Underground Railroad

Harriet Tubman, „a föld alatti vasút lelke”, aki 13 utat tett meg, és több mint 70 embert segített kiszabadítani. Elvezette az embereket az északi szabad államokba. Fotó: Harvey B. Lindsley

Az Underground Railroad csempészútvonalak titkos hálózata volt az Egyesült Államokban, amely lehetővé tette a szökött rabszolgák számára, hogy elhagyják az Egyesült Államok déli államait, és biztonságot keressenek a szökött rabszolgáknak menedéket nyújtó északi államokban, Kanadában vagy Mexikóban.

Politikai háttér

Az Underground Railroad komoly ellentétek forrása volt az Egyesült Államok északi és déli része között. Sok északi együttérzett azokkal, akik biztonságba segítették a szökött rabszolgákat. A déliek viszont éveken át követelték olyan átfogó törvények elfogadását, amelyek kötelezővé tették a szökött rabszolgák elfogását. 1850-ben a Kongresszus a szökevény rabszolgatörvénnyel válaszolt. Ennek eredményeként az egykori rabszolgák többé nem maradhattak az Egyesült Államokban, és minden olyan vasútvonalat lezártak, amely nem Kanadába vagy Mexikóba vezetett.

Történet

Fotó: Horatio Seymour Squyer, 1895

Az Underground Railroad olyan biztonságos házakból és egyéb létesítményekből állt, amelyek az abolicionista mozgalom szimpatizánsai voltak. Úgy működött, mint sok nagyszabású ellenállási mozgalom: sok különálló sejttel, amelyek keveset tudtak más sejtekről, és valójában csak néhányat ismertek a szomszédos sejtjeikből. A szökevény rabszolgák egyik állomásról a másikra utaztak, és több lépcsőben jutottak el Északra. A Railroad fő alkalmazottai egykori rabszolgák, valamint kvékerek és a Wesleyan Metodista Egyház (a protestantizmus egyik metodista szektája) tagjai voltak, akik vallási ellenszenvvel viszonyultak a rabszolgasághoz. A vasúton szökött rabszolgák fő végső célállomása a dél-kanadai Ontario állam volt a Niagara körül és Windsor városa. Körülbelül 30 000 ember menekült sikeresen Kanadába. Ez a népesség jelentős növekedéséhez vezetett a még mindig ritkán lakott kanadai gyarmatokon, és ezek a telepesek képezték Ontario jelenlegi fekete lakosságának alapját.

A Underground Railroad szálka volt a rabszolga-tulajdonosok és a rabszolgaság-pártiak szemében. Mindent megtettek, hogy elfogják a szökött rabszolgákat, beleértve az elfogott szökött rabszolgák miatt kapott jutalmakat is. A fejvadászok ezt lelkesen kihasználták.

A Underground Railroad az amerikai polgárháború 1861-es kitörése után megszűnt, de egykori rabszolgák még az Egyesült Államok északi államaiban sem voltak teljes biztonságban. Időnként elrabolták vagy csapdába ejtették őket, vagy/és a rendőrség segítségével elfogták, majd arra kényszerítették őket, hogy láncra verve menjenek dél felé, és kerüljenek vissza gazdáikhoz. A már szabad feketéket is rendszeresen elrabolták és eladták a rabszolgapiacokon.

Az is kockázatos volt, hogy szabad feketék bármilyen okból felkeresnek egy rabszolgatartó államot. Ott nagyon nem kedvelték őket, mert féltek, hogy felkeléseket fognak provokálni. Ezért fennállt annak a veszélye, hogy letartóztatják vagy elrabolják és eladják rabszolgának. Ez főleg a fekete tengerészekre vonatkozott. Dél-Karolina ezt még a néger tengerészekről szóló törvényben is legalizálta: a kikötött hajó fedélzetén tartózkodó feketéket letartóztatták. Hacsak a kapitány nem váltotta ki őket, vagy nem tudták igazolni szabad státuszukat, rabszolgának adták el őket.

Ezeket a gyakorlatokat szarkasztikusan „fordított föld alatti vasútnak” nevezték.

Források

• Kertai Szabó Ildikó: A „földalatti vasút” története, mint a radikális szociális munka történelmi példája (magyarul) [1]
• https://www.nps.gov/subjects/undergroundrailroad/what-is-the-underground-railroad.htm#:~:text=The%20Underground%20Railroad%E2%80%94the%20resistance,there%20were%20efforts%20to%20escape.
• https://www.pbs.org/wgbh/aia/part4/4p2944.html
• https://www.pc.gc.ca/apps/DFHD/page_nhs_eng.aspx?id=1320
• https://www.pc.gc.ca/apps/DFHD/page_nhs_eng.aspx?id=10913
• https://www.thecanadianencyclopedia.ca/en/article/underground-railroad

További információk

• BURGAN M. (2006): Slavery in the Americas: The Underground Railroad. Chelsea House, New York.
• GARA L. (1996): The Liberty Line. The Legend of the Underground Railroad. University Press of Kentucky.
• KLEIN N. (1999): No Logo: Taking Aim at the Brand Bullies Knopf, Canada, Picador.
• LEACH C. (2007): 'A Civil and Useful Life'. Quaker Women, Education and the Development of Professional Identities 1800-1835. Quaker Studies, 11 /2. 2007. 166-179.
• SCHNEIDER G.: The Origins and History of Spirituals.
• https://www.marintheatre.org/productions/choir-boy/the-origins-and-history-of-spirituals