Ujjperc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Az ujjpercek illusztrációja

Az anatómiában az ujjpercek azok a csontok, amelyek az ujjakat és lábujjakat alkotják. Az főemlősökben, mint az emberek és majmok, a hüvelykujjnak és a nagy lábujjnak két ujjperce van, míg a többi ujjak és lábujjak három ujjpercből állnak. Az ujjperceket a hosszú csontok csoportjába soroljuk.

Az ujjperceknek nincs igazán külön nevük. Arról az ujjról vannak elnevezve, amelyben vannak, a testtől való távolságáról és, a középső ujjperc esetében, az egymáshoz viszonyított helyzetükről.

A phalanx kifejezés egy ősi görög harci formációra is utalhat, ahol a katonák egymás mellett állnak, sorokban, mint az ujjak és lábujjak elrendezése.

Ujjpercképlet[szerkesztés]

Az állatokban lévő ujjperceket gyakran ujjpercképlettel fejezik ki, ami megmutatja, mennyi ujjperc van az ujjakban (a mediálistól kezdve). A primitív hüllőknek általában a 2-3-4-4-5 képletük volt, és ez a minta, egy kis változtatással, megmaradt a későbbi hüllőkben és az emlősszerű hüllőkben is, habár a primitív hüllőknek a lábaik 2-3-3-3-3 képlettel fejlődtek ki, ami az emberekben is megmaradt, más ujjpercképletek között is, mint a 2-12-8-1.[1]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Romer, Alfred Sherwood. The Vertebrate Body. Philadelphia, PA: Holt-Saunders International, 203–204. o. (1977). ISBN 0-03-910284-X