Ukrinica
| Ukrinica | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Teslić |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 657 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 64,0 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 10,26 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 39′ 40″, k. h. 17° 47′ 16″44.661100°N 17.787800°EKoordináták: é. sz. 44° 39′ 40″, k. h. 17° 47′ 16″44.661100°N 17.787800°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ukrinica témájú médiaállományokat. | |
Ukrinica (szerbül: Укриница), település Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Teslić községben.
Fekvése
[szerkesztés]A település Bosznia-Hercegovina középső részének északi szélén, Dobojtól légvonalban 25, közúton 39 km-re nyugat-délnyugatra, községközpontjától légvonalban 8, közúton 14 km-re északnyugatra, a Javorova-hegység keleti lejtői alatt, a Mala Ukrina-folyó völgyében található.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 1119 | 652 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 3 | 1 |
| Jugoszláv | 22 | 3 |
| Egyéb | 15 | 1 |
| Összesen | 1159 | 657 |
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint Ukrinica területe már a törtánelem előtti időkben is lakott volt. Ezt bizonyítja az Ukrina völgye feletti Gradina nevű lelőhely, ahol a késő bronzkorban erőd épült és amelynek területéről bronzkori és vaskori leletek kerültek elő.[4]
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Tešanji járáshoz és Stanari községhez tartozó településnek 34 háztartása és 314 ortodox lakosa volt.[5] 1910-ben a Tešanji járáshoz tartozó településen 51 háztartást, 474 ortodox és 3 római katolikus lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Tešanji járáshoz tartozó községnek 511 lakosa volt, közülük 507 ortodox szerb és 4 római katolikus volt.[7] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A háború utáni területmegosztáskor a Szerb Köztársaság területéhez és Teslić községhez csatolták.
Oktatás
[szerkesztés]„Jevrem Stanković” Általános Iskola
Nevezetességei
[szerkesztés]Késő bronzkori erődítmény maradványai a Mala Ukrina völgye feletti magaslat platóján. Bejárata a keleti oldalon volt. Részben fennmaradtak a kultúrrétegek, a leletek főként bronzkori és vaskori cseréptöredékekből állnak.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20575
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20575
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Teslić (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. május 23.)
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2025. június 9.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 42. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 218. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 156. o.
További információk
[szerkesztés]
