Ukrajna állatvilága

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ukrajna állatvilága csaknem 44 ezer állatfajt számlál, amely a geológiai történelem alatt bonyolult fejlődési utat tett meg. Mai jellegzetességei az antropogén elején alakultak ki.

A természeti feltételek változatossága, a síkvidék jelentős területe, a Kárpátok és a Krím hegyvidéke, a Fekete- és Azovi-tenger, víztározók és folyók nagy száma meghatározta az állatvilág gazdagságát Ukrajnában. Ukrajna területén több mint 100 féle emlőst, közel 360 féle madarat, 21 hüllőfajt, 17 féle kétéltűt, közel 200 féle halat, több mint 25 ezer faj rovart fajtartanak számon.

Az állatvilág fejlődése Ukrajnában[szerkesztés]

A jelenlegihez hasonló állatvilág a paleogén közepétől kezdett kialakulni. A paleogén végén sertésszerű állatok éltek – antrakorektuszok, szarvtalan orrszarvúak – hiloteruszok, a madarak közül – kárókatonák, sárszalonkák, kacsák, gólyák, baglyok, a folyókban krokodilok éltek, a tengerekben pedig kardfogú cetek – zeugloduszok. A neogén végén, amikor a szárazföldek a mai méreteiket érték él, ún. hiparion fauna alakult ki. Ide tartoztak az emlősök közül a háromujjú hiparion lovak, zsiráfok, makáka-majmok, hangyászsünök, kardfogú maharodusz-tigrisek, medvék, rókák, sündisznók, nyulak, pézsmapatkányok, a madarak közül – struccok, flamingók, vadtyúkok, marabuk. Az antropogénben a legnagyobb változások az eljegesedés előrenyomulásával történtek. Ebben az időben kihaltak a hiparionok, hiloteruszok, majmok, zsiráfok, struccok, marabuk. Helyettük megjelentek az ún. mamut fauna képviselői. Ide tartoztak a mamut, a gyapjas orrszarvú, az óriási és gyapjas szarvas, a barlangi medve, a barlangi oroszlán, a foltos hiéna. Rajtuk kívül sok olyan madárfaj jelent meg, amelyek a jelenlegi faunához is tartoznak.

A holocén közepétől kezdve, amikor már az éghajlati feltételek hasonlók voltak a jelenlegihez a mamut fauna megritkult, de sok olyan faj jelent meg, amelyek a jelenlegi állatvilágra is jellemzők. A mamutfélék megritkulásában nagy szerepet játszott az ember is. A jelenlegi Ukrajna területén elterjedtek a tarpán-lovak, bölénybikák, vadszamarak – kulánok, szajhakok, előfordultak oroszlánok és hiénák is.

Nagymértékben változott meg az állatvilág a múlt évezredben, az ember mezőgazdasági tevékenysége és a lakosság számának növekedése által. A 16. században eltűntek a kulánok, a 17. században a bölénybikák, bölények, a 19. században a Poliszján – a borz és a repülő mókusok, az erdőssztyeppén és sztyeppén – a vadlovak, a szajhakok, a Kárpátokban – a zergék, a fehér nyulak, a sarki fürjek.

A gyökeres változások eredményeként, amelyek az ember gazdasági tevékenysége által mentek végbe, megváltoztak az elsődleges bioegyesülések, egyes fajok eltűntek és mások jelentek meg helyettük, vagy terjedtek el. Ma már szükségessé vált a vadon élő állatok számának irányított változtatása, a védettség, az akklimatizácó és a reakklimatizáció és az egyes kártékony fajok elleni harc útján.

Ukrajna állatállománya[szerkesztés]

Az állatok faji összetétele változik, amely függ a szerves világ sajátosságaitól. Különböznek egymástól az állatvilág összetételében a vegyeserdők, az erdőssztyeppék és sztyeppék. Sajátságos állatvilággal rendelkeznek a Kárpátok és a Krími-hegység, a víztározók, a limánöblök és a folyók deltái.

A Poliszja állatvilágára jellemzőek olyan állatfajok, amelyek kapcsolatban vannak az erdőkkel és a réti, mocsaras területekkel. Itt találhatunk: jávorszarvast, őzet, vaddisznót, gímszarvast, mókust, menyétet, borzot, sünt, erdei pelét (gözü), barna medvét, hiúzt, nyestet, erdei, házi és mezei egeret, vakondot, simaorrú denevért, hódot. Sok a róka és a farkas.

