Ulf Dietrich Merbold

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Ulf Dietrich Merbold
Ulf Merbold (1984).jpg

Született 1941. június 20. (77 éves)
Greiz
Iskolái Stuttgarti egyetem
Űrben töltött idő 71 856 perc
Repülések
Kitüntetései
  • Észak-Rajna-Vesztfália Tartomány Érdemrendje
  • Verdienstkreuz 1. Klasse des Verdienstordens der Bundesrepublik Deutschland
  • Baden-Württemberg Tartomány Érdemrendje
  • Barátságért Érdemrend
  • Medal "For Merit in Space Exploration"
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ulf Dietrich Merbold témájú médiaállományokat.
Ulf Merbold

Ulf Dietrich Merbold (Greiz, 1941. június 20.– ) német kutató-űrhajós.

Életpálya[szerkesztés]

1968-ban a Stuttgarti Egyetemen fizikából szerzett diplomát, 1976-ban ugyan ott doktorált. Stuttgartban a Max-Planck-Institute for Metals Research munkatársa, vezetője. Szakterülete az alacsony hőmérsékleti fizika, különösen a fémes elemek viselkedése. Repülőgép vezetői jogosítvánnyal rendelkezik. Repült (repőlő/űrrepülő/Mir) óraszáma több mint 3000.

1977-ben az Európai Űrügynökség (ESA) kiválasztottja. 1982. szeptember 20-tól a Lyndon B. Johnson Űrközpontban és a Jurij Gagarin Űrhajós Kiképző Központban részesült kiképzésben. Az Európai Űrkutatási és Technológiai Központ (ESTEC) megbízásából segítette az űrsiklón elvégzendő kutatási feladatok programját. A Nemzetközi Űrállomás energia ellátásának optimalizálásában tevékenyen részt vett. Három űrszolgálat alatt összesen 49 napot, 21 órát és 36 percet (1197 óra) töltött a világűrben. 1987-től a német Űrkutatási Iroda (Aerospace Research Establishment – DLR) vezetője. 1995. januárja óta vezetője az Európai Űrhajósok Központjának (EAC), segítve a Nemzetközi Űrállomás (ISS) programját. Űrhajós pályafutását 1998. augusztus 30-án fejezte be.

Űrrepülések[szerkesztés]

  • STS–9 a Columbia űrrepülőgép 6. repülésén rakományfelelős. A Space Shuttle program keretein belül a küldetés során először járt a világűrben nem amerikai asztronauta. Merbold az első nyugat-német és Európai Űrügynökség (ESA) űrhajós. Első űrszolgálata alatt összesen 10 napot, 7 órát és 47 percet (247 óra) töltött a világűrben. Szolgálata alatt 72 rendkívül bonyolult tudományos kísérletet végzett.
  • STS–42 a Discovery űrrepülőgép 14. repülésén rakományfelelős. A Spacelab mikrogravitációs laboratórium tudományos munkatársa. Második űrszolgálata alatt összesen 8 napot, 1 órát és 14 percet (193 óra) töltött a világűrben. 55 tudományos kísérletet végzett a repülési időtartamba.
  • Szojuz TM–20 űrhajóval indult a világűrbe, az első ESA űrhajós, aki a Mir-űrállomáson tevékenykedhetett. A Szojuz TM–19 űrhajóval érkezett vissza a Földre. Kutatási programja keretében 23 élettudományi, 4 anyagtudományi és 3 technológiai kísérletet hajtott végre. Harmadik űrszolgálata alatt összesen 31 napot, 12 órát és 35 percet (756 óra) töltött a világűrben. Repülése során 28 európai kísérletsorozatot végzett.

Tartalék személyzet[szerkesztés]

STS–61–A a Challenger űrrepülőgép 9. repülésének tartalék rakományfelelőse. Németország támogatta a repülési programot, a Spacelab mikrogravitációs laboratóriumban a legénység 12 órás váltásokban 75 tudományos kísérletet hajtott végre.

Források[szerkesztés]