Unger-ház
| Unger-ház | |
 | |
| Az Unger-ház Múzeum körúti homlokzata | |
| Település | Budapest V. kerülete |
| Cím | Múzeum körút 7. és Magyar utca 8–10., 1053 Budapest[1] |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1852-1853 körül |
| Védettség | Műemléki védelem |
| Tervező | Ybl Miklós |
| Építész(ek) | |
| Kivitelező | Wagner János |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | épület |
| Egyéb jellemzők | |
| Emeletek száma | 2 |
| Elhelyezkedése | |
 Unger-ház
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 36″, k. h. 19° 03′ 36″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 36″, k. h. 19° 03′ 36″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Unger-ház témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Unger-ház egy kétemeletes, kéthomlokzatos átjáróház, Budapest V. kerületében. Elülső homlokzata a Múzeum körútra, hátsó homlokzata pedig a Magyar utcára néz.[1] Unger Henrik megbízásából, Ybl Miklós tervei alapján, Wagner János kivitelezésében épült 1852-1853 körül.[2] A ház műemléki védelem alatt áll.[1]
Jellegzetességei[szerkesztés]
A telek szabálytalan T-betű alakja miatt maga a bérház is hasonló alaprajzra épült.[3] Ybl Miklós sok stílus keveréséből alkotta meg a ház egyedi kinézetét: egyaránt találhatóak benne bizánci, gót, mór, reneszánsz és romantikus elemek is.[2]
A Múzeum körúti homlokzat hét ablaktengelyes, a kapu a középsőben található. Az első emeleti ablakokhoz tartozó erkélyeket két-két sárkányszobor tartja.[1] Ezeket a szobrokat szárnyas oroszlánoknak[2] és griffeknek[4] is mondják. A tetőn romantikus stílusú csillagdíszes pártázat található.[4]
Az átjáróban gazdagon díszített oszlopok tartják a mennyezetet. Eredetileg az egész átjárót fakockákkal burkolták, mára ezek egy része betonnal vagy kőkockákkal lett helyettesítve. Az emeletekre két lépcsőház is vezet.[4] Az udvarban reneszánsz stílusú árkádot alakítottak ki, az akkoriban egyébként szokásos körfolyosó helyett.[2]
A Magyar utcai homlokzat, bár nagyobb a Múzeum körútinál, de mégis egyszerűbb díszítést kapott.[1]
 |
 |
 |
 |
 |
Története[szerkesztés]
18. század[szerkesztés]
Az 1700-as évek első évtizedében született Unger Benedek kovácsmester volt az Unger-család azon őse, aki elsőként Pestre költözött. A városba még mesterlegényként került, 1740-ben már pesti polgár volt. A század közepe táján régi házáért cserébe jutott hozzá egy, a mai Astoria helyén álló épülethez. Itt nyitotta meg kovácsműhelyét, amit később fia, Antal átköltöztetett néhány telekkel odébb, az átjáróház későbbi helyére.[4][5]
19. század[szerkesztés]
Unger Antal kibővítette a család bevételi forrásait: a napóleoni háborúk ideje alatt nagymértékű ingatlanvásárlásba kezdett, a megvásárolt telkeken pedig bérházakat épített. Kisebbik fia, Henrik végül a Múzeum körúti kovácsműhelyet is elbontatta, hogy helyére az Unger-ház kerülhessen.[4][5]
A bérház bérlői[szerkesztés]
Már az épület átadása előtt gazdára talált az összes benne kialakított lakás. Az Unger-ház 1894-től otthont ad boltoknak és vállalkozásoknak is. Mindig is változatos összetételű üzletek települtek ide, az elsők között volt például két újság szerkesztősége, takarékszövetkezet és korabeli drogéria is.[4]
Jelenleg itt működő üzletek (2018. július):
- Destroy Tattoo (tetoválószalon)[6]
- Dr. Harmos Ferenc magánrendelője[7]
- EU GROUP (édesség és illatszer diszkont)[8]
- Horror Factory (szabadulószoba)[9]
- Insitu (designer termékek boltja)[10]
- Kényelem cipőbolt[11]
- Könyvudvar (diszkont könyvesbolt)[12]
- Manu+ (pizzéria)[13]
- Prima Change (pénzváltó)[14]
- Valdocco Astoria Fagylaltozó és Cukrászda[15]
Az 1996-ban megnyitott Könyvudvar[16] az évek során olyan ikonikus részévé vált a háznak, hogy sokan tévesen az egész házra is Könyvudvarként hivatkoznak.[17]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=540
- ↑ a b c d http://ybl.bparchiv.hu/temak/unger-henrik-berhaza
- ↑ http://tdk.bme.hu/EPK/DownloadPaper/Megerkezes-Ybl-pesti-berhazaiba1
- ↑ a b c d e f Vincze Miklós. „Ismeretlen Budapest: a griffek által őrzött Unger-ház”, 24.hu, 2016. március 27. (Hozzáférés ideje: 2018. augusztus 10.)
- ↑ a b Magyar Zoltán - Unger Emil: Kovácsmesterből városi patrícius, História, 1983, 2. szám. (Online változat: https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/historia/83-02/ch11.html; hozzáférés ideje: 2018. augusztus 10.)
- ↑ https://www.facebook.com/destroytattoobp/
- ↑ http://drharmos.hu/kapcsolat/
- ↑ https://eugroup.hu/uzleteink/[halott link]
- ↑ Archivált másolat. [2018. július 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 31.)
- ↑ https://insitu.hu/kapcsolat/[halott link]
- ↑ Archivált másolat. [2018. július 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 31.)
- ↑ https://konyvudvar.net/kapcsolat
- ↑ https://www.facebook.com/manusecondchapter/
- ↑ http://www.primachange.hu/
- ↑ https://www.facebook.com/ValdoccoAstoria/
- ↑ https://konyvudvar.net/bemutatkozas.html
- ↑ https://supernaturalmovies.blog.hu/2017/10/25/budapest_noir_2017_film_kritika, https://www.facebook.com/pg/manusecondchapter/about/, http://mandarchiv.hu/cikk/2005/Rejtett_kertek_es_nyitott_setak, https://matadornetwork.com/trips/6-things-youll-miss-first-time-traveler-budapest/, https://www.nlcafe.hu/sztarok/20170726/keira-knightley-budapest-colette/, http://aktiv.origo.hu/utazas/hirek/20140507-a-wekerletelepet-ajanlja-egy-amerikai-utazasi-oldal.html Archiválva 2018. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/pikans-titkokat-rejt-a-muzeum-koruti-konyvudvar-multja/, https://welovebudapest.com/2018/05/25/megnyitott-a-manu-ahol-1-perc-alatt-keszul-el-a-napolyi-pizza/