A mezőgazdasági földek növekedése által itt is elterjedtek a szomszédos erdőssztyeppi övezetből a rágcsálók: a foltos ürge és a hörcsög. A madarak közül találhatunk nyírfajdot, szürkefajdot, siketfajdot, cinkeféléket, császármadarat, seregélyt, fekete harkályt, rigót, vadkacsát, szalonkát, szürkedarvat, harist, vadgalambot, kakukkmadarat. Ritkán előforduló madarak a fekete gólya és a fürj. A hüllők közül viperát, siklót, mocsári teknőst, gyíkot; a kétéltűek közül békaféléket, tritonokat találunk. A rovarok közül elterjedtek az erdei kártevők – fenyőmoly, kéregrágók, cincérek. A mocsaras területeken nagy mennyiségben terjedtek el a szúnyogok, vaklegyek.

Változatos a víztározók állatvilága is. A vegyes-erdők övezetének tavaiban, folyóiban megtalálható a csuka, a kárász, a sügér, a folyami angolna, a ponty, a durda.

Az erdőssztyeppe állatvilágra jellemző az erdei és a sztyeppei fajok keveredése. Egy sor erdei állatfaj az erdőssztyeppei viszonyokhoz alkalmazkodott és itt terjedt el. Az erdővel borított részekre jellemző a mókus, a borz, az őz, a vaddisznó. A nyílt területekre – a pettyes és európai ürge, a közönséges hörcsög, a mezei egér és a mezei pocok. A madarak közül jellemző a fogoly, a fürj, a sárgarigó, a nyári lúd, a [[vad galamb]], a pártás daru, a harkály, a fehér gólya, az erdei pacsirta.

A sztyeppei övezetben tipikusak a pettyes ürge, a sztyeppei pocok, a szürke hörcsög, a molnárgörény, a sztyeppei egér, a menyét, a mezei nyúl. A sztyeppe délkeleti területein megtalálható a görény, a füles sün, az üregi nyúl, a farkas, a róka. Az Dnyeper alsó szakaszán terjedt el a háromujjú ugróegér. A madarak közül jellemző a sztyeppei és mezei pacsirta, a fürj, a nádi sármány, a pásztormadár, fogoly. Ritkán látható a régebben nagy területeken elterjedt túzok, pártás daru, pusztai sas, rétisas, bütykös hattyú. A hüllők közül itt sztyeppei vipera, sárgahasú kígyó, vízisikló, zöld gyík található.

Az Azovi-tenger partvidékén, ahol a sztyeppei élővilág a homokpadkák élővilágával van kapcsolatban, az ártéri erdőkhöz, rétekhez, mocsarakhoz, öblökhöz, tengerparti területekhez kötődik – az állatvilág is változatos. Különösen gazdag a madárvilág. A legjellemzőbbek a szürke és rozsdabarna kócsagok, bölömbika, vadkacsa. A Duna, Dnyeszter és Dnyeper deltájában vadlibát, hattyút, pelikánt, a tengerpartmentén – sirályt, vadkacsát, sárszalonkát, kárókatonát találhatunk. A védett területeken meghonosították a pettyes szarvasokat, a fácánt, a közönséges- és vízisiklót.

Az Ukrán-Kárpátok állatvilágára jellemző az őz, a jávorszarvas, a medve, a hiúz, a vadmacska, a vidra, a borz, az nyust és nyest, a havasi egér, az alpesi barnafogú egér, a siketfajd, a nyírfajd, a harkály, a fenyőszajkó, a szirti sas, a uráli bagoly, az erdei kígyó, a közönséges vipera, a sikló, a vízisikló, különböző gyíkok (zöld és tavi), a gőte (kárpáti, közönséges, tarajos), a szalamandra, a (tavi-, zöld-, földi-) békák, varangyok. A hegyi folyók jellegzetes halfajai a szivárványos és folyami pisztráng, a pérhal, a lápi póc. A rovarok között ismertek a pókfélék, a vaklegyek, a kullancs, a különböző levéltetvek.

