989
- Berchtesgaden, Untersberg. (Maßstab 1:25.000). 3. Ausgabe 2020. Alpenvereinskarte Bayerische Alpen, Karte BY 22. Deutscher Alpenverein, München 2020, ISBN 978-3-937530-26-0
- Wilhelm Erben: Untersberg-Studien. Ein Beitrag zur Geschichte der deutschen Kaisersage. In: Mitteilungen der Gesellschaft für Salzburger Landeskunde, Jahrgang 1914, (Band LIV), S. 1–96. (Online bei ANNO)
- Rainer Limpöck: Mythos Untersberg. Wien 2011, ISBN 978-3-85431-577-3
- Zillner (i. e.]] Franz Valentin Zillner): Die Untersberg-Sagen. Nebst einem Abriß der Sagengeschichte überhaupt. In: Mitteilungen der Gesellschaft für Salzburger Landeskunde, Jahrgang 1860, (Band I, 1860/61), S. 81–146. (Online bei ANNO)