A Krími-hegység erdeiben található állatfajok közül ismertek a gímszarvas, a nyest, a borz, az erdei egér, a fehérfogú egér, az európai vaddisznó, a muflon, a mókus, a barátkeselyű, a légykapó, a szirti galamb, különböző cinkefélék, a mocsári teknős, a leopárdkígyó, a krími- és szirti gyík, a tarajos gőte, békafélék és varangyok, az imádkozó sáska.

Változatos a vízmedencék állatvilága is Ukrajnában. A folyók jellegzetes halfajai: a dunai lazac, a kecsege, a csuka, a compó, a spár, a sőreg, a harcsa, a sügér, a kárász, a keszeg, a ponty. A nagy víztározókban értékes ipari halakat tenyésztenek: sőreg, ponty, amur, busa.

Az ukrajnai vadállomány jellemzői[szerkesztés]

Jelenleg az ország csaknem egész területén növekszik a vadállomány. Elterjedtek egész Ukrajnában az őzek, a vaddisznók, a jávorszarvasok. Sok állatfajt széttelepítettek: fácán, hód, vaddisznó, európai bölény, vadnyúl.

Ukrajnában a madarak nagy része védelemre szorul. A többi között a daru, a pártásdaru, a szerecsensirály, a rétisas, a dögkeselyű, a barátkeselyű, a pusztai sas, a szirti sas.

Ukrajna a madarak költözésének fontos területe. Területén keresztül húzódik a vízi és mocsári madárfajok költözési útvonala: ősszel elhagyják Ukrajna területét, és tavasszal visszatérnek (daru, gólya, kakukk). A vándormadarak megpihennek az ország területén az őszi és tavaszi vonuláskor (szalonkafélék, búvármadarak). A Fekete- és Azovi-tenger partvidéke a sirályfélék, a hattyúk, a vadlibák, a vadkacsák telelési helye. Egyes madárfajok (sarki lúd, hóbagoly, flamingó, nagy halfarkas) csak ritkán vetődnek el Ukrajna területére.

Sok kárt okoznak a mezőgazdaságnak a rágcsálók (ürge, mezei egér) és a rovarok (burgonyabogár, ormányos répabogár, atkafélék, almakártevők, cserebogár, kéregrágók, selyemlepke). A kártevők elleni hatásos és ökológiailag indokolt védekezés aktuális feladat. Különös figyelmet igényelnek az ökológiailag szempontból biztonságos biológiai módszerek, amelyek lehetőségei egyre nőnek.

Ukrajna sok nemzetközi szervezettel működik együtt, amelyek foglalkoznak az állatvilág védelmével, megőrzésével, felújításával és felhasználásával.

Állatföldrajzi körzetesítés[szerkesztés]

Az állatvilágot övezetesen, állatföldrajzi körzetek alapján is megkülönböztetik. Az állatföldrajzi körzetesítés egy adott terület (kontinens vagy sziget, óceán, tenger, víztározó) felosztása olyan régiókra, amelyek arra a területre hasonló állatvilággal van benépesítve. Ukrajna területe a holarktikus állatföldrajzi övezethez tartozik, amelyen belül meghatároznak Európai alövezetet (síkvidéki rész, Kárpátok) és Földközi-tengeri alövezetet (Krími-hegység, a Krím déli partja). A Fekete- és Azovi-tengerek a Pontuszi állatföldrajzi övezethez tartozik. Az övezeteken belül tartományok (pl. vegyeserdők, erdőssztyeppe, sztyeppe), körzetek és területek határolódnak el. Az állatföldrajzi körzetesítésnek tudományos-ismeretterjesztő és gyakorlati jelentősége van, mert ezek alapján határozzák meg azokat az intézkedéseket, amelyek az állatvilág védelmét, gazdaságos kihasználását alapozzák meg.

Lásd még[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

  • Географічна енціклопедія України. Том 1–3. УРЕ, Київ, 1989.
  • Maszljak P. O., Siscsenko P. H. (2000): Ukrajna földrajza. Kísérleti tankönyv a középiskolák 8–9. osztálya számára. Szvit, Lviv.
  • Zasztavnij F. D. (2004): Ukrajna természeti földrajza. Tankönyv a 8. osztály számára. „Szvit”, Lviv